06.18-25. Magyar Táncfesztivál 2017 - Győr
0. NAP, 2017. JÚNIUS 18.
NAGYSZÍNPAD
16.30
Az A FORCE 1 TSE HUNGARY bemutatja:
„Az álmok folytatódnak”
- évadzáró moderntánc gálaest -
Mini-Gyerek Gála
19.00
Az A FORCE 1 TSE HUNGARY bemutatja:
„Az álmok folytatódnak”
- évadzáró moderntánc gálaest -
Felnőtt Gála
II. JÁNOS PÁL TÉR
DJ Yamina és az A FORCE 1 Danceparty
Yamina egy új generációs, energikus, cukibomba dj lány, aki nagyon jól vegyíti a kedves báját, a kicsit keményebb zenei stílusával. 2015-ben már lehetőséget kapott a Sziget Fesztivál arénájában is, valamint az ezt követő évben már a mindenki számára ismert Balaton Soundon állt a dj pultban, mintegy 8 ezer ember előtt. Olyan nevek mellett zenélhetett, mint például Oliver Heldens, Timmy Trumpet, Will Sparks, vagy Dyro. Egy rezidenciát is tudhat magáénak, méghozzá az exklúzív győri Mundo-t és Club Vertigo-t. Nyugat-Magyarország nagyobb városaiban már letette névjegyét, hozzásegítve ehhez az is, hogy a mostanra már az egyre nagyobb Ultra Puszta, Szigeti Szafari és a Terminál nevezetű bulikat barátaival közösen álmodták meg. Év elején megnyerte a New Yorker by NYDJAY dj verseny régiós döntőjét, valamint a 2016-os év felfedezettjének jelölték. Külföldi referenciához hozzátartozik a szomszédos Szlovákia, Szerbia és Ausztria, ahol, Yamina elmondása szerint, mintha hazaérkezett volna, úgy fogadta a közönség. Ismerd meg Te is, Ő lesz a kedvenced!
Ingyenes
1. NAP, 2017. JÚNIUS 19.
NAGYSZÍNPAD
19.00
ÜNNEPI NYITÓGÁLA
MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: RÓKATÁNC
Zene: Kalyi Jag együttes
Rendező- Koreográfus: ZSURÁFSZKY Zoltán
A táncszínházi produkció, olyan modern köntösbe csomagolt kortárs és néptánc közötti átmeneti színházi világot mutat be, amely minden időben aktuális. A produkcióban az idősebb tanítja a fiatalt, vagyis az élet pedagógiai oldala jelenik meg a színpadon, minden ezzel kapcsolatos dramaturgiával együtt. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ezen műsorszámát Zsuráfszky Zoltán művészeti vezető koreografálta, álmodta meg és vitte színpadra.
GYŐRI BALETT: EGY VARSÓI MENEKÜLT
Arnold SCHÖNBERG azonos című kantátájára
BEMUTATÓ
Asszisztens: KARA Zsuzsanna
Fény: VELEKEI László, HÉCZ Péter
Látvány: Velekei László, Vidos Tibor
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus Velekei László Harangozó-díjas
Előadja: SZANYI Tamás/Thierry Jaquemet
„Csakis egyre emlékszem, a nagy pillanatra, ahogy rákezdték ott mind s felzendült a kar, az ős ima, mellyel nem törődtek annyi éven át, az elfelejtett hit.” (Részlet Arnold Schönberg Egy varsói menekült című művéből).
Az osztrák zeneszerző, Arnold Schönberg a gettói felkelés katartikus momentumáról írta meg egyik legsikeresebb művét, az Egy varsói menekült címet viselő kantátáját. Az amerikai emigráció alatt megszülető, 46-os opusszámot viselő darab arról a kiélezett és történelmi pillanatról szól, amikor a szabadságától - s minden jogától – megfosztott ember dönt arról az egy dologról, amiről még dönthet: a haláláról…
BEMUTATÓ
MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI EGYETEM:
DON QUIJOTE
-részlet-
A népszerű klasszikus balett-részlet igazi kihívást jelent minden táncos számára, melynek során a fiatalok megcsillogtathatják tudásukat: akár a híres pas de deux-ben, akár a grand pas közreműködőiként.
