„Az életre kelt magyar meseteremtő fantázia”

„Az életre kelt magyar meseteremtő fantázia”

Kodály Zoltán által összegyűjtött örök érvényű, sodró erejű népdalok és egy csodálatos mese álmokkal, szerelemmel átszőve – ezt hozza el a magyar szuperhős, Háry János története a Győri Nemzeti Színház színpadára. A szombaton debütáló daljátékot Kerényi Mihály rendezi, a főszerepekben pedig Fejszés Attilát és Kun Ágnes Annát láthatjuk.

A történet keretét egy nagyabonyi kocsma adja, ott idézi fel az öreg Háry az ivócimborák szórakoztatására a hajdani világraszóló kalandjait, amikor még Napóleont is legyőzte. Az eredeti művet 90 évvel ezelőtt, 1926-ban mutatták be, s különleges jelentősége, hogy általa elsőként szólalhatott meg népzene operaszínpadon. Az alapot Garay János, Az obsitos című költeménye jelenti, a reformkori költő hőséből indult ki Kodály Zoltán, s valósított meg egy „ellen-népszínművet”. A legendát akarta daljátékában ábrázolni, mert igazabbnak érezte, mint a történetet. Mai perspektívából nézve a költemény sugallta hősiesség önámítás, viszont a reformkor idealisztikus világa alkalmas volt egy ilyen fajta tündérvilág ábrázolásához.

 

 

„Az első bemutató óta rengeteget változott a történelmi, politikai, társadalmi helyzet Magyarországon, azonban úgy tűnik, hogy Kodály egyáltalán nem gondolt a műbe politikát. A népdalgyűjtés során együtt élt a falvakban a parasztokkal, és azonosult velük. A mérhetetlen szegénységet, s az irántuk érzett szánalmat érezhetjük a dalokban” – mutatott rá Kerényi Mihály rendező, és hozzátette, a mesemondás, álmodozás pedig mindig éltette az embereket, magyar jellegzetesség, hogy ilyen módon próbáljuk túltenni magunkat a problémákon. A rendező Háry Jánost szerethető hősnek képzelte el, szerelmét, Örzsét pedig egy talpraesett parasztlánynak, aki az egyetlen alak, akivel valóban találkozott a főhős. A mű születéséhez hozzátartozik még, hogy Kodály szerette volna propagálni a népzenét, így kapóra jött számára a két szövegíró, Harsányi Zsolt és Paulini Béla megkeresése. A szándék a fent leírtak miatt is sikeresnek tekinthető, a magyar népdalkincset továbbörökítő művet ráadásul azóta is töretlen népszerűséggel játsszák a magyar színpadokon, sőt, a legjellegzetesebb dallamokból összeállított zenekari szvit a világ nagy hangversenytermeiben is szerepel.

 

 

Zenetörténészek sokasága vitatkozik azon, hogy daljáték vagy opera a Háry János. Silló István karmester szerint egyértelműen daljáték, hiszen nem igényel a színészektől operaénekesi kvalitást, a hangszerelés minősége azonban operai szintre emeli a költeményt.

„Ő maga az életre kelt magyar meseteremtő fantázia. Nem hazudik: mesét teremt; költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál” – így jellemezte Kodály Zoltán Háry Jánost, akit a győri színpadon Fejszés Attila alakít. A színművész Téglásról származik, ami elmondása szerint segíti az ízig-vérig magyar hős megformálásában.

Marci Bácsi szerepében pedig eredetileg Bede-Fazekas Csabát láthatjuk, ám a Kossuth-díjas művész betegsége miatt Németh Gábor, a Magyar Állami Operaház magánénekese játssza ideiglenesen a komikus kocsist.

 

A darabról még többet megtudhatnak a Győr+ Televízió hétfői, 19.30-kor kezdődő, Kulisszák mögött című műsorából.

 

Farkas Mónika, Zoljánszky Alexandra

Fotó: Marcali Gábor

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×