Herbál-Protein Program segíthet a szójaimport kiváltásában

Herbál-Protein Program segíthet a szójaimport kiváltásában

Az új zöldtakarmányozási lehetőségekre fókuszáló Herbál-Protein Program sikeres megvalósítása kiválthatná a hazai szójadara import csaknem felét az agráriumban, emellett hozzájárulhatna a biológiai sokféleség és a talajtermékenység javulásához. Ehhez 100-150 biogáz-fehérje üzem megépítésére lenne szükség, és első körben egy olyan mintagazdaságra, ahol a gyakorlatban is kipróbálhatnák az üzleti modellt.

A „Herbál-Protein Program bemutatása, azaz a zöld növényi rostos fehérje szerepe a Nemzeti Fehérjeprogramban” címmel rendeztek szakmai találkozót a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság és Élelemiszertudományi Karán. A résztvevőket dr. Szalka Éva dékán köszöntötte, rávilágítva a téma időszerűségére. Hiszen aki az agrárgazdaságban állattenyésztéssel foglalkozik, nap mint nap szembesülhet a fehérjeproblémával. Ezért is keresni kell azokat a kitörési lehetőségeket, amelyekkel kiváltható a nagyrészt genetikailag módosított (GMO) import szója egy része az állattenyésztésben. Németh Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke kiemelte, hogy a Nemzeti Fehérjeprogram részeseként támogatnak minden olyan kezdeményezést, ami előreviszi Magyarországon a fehérjenövények termesztését. Ennek érdekében összefogást sürgetett.

Dr. Vértes Csabáné, az Agrárminisztérium növénygenetikai erőforrások szakreferense előadásában a Nemzeti Fehérjeprogram megvalósításának főbb célkitűzéseiről beszélt. A szója hazai termesztésének növelését fontos célként említette. Az alternatív fehérjenövényeknél – mint például az édes csillagfürt, a lóbab vagy a borsó - a termesztési kedv elsősorban piaci (felvásárlási) bizonytalanságok miatt hiányzik. A konferencia témájához csatlakozva a fehérjeprogramból az innovatív takarmány-alapanyag feldolgozási technológiák elérhetővé tételét emelte ki a gazdálkodók számára. Ilyen lehet például a lucerna levélfehérje-koncentrátum, vagy a szója és a borsó együttes feldolgozására irányuló technológia.

A Flavon-Protein Alapítvány Fehérje Kutatócsoportjának vezetője, Enyingi Tibor mutatta be a résztvevőknek a biogáz-fehérje körforgásos gazdasági modellen alapuló Herbál-Protein Programot. Egy-egy biogáz erőmű és fehérjeüzem szimbiózisával állítanának elő fehérje takarmánynövényekből, jellemzően egymenetes, zöldbimbós betakarítással magas fehérje tartalmú silóbálákat, rostos növényi fehérjét (liszt vagy pellet), léfehérje koncentrátumot, fermentált szalmát, és közcélú hálózatra köthető zöldáramot.

Dr. Márai Géza a Herbál-Protein Program termékeit jellemezve elmondta, hogy szeretnék újra értelmezni a zöldtakarmány jelentőségét. Miközben szerinte hazánkban szinte összeomlott az agrárbiodiverzitás és fokozatosan romlik a talajtermékenység, az évtizedek óta tartó évi 400-500 ezer tonna szójadara-import lenyomta a hazai abrakhüvelyesek termesztését és takarmányozását (ilyen például a lóbab, csillagfürt, takarmányborsó, homoki bab, szegletes lednek). Ugyanakkor 100-150 biogáz-fehérje üzemre alapozva az import szójadaraigény csaknem fele kiválthatóvá válna a kiteljesedő Herbál-Protein Program termékeivel.

Dr. Zsédely Eszter, a Mezőgazdaság- és Élelemiszertudományi Kar egyetemi docense a rostos növényi fehérje szerepét mutatta be a takarmányozásban. Beszámolt az erjesztéses tartósításhoz kapcsolódó tanszéki kutatásaik eredményeiről. Bemutatta a lucerna silózási kísérletben általuk kifejlesztett három komponensű adalékanyagot, amivel biztonságosan jó minőségű, kedvező tejsav-ecetsav arányú, stabil szilázst lehet előállítani. Mivel a Herbál-Protein Programban is fontos szempont lesz a növények erjeszthetősége, ezért az ott felhasznált növények, növénykeverékek esetében is szükség lehet ilyen vizsgálatokra.

Prágai Sándor gazdasági elemző a komplex hasznosítású biogáz erőmű – fehérje takarmány gyártás üzleti modelljét részletezte. E szerint a biogáz-fehérje modellben egy négyszáz hektáros gazdaságra vetítve nagyságrendileg 15 ezer tonna zöld biomassza termelhető évente. A modell nyereséges, megtérülő vállalkozást eredményezhet. Emellett segíti a talaj- és klímavédelmet, szerves hulladékot ártalmatlanít, munkahelyeket teremt, és jelentős tényező lehet a vidékfejlesztésben.

Gelencsér Géza agro-ökológus rávilágított arra a negatív folyamatra, hogy az elmúlt években a harlekin katicáktól az ázsiai poloskákon át a dióburokfúró légyig rengeteg veszélyes kártevő lepte el hazánkat a klímaváltozás következményeként. Ezek ellen hatásos fegyver csak a biológiai sokféleség lehetne. Az egészséges talajban hektáronként 3-5 tonna a mikrobiális élő szervezetek össztömege, tehát az élő biomassza. Ez egy nagyüzemi talajban nagyságrendekkel kevesebb. A ma már hiányzó, egészséges talajban meglévő biodiverzitás lehetne például az a közeg, ami gátolhatná a kártevők terjedését. Az évelő fehérjenövények pufferzónákban történő termesztésével a biodiverzitás növekedése többféle módon elősegíthető lenne.

Sándor László energetikai szakmérnök a biogázüzem rugalmassága és jövedelemtermelő képességének növelése kapcsán elmondta, hogy a biogázmotor hőenergia termelése szinte megegyezik a villamosenergia-termelésével. A biogáz kiserőműveknél a villamos hálózatra csatlakozás általában könnyen megvalósítható, viszont a folyamatos hőhasznosítás szinte elérhetetlen. A Herbál-Protein Program ugyanakkor megoldaná az egész éven tartó hőhasznosítást, miközben értéket is teremtene. Megszüntetné a biogázerőmű egyoldalú gazdasági függőségét a villamosenergia átvételi árától, és az új biogázerőművek támogatás nélkül is gazdaságosan működtethetőek lennének.

 

Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×