GYŐRI BALETT: ROMANCE
BEMUTATÓ
Zene: KODÁLY Zoltán
Asszisztens: KARA Zsuzsanna
Fény: HÉCZ Péter
Színpadkép: VIDOS Tibor
Jelmez: BARACSI Orsolya
Dramaturg: CSEPI Alexandra
Koreográfus: VELEKEI László, Harangozó-díjas
Táncolják:
Tetiana BARANOVSKA, BERZÉKI Melinda, HANCZ Alexandra, MATUZA Adrienn, Tatiana SHIPILOVA, TÜŰ Barbara, ENGELBRECHt Patrik, Luigi IANNONE, JEKLI Zoltán, Artem POZDEEV, SEBESTYÉN Bálint Harangozó díjas, SZANYI Tamás, Daichi UEMATSU
Közreműködik/Elhangzik: PÁL Eszter népdalénekes (Megöltek egy legényt, Esti dal)
Éles fehér fény hasít bele a térbe, megvilágít egy férfit. Csend van. Csapásolás hangjai szűrődnek be. Ritmusa gyorsul, egyre hevesebb. Ismét csend. A férfi összeesik. A háttérben emberek tűnnek fel, az asszonyok fekete fejkendőt kötnek, egy nő kiválik a tömegből… Velekei László 2013-ban dolgozott először Kodály Zoltán műveire, így született meg a nagysikerű KODÁLY című darabunk. Ezt újragondolva alkotta meg a világhírű zeneszerző munkásságának minden szegletéből hasító Romance című koreográfiáját, tisztelegve ezzel a magyar zenetudós, zeneoktató és népzenekutató előtt.
Az előadásban elhangzó művek: Megöltek egy legényt (népdal) KODÁLY Zoltán: Csendes mise – Introitus KODÁLY Zoltán: I. Vonósnégyes No. 1. Op. 2. III. KODÁLY Zoltán: Lírikus románc, KODÁLY Zoltán: Intermezzo KODÁLY Zoltán: Galántai táncok KODÁLY Zoltán: Esti dal
2 x 50’
Jegyárak: 3.500, 4.500, 5.500 Ft
II. JÁNOS PÁL TÉR
18.00
MARÓT VIKI ÉS A NOVA KULTÚR ZENEKAR
21.00
ROCKABILLY TÁNCPARTI MARÓT VIKIVEL ÉS A NOVA KULTÚR ZENEKARRAL valamint a Győri Nemzeti Színház tánckarával
Ingyenes
KISFALUDY TEREM
21.30
NAGYVÁRAD TÁNCEGYÜTTES: ÜTKÖZÉSEK
Rendező: DIMÉNY Levente
Dramaturg: SZALAY Tamás
Díszlet- és jelmeztervező: Cristina BRETEANU
Zeneszerző: CÁRI Tibor m.v.
Koreográfusok:
Andreea BELU, BRUGÓS Sándor–Csaba, DIMÉNY Levente, GYÖRFI Csaba, JUHÁSZ Zsolt m.v. LÁSZLÓ Csaba, KEREKES Dalma–Gabriella, TŐKÉS Imola, BACZÓ Tünde
Tánckar:
BRUGÓS Sándor–Csaba, FORGÁCS Zsombor, FORGÁCS-POPP Jácint, KACSÓ Bálint–József, KEREKES Dalma–Gabriella, RÁCZ Lajos–Levente, SCHMITH Nándor–Gyula, SZABÓ Enikő–Ágnes SZIGETI Szidónia, TIMÁR Tímea, TŐKÉS Imola
Zenekar:
BARTALIS Botond, DALLOS Levente, SZÉKELY István, SZUKITS Éva, SZÉKELY Boglárka m.v., VERES Lóránt m.v.
