01.06. Fotótárlat

01.06. Fotótárlat

Párhuzamos jelenlét címmel Fülöp Péter fotográfus kiállítása nyílik január 6-án (vasárnap) 18 órakor a győri Csillag Presszóban (Csillag köz 6.).

Fülöp Péter fotográfiái túlmutatnak a jelenlegi népszerű fotóművészet keretein. Képei meditatívak, filozofikusak, poétikusak. Fotográfiái és a hozzájuk társított képcímek olykor konkrét filozófiai axiómák. Kritikusai így írnak munkáiról: „Fülöp Péter fotói a vizuális és verbális érzékenységünket is próbára teszik. Olyan rendkívüli erővel komponál tartalmat, hogy semmi esetre sem maradhatunk kívülállók az ő képeit szemlélve. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy meditációs kalandra kapunk meghívót. A ő szubjektív meglátása hirtelen objektivitássá válik, egyértelműnek tűnő közös tudássá, majd egyszerre ismét azon kapjuk magunkat, hogy befelé figyelünk, mert Fülöp Péter képeinek értelmezésénél nem hagyható ki a szemlélőben kifejtett hatás, az a belső világ, amelyet nekünk kell hozzátennünk ahhoz, hogy bevonódjunk az ő szeme által előhívott legbelsőbb valóságunkba, ahol olyan vaskos emberi princípiumok laknak, melyeket gyakran hét lakat alatt őrizve, jól elrejtve bújtatunk.” (Gyarmati Kata dramaturg)

 

„Fülöp Péter minimalista fotói mélyen filozófiai alapúak. A fekete-fehérben ábrázolt, látszólag semmi részletek, a szétrobban kerítésfonat, a fal- és járdarepedésekre eső fény, az égre meredő feszület, az épületsíkok által kettészelt, de mitikusan mégis összetartozó, egyesülő egyenesek és ívek a magányról, a sivárságról, a romlásról beszélnek. Kiábrándultan, de valahol mégsem reménytelenül. Beégetnek egy látszólag kósza pillanatot. Ami lehet véletlenszerű, de egymás után pergetve a képeket (Fülöp fényképfilmeket is készít) egyértelműen nem azok. Azt nehéz lenne megállapítani, hogy az Idő előtti vagy utáni pillanatok ezek - avagy közbensők -, de érezzük, hogy egyik sem véletlen.” (Kiss Géza újságíró)

 

„Fülöp Péter érezhetően túl van az elvárásokon, a divatok fősodrán, megfelelni csak magának akar. Így és ezért keresheti tolakodás nélkül a tökéletest a tökéletlenségben. Az embert az embertelenségben, a csodát a csodátlanságban. A megismételhetetlent a mindig megújulóban, a nyitottságot a bezártságban. A misztikumot a profánban, Istent az istentelenségben. Fotói látványa úgy forgatja a nézőt, mint különös körhinta. (Keszei L. András újságíró)

 

„Fülöp Péter képei, ahogy ő mondja az „éberség” szándékát reprezentálják. Nekem inkább, és ez persze nézőpont kérdése, a Moholy-Nagy-féle „intenzív látás” termékei, a nyers tiszta látásé. Rokonsága a költészettel egyértelmű, a költészet konkrétsága és a költői nyelv autonómiájának elve azonos fényképeinek nyers, tiszta látásával. Mindkettő mozaikszerű, széttördelt formát és új létrehozott egységet jelent. Fülöp kiragadja a dolgokat eredeti környezetükből, hogy friss szemmel láthassa és saját belső világa parancsai alapján rendezze, kapcsolja hozzá más dolgokhoz. Képaláírásai nem engedik némaságba merülni képeit. Nem hagy minket eltévedni, hánykolódni az értelmezés végtelen óceánján. Tiszta hangok ezek, amelyek hitet tesznek az igazság mellett.” (Dallos István fotográfus)

(wikipedia)

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×