Ember és állat harmóniában a városban

Ember és állat harmóniában a városban

Ahogy a város terjeszkedik, egyes állatfajok természetes élőhelye emberekkel népesül be vagy eltűnik. Megszűnnek a madarak fészkelési lehetőségei, és a városba tévedő vadakat, avar alatt megbúvó sünöket is veszély fenyegeti, ha nem figyelünk oda rájuk. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan élhetünk együtt harmóniában az urbanizálódott állatvilággal.

A Zöld város kialakítása Győrben című projekt keretében öt cikkből álló sorozatot indítottunk, amelyből olvasóink eddig városi környezetben is hasznos növényápolási tanácsokat kaphattak havonta egyszer. Harmadik cikkünkben a városiasodott állatvilágról olvashatnak.


Tehetünk azért, hogy városias környezetünk állatbarát legyen! A szárnyasok számára például mi magunk is biztosíthatunk fészkelőhelyeket a kertünkben. „Február végétől, március elejétől, a madáretetés végeztével felhelyezhetjük a költőodúkat. Ezeket körülbelül egy-nyolc méter magasra, macskáktól és kis ragadozóktól védett helyre kell tenni, huszonöt méter távolságra egymástól” – javasolja dr. Bagó Bálint, a győri Xantus János Állatkert állatorvosa. Az odúkat nemcsak fára, hanem akár falra, kerítésre vagy oszlopra is rögzíthetjük, sőt ha az odú fala maga az ablaküveg, akkor a fészeklakók élete is kiválóan megfigyelhető. Megkönnyítjük a dolgunkat, ha az odú teteje nyitható, hiszen nagyon fontos a takarítás – ezt ősszel és tél végén érdemes elvégezni. A régi fészekanyagot a fiókák kirepülése után, de a nyári költési időszak végeztével mindenképpen el kell távolítani! Akkor sem szabad csüggedni, ha a madarak nem költöznek be azonnal az odúba, hiszen ennek oka vélhetően az, hogy nem találtak még rá. Természetesen van megoldás: segít az útba igazításban, ha itatót vagy etetőt helyezünk ki.

Tavasszal, az ellési szezon közeledtével találkozhatunk a városba tévedt vadak kicsinyeivel. „Ezeket lehetőség szerint ne közelítsük meg, ne érjünk hozzájuk! Ha mégis úgy érezzük, hogy az állat sérült vagy veszélyben van, értesítsük a területileg illetékes vadásztársaságot!” – figyelmeztet az állatorvos. Ez azzal magyarázható, hogy az őzgidát például a suta akkor hagyja egyedül – fekteti el –, ha veszélyt érez vagy táplálkozik. A gida ilyenkor ösztönösen meglapul, próbál beleolvadni környezetébe. Mivel nem menekül, sokan gondolhatják, hogy az állat beteg, vagy a házi kedvenceknél megszokott módon megsimogatják. Ilyenkor azonban a gidán és környezetén rajta marad az ember szaga, ezért az anyja már nem fogja elfogadni, szoptatni, tulajdonképp éhhalálra ítéljük. Fokozott veszélyt jelenthet az újszülött vadakra – főleg a tavaszi, nyár eleji időszakban –, ha kutyánkat lakott területen kívül szabadon engedjük. Az ebek póráz nélküli sétáltatása természeti, védett természeti és vadászterületen szabálysértésnek minősül.

A tavaszi kerttakarításkor ügyelnünk kell az ősz során felgyülemlett avarkupacokra, mert ezekben még téli álmot alvó sünöket találhatunk. „A sün védett állat, ezért ha esetleg sérült vagy legyengült példánnyal találkoznak, ezeket nyugodtan elhozhatják ide az állatkertbe, mi gondjukat viseljük és ellátjuk őket” – tanácsolja dr. Bagó Bálint. A sünök éjszakai állatok, napközben alszanak, így ha nappal találnánk egyet, az valószínűleg segítségre szorul. A sünök nagyon éles hangot hallatnak, ha szenvednek, erre nehéz lenne nem felfigyelni. Ha egy fészeknyi kölyköt találnánk, tartsuk szemmel őket, s csak akkor vigyük őket állatorvoshoz vagy az állatkertbe, ha a mama nem tér vissza. A házi macskák is hatalmas pusztítást tudnak végezni tavasszal a madárfiókák, kis rágcsálók, sünök vadászatával. Ilyenkor a gazdik tegyenek csengőt a cica nyakába, ezzel megnehezítve a dolgát!


Bodrogi Sára
Fotó: Shutterstock

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×