Az „Ütközések” című előadás a ma emberéről szól. Férfiakról és nőkről, olyan történetekről, amelyek önállóan is érvényes események, de összességében egy változatos képet mutatnak rólunk. Milyenek vagyunk? Hol kedvesek, máskor gyarlóak, vágyakozunk a szerelem után, s ha elérjük, nem tudunk vele mit kezdeni. Harcolunk egymással és magunkkal, támogatjuk és eltiporjuk egymást, elfogadunk és kitaszítunk, együtt sírunk és nevetünk. Naponta ütközünk, szétválunk, majd újra egymásra találunk. Vékony és veszélyes ez a vonal, hiszen ki tudja valójában, hogy hol húzódik meg a határ a szerelem és a kegyetlenség, a bosszú és a megváltás között! Képek, metszetek rólunk, emberekről.
70’
Jegyár: 2.000 Ft
2. NAP, 2017. JÚNIUS 20.
II. JÁNOS PÁL TÉR
18.00
FLAMENCO TÁNC, ZENE
BEMUTATKOZNAK A FLAMENCORAZÓNARTE TÁNCSZÍNHÁZ TANÍTVÁNYAI
Magda NAVARRETE - flamenco ének, flamenco tánc
Andrzej LEWOCKI - flamenco gitár, cajón
TAR Gergely - cajón és ütőhangszerek
Flamenco tánc: FlamenCorazónArte Táncszínház tanítványai
Ingyenes
NAGYSZÍNPAD
19.00
PÉCSI BALETT: A CSODÁLATOS MANDARIN
Zeneszerző: BARTÓK Béla
Díszlettervező: SZENDRÉNYI Éva
Jelmeztervező: NÉMETH Anikó (Manier)
Koreográfus: VINCZE Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas
Hangfelvételről közreműködik a Nemzeti Filharmonikusok. Vezényel: Kocsis Zoltán Kossuth-díjas művész. Az előadás hangfelvételét a MÜPA Stúdió készítette és a hangfelvétel előállítója a Müpa Budapest Nonprofit Kft.
Táncolják:
Mimi: UJVÁRI Katalin
A mandarin: KONCZ Péter
Az öreg gavallér: TÉGLÁS Bánk
A kis diák: MATOLA Dávid
1. csavargó: KEREKES Soma Lőrinc
2. csavargó: SZABÓ Márton
3. csavargó: TUBOLY Szilárd
A csodálatos mandarin központi témája az érzékiség erejének megjelenítése mellett az erőszak, az emberi elnyomás és függőség, a társadalmon kívüliség megmutatása is. A 21. század nagyvárosának lezüllött és kilátástalan nyomorában élő prostituált lány pénzre váltott életében mindennapos rutin az érkező kliensek kiszolgálása mellett az őt futtató csavargók kegyetlenkedése, a vendégek kirablása is. Mimi szabadulna ebből a szörnyű fogságból, de a csavargókkal sajátos függőségi viszonyban vannak. A két látogató, az öregúr és a fiatal fiú kirablása után egy különös vendég érkezik. A mandarin, a gazdag keleti férfi, akinek ereje és mássága először taszítja, majd egyre közelebb vonzza a jobb életre vágyó lányt. A testiség ösztönös erején túl a mandarin egy másik világ dimenzióját is felvillantja az embertelen sorsában vergődő lány számára. A leskelődő csavargóknak nem tetszik az egyre fokozódó vonzalom, attól tartanak, hogy megélhetésük eszközét elviszi a szerelem. Ezért három különböző módon próbálják megölni a mandarint, sikertelenül. Mindegy egyes támadás után újraéled, sőt beteljesületlen vágya csak hatalmasabbá teszi. Mimi végül önként odaadja magát, nem tudva, hogy ezzel az idegen sorsát is beteljesíti: a mandarin meghal. A lány testével befedi elvesztett reményét, de talán szíve alatt már egy új élet dobog. Bartók Béla klasszikusa egyszer minden professzionális magyar balett együttes repertoárjára felkerül, a táncjáték szinte megkerülhetetlen kihívás egy koreográfusi pálya során. A csodálatos mandarin kortalan története az elidegenedett nagyvárosi világ minden szennyéről és vágyáról - mintha rólunk, a 21. század értékvesztett világáról szólna. Mimi és a mandarin könyörtelen drámája a ma emberének is tükröt tart. Társadalomkritikája érvényesebb, mint valaha. Egyúttal megérinti az érző ember lelkét, mert felcsillantja a reményt a változásra, egy új, jobb élet lehetőségére: a szerelem megváltó erejére.
