01.28. Az orosz zene varázsa

01.28. Az orosz zene varázsa

Az orosz zene varázsa címmel különleges koncertet ad Almira Emiri albán zongoraművész és Szivan Rotem izraeli operaénekes január 28-án, 17 órakor az egykori zsinagógában (Kossuth Lajos u. 5.).

A hangverseny programját a két művész úgy állította össze, hogy ünnepelje a Szentpétervári Konzervatórium fennállásának 155. évfordulóját és azt az 1908-as eseményt, amikor a konzervatórium zsidó komponista hallgatóinak egy csoportja megalapította a Zsidó Népzenei Társaságot.

Szivan Rotem izraeli operaénekes Izraelben az egyik vezető művész. A Rubin Akadémián végzett Tel-Avivban, első nagy sikerét a Varázsfuvolában aratta Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikusok kíséretével. Az Egyesült Államokban a Seattle-i Operában Violetta szerepében debütált a Traviata című Verdi operában. A világ nagy hangversenytermeiben, fesztiválokon mint szóló énekes is gyakran fellép. Almira Emiri albán zongoraművésszel sokszor szerepel, Budapesten, Tiranában és Tel-Avivban Isralb Duo néven többször adtak közös koncertet.

Almira Emiri Albániában született, Fierben kezdte meg zongora tanulmányait. Budapesten a Bartók Konzervatóriumban tanult, onnan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre került és dicsérettel végzett. Tudását Grazban fejlesztette tovább és rendszeresen részt vett Rév Lívia párizsi osztályának munkájában csakúgy, mint Dmitri Bashkirov, Rudolf Kehrer és Vitaly Margulis mesterkurzusain. Rendszeresen föllép európai hangverseny pódiumokon, fesztiválokon szólistaként és kamarazenészként.

A Szentpétervári Konzervatórium megalapítása után az akkor már híres orosz zeneszerzők, mint Rimszkij-Korszakov, Glazunov, Csajkovszkij inspirálták a fiatalokat, hogy az orosz romantikával együtt jelenjen meg az orosz zenében új, modern stílus. Abban az időben az orosz zsidó értelmiségiek, köztük a komolyzenészek körében nőtt az érdeklődés a jiddis folklór iránt. A híres magyar zeneszerzőhöz, Bartók Bélához hasonlóan fonográffal gyűjtő utakra mentek zsidók lakta falvakba, és a fölvett tradicionális melódiákat beépítették műveikbe. A Társaság első koncertjén, 1909. április 12-én Jascha Heifetz hegedült, csellón Gregor Piatigorsky játszott.

A koncerten fölhangzik a Társaság alapítójának, Joel Engelnek egyik műve is. Őt tartják a zsidó zene megújítójának, aki nemcsak komponált, hanem tanított és a zenei gyűjtő utak szervezésében is élen járt. Ukrajnában született 1868-ban és Palesztinában halt meg 1927-ben.

Lazare Saminsky Odessza mellett született 1882-ben és New Yorkban halt meg 1959-ben. 1911 és 1918 között Tifliszben (ma Tbiliszi) élt, a grúz és az örmény zenét tanulmányozta. Számtalan dalt írt, de sok könyve jelent meg a zsidó és a kortárs zenéről, a vezénylésről. A koncerten három dala hangzik el Szivan Rotemtől.

Joseph Achron Lengyelországban (a mai Litvánia területén) született 1886-ban, zsidó gyökerű orosz zeneszerző és hegedűművész, aki kivándorolt az Egyesült Államokba, 1943-ban halt meg. Arnold Schoenberg zeneszerző volt a barátja. A zsidó zenei tradíció őrzője volt az elméletben és a gyakorlatban is. Első „zsidó” munkáját, a Hebrew Melodyt Jascha Heifetz adta elő hegedűn. Sok filmzenét szerzett és föllépett mint koncerthegedűs. A koncerten három műve hangzik el.

Szasa Argov az izraeli dal kialakulásának központi figurája volt, több száz népszerű dalt komponált. Moszkvában született 1914-ben, szüleivel 1934-ben kivándorolt Palesztinába. Nem sokkal később már fölkérték, hogy írjon dalokat a kibuci ünnepségekre. Egyik dala az izraeli függetlenségi háború szimbóluma lett. A koncerten a két művész előadásában hat dala csendül föl.

Arthur Lourie 1892-ben született Propojszkban, egykori lengyel területen zsidó családban, de később katolizált. 1966-ban halt meg Princetonban, az Egyesült Államokban. Először zongorázni tanult, majd a Szentpétervári Konzervatóriumban Glazunovnál zeneszerzést, 1913-ban végzett. Barátságot kötött a futurista költőkkel, köztük elsősorban Anna Ahmatovával és verseire írt először darabokat, így ő volt az első orosz futurista zeneszerző. 1914-ben Georgij Jakulov festővel és Benedikt Livsic költővel (akit a sztálini tisztogatások idején kivégeztek) közösen jegyezték a Pétervári Futurista Manifesztumot. Berlinben Bussoni zeneszerzővel barátkozott össze, majd Párizsban Stravinsky volt a mentora. Az egyik Ahmatova-vers inspirálta Noctune-jét Almira Emiri adja elő. A mű először lesz hallható Magyarországon.

Boris Pigovat 1953-as odesszai születésű izraeli zeneszerző, sok munkáját játsszák szerte a világban. A moszkvai Gnyesszin Zeneakadémián végzett. 1978 és 1990 között Tadzsikisztánban élt, majd 1990-ben Izraelbe emigrált. Több szimfóniát, vonószenekari és kamarazenekari művet szerzett, zongorára írt darabjának, a Solem Aléchem Vándorcsillagok című regénye ihlette művének európai ősbemutatója lesz. Az előadó: Almira Emiri.

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×