A bemutató a Bartók-év keretében a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjaként valósult meg. Az előadás megvalósításában a Pécsi Balett együttműködő partnere a Müpa.
35’
MAGYAR NEMZETI BALETT: Jiři Kylián – Steve Reich: FALLING ANGELS
Zeneszerző: Johann Sebastian BACH
Elektronikus hangszerelés: Dick HEUFF
Díszlettervező: Jiří KYLIÁN
Jelmeztervező: Joke VISSER
Világítástervező: Jiří KYLIÁN
Műszaki adaptáció: Joost BIEGELAAR
Hangmérnök: Dick SCHUTTEL
Betanító balettmester: Patrick DELCROIX
Színpadra állító balettmester: Urtzi ARANBURU
Próbavezető balettmesterek: VENEKEI Marianna
Koreográfus: Jiří KYLIÁN
Táncolják:
STAROSTINA Kristina, SARKISSOVA Karina, BOROS Ildikó, FÖLDI Lea, MINGARDO Angela, CHEPRASOVA Elisaveta, KELEMEN Ágnes, PURSZKI Lilla
Szintén a Fekete és fehér egyik darabja a Falling Angels, melyet 1989-ben mutattak be. A koreográfiát nyolc táncosnő adja elő Steve Reich 1971-es Drumming c. ütőhangszeres művének első tételére. „Ez a mű a hivatásunkról szól.” – mondja Kylián. A balett a táncosnők tökéletességre való törekvését jeleníti meg, melyben megjelennek a női psziché és a női lét különböző attribútumai is: a várandósság, a szülés, az anyaság is. Kyliánra ezen alkotói korszakában nagy hatással volt a szürrealizmus és a minimalizmus, mely a koreográfiában kiváltképp érződik. A feszített ritmusú zenére klasszikus és kicsavart, intenzív mozdulatsorokból építkeznek a szuggesztív női alakok. „A Falling Angels az előadókról és az előadóművészetről szól, annak minden magamutogatásával, szorongásával, kiszolgáltatottságával, kisebbrenduségi komplexusával és humorával együtt. A függés és függetlenség közti küzdelem szimbóluma - a dilemma, amely mindannyiunkat elkísér bölcsőtol a sírig.” - teszi hozzá Kylián. A Falling Angelst 2016 februárjában láthatta Magyarországon először a közönség, a Magyar Nemzeti Balett előadásában, az Erkel Színházban.
17’
Jegyárak: 3.000, 3.500, 4.000 Ft
II. JÁNOS PÁL TÉR
21.00
PIRÓK ZSÓFIA ÉS LIPPAI ANDREA: FLAMENCO CON AMOR
Magda NAVARRETE - flamenco ének, flamenco tánc
Andrzej LEWOCKI - flamenco gitár, cajón
TAR Gergely - cajón és ütőhangszerek
LIPPAI Andrea - flamenco tánc
PIRÓK Zsófia - flamenco tánc
Ingyenes
VASKAKAS MŰVÉSZETI KÖZPONT
21.00
FITOS DEZSŐ TÁRSULAT: PISZTRÁNG
Zeneszerző: LAKATOS Róbert
Zenei közreműködő: Bazseva zenekar
Dramaturg: KOCSIS Rozi
Koreográfus-rendező: FITOS Dezső
“Az élet itt piaczi zajtól mentes, A fában nyelvet, könyvet a patakban, A kőben szót, s mindenben jót talál.”
Shakespeare
Ilyen helyen él a pisztráng, mely legendás erőfeszítéssel, az árral szemben úszva visszatér a tiszta forráshoz, a tradicionális ívó helyre, ahol ő is meglátta a napvilágot! A természet mindenki számára rejteget gazdag kincstárában gyöngyöket, de kéretlenül nem nyújtja, magunknak kell azokat fáradságos úton felkeresnünk. A Fitos Dezső Társulat hitvallása kezdetektől fogva ez: a tiszta forráshoz visszatérve kortárs módon interpretálni néphagyományunk egyik legszínesebb és leggazdagabb tárházát, az autentikus néptáncot. Erre tesz kísérletet a legújabb, különleges táncszínházi produkciónk a Pisztráng.
60’
Jegyárak: 2.500, 3.000 Ft
KISFALUDY TEREM
21.30
DUDA ÉVA TÁRSULAT: BREATHE!
Zene: Nils FRAHM, GRYLLUS Ábris, KUNERT Péter
Jelmeztervező: KISS Julcsi
Fénytervező: KOVÁCSOVICS Dávid
Kellék: TILL András
Produkciós asszisztens: CZVEIBER Barbara
Tér, Koreográfia, Rendezés: DUDA Éva
Előadók: VARGA Csaba, EGYED Bea, RUSU Andor, ÚJVÁRI Milán, Jessica SIMET
A Duda Éva Társulat 2016-os előadása a Trafó Kortárs Művészetek Házában egy dupla est keretében lett bemutatva. Személyes vallomások, útvesztők, és a küzdelem maga párosul a szabadság fogalmával és érzetével. A szereplők improvizációira építve, az előadás végleges formájában is egyetlen „free flow”, egy áramlás, egyetlen kitörő lélegzetvétel.
egyár: 2.000 Ft
3. NAP, 2017. JÚNIUS 21.
II. JÁNOS PÁL TÉR
18.00
ALMA EGYÜTTES NYITÓKONCERTJE
A Minimax Gyermekcsatornáról közismert gyerekzenekar a közel 1 órás családi koncert során improvizatív módon kezeli a táncos-zenés együttlétet: a gyerekek, sőt a szülők, pedagógusok is aktív részesei és formálói a sok vidámsággal fűszerezett műsornak. Sikerük kulcsa a gyermeklelket megérintő őszinteségben, a „nevető”,- és „tánc-izmokat” egyaránt megmozgató képességükben rejlik. A zenekar műsorában a nagysikerű saját dalok mellett 20 éve töretlen sikerrel adja elő a klasszikus és kortárs költők legszebb verseit megzenésítve.
Nyissuk együtt a III. Gyermek Táncfesztivált egy fergeteges bulival! A tejes finomságokról RISKA, a talpacskák alá valóról az Alma Együttes gondoskodik!
Ingyenes
NAGYSZÍNPAD
19.00
RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT: ADIEU!
Zene / Music: ELEK Norbert
Díszlet / Set: NAGY Viktória
Jelmez / Costume: KASZA Emese
Báb: HARASZTI Janka
Sminkmester: IPACS Szilvia
Fodrász: MARTON Ádám
Jelmeztervező asszisztens: VARGA Cecília
Kellékek: BARA Ildikó
Rendező asszisztens: SCHLECHT Aliz
Világítás: LENZSÉR Attila
Artista-koreográfus: ILLÉS Renátó
Artista mester: ÓCSAI Böbe
Technikai vezető: VLADÁR Tamás
Rendező: VÁGI Bence, Neil FISHER
Előadják / Performed by: LAKATOS Leonetta és PINTÉR Áron
A Vági Bence és Neil Fisher által közösen színre vitt keserédes történet főszereplője Oszkár és Viola. A köztudatban a bohócok alakjához szinte kizárólag a nevettetés kapcsolódik. Ezt a képet a Recirquel egyik előadásában már árnyalta, most viszont tovább mennek: két ember személyes sorsának elmesélésébe szövik bele az újcirkusz eszköztárát. Viola és Oszkár varázslatos világában minden, még az idő alakulása is a feje tetejére áll: a közös élet utolsó napjai és a szerelem születésének pillanata egyetlen belső utazás az emlékek kavalkádjában. A valamikor az ötvenes évek Budapestjén induló érzelmes történet átkalauzolja a nézőt a házaspár együtt töltött évtizedein: a világháború sötét napjait is felvillantva eljutunk az 1910-es évekig. S miközben közös életük pillanatait leltározzuk, a két szereplő és nem mindennapi környezetük is folyamatosan átalakul. A szokatlan történések helyszíne az évek alatt tárgyakkal és emlékekkel megtelő tágas lakás, ahol minden nagyon ismerős, és mégis, talán semmi nem az, aminek látszik…
60’
Jegyárak: 3.500, 4.500, 5.500 Ft
II. JÁNOS PÁL TÉR
21.00
HEVEDER ZENEKAR ÉS A HÁROMSZÉK TÁNCEGYÜTTES TÁNCHÁZA
Ingyenes
VASKAKAS MŰVÉSZETI KÖZPONT
21.00
MISKOLCI BALETT ÉS A GG TÁNC EGER: ANNA KARENINA
Zene / Music: Ludovico EINAUDI, Max RICHTER montázs
Díszlet / Sets: BOZÓKI Mara
Jelmez / Costumes: JUHÁSZ Katalin
Dramaturg / Dramaturgy: CSEPI Alexandra
Ügyelő / Stage Manager: LUDÁNYI Andrea
Balettmester, koreográfus-asszisztens / Ballet Instructor / Assistant to Choreographer: JÓNÁS Zsuzsa
Rendezőasszisztens / Assistant to Director: GERGELY Attila, Fűzi Attila
Rendező-koreográfus / Directed and choreographed by: Velekei László Harangozó-díjas
Táncolják:
Anna Karenina - KOVALSZKI Boglárka
Alekszej Alekszandrovics Karenin, Anna férje - LUKÁCS Ádám
Szerjozsa, Anna és Karenin fia - VOLYÁK Benjámin
Alekszej Vronszkij gróf , Anna szeretője - DRAGOS Dániel
Vronszkaja grófné, Vronszkij anyja - KOCSIS Andrea
Konsztantyin Dmitrics Levin - BOLLA Dániel
Katyerina Alekszandrovna Scserbackaja hercegnő (Kitty) - MOHAI Cintia
Barátok, rokonok, tömeg / Friends, relatives and others:
BÁNYAI Mirjam, DÁVID Patrik, FŰZI Attila, KEPESS Boglárka, MÁRTON Richárd János, SZŰCS Boglárka a Miskolci Balett és EMŐDI Attila, KELEMEN Dorottya, Joni ÖSTERLUND, SCHLÉGL András, SZELES Viktória, TÓTH Karolina, TÖRTELI Nadin, VARGA Kristóf a GGTánc Eger táncművészei
„Az észt azért kapta az ember, hogy megszabadítsa magát, tehát meg kell szabadulni. Miért ne oltsa el az ember a gyertyát, amikor nincs mire néznie többet, amikor mindenre olyan utálatos nézni? De hogyan?(…) Egy tehervonat épp akkor ért oda…”
A varázslatos Anna Karenina, a társaság megbecsült tagja. Mindene megvan: magas rangú férj, gyerek, tisztelet. Ám egy végzetes napon összetalálkozik a fényes karrier előtt álló, fess katonatiszttel: Vronszkijjal. Ekkor még nem tudja, de ettől a pillanattól fogva élete már sohasem lesz az, ami eddig volt. Lev Tolsztoj négy évvel a Háború és béke befejezése után, 1873-ban kezdett bele második nagyregényébe, az Anna Kareninába, melyről Nyikolaj Sztrahovnak írt levelében így vall: - “Ez a regény ¬az első valódi regény életemben, nagyon megfogta a szívemet..." Tolsztoj levelezéséből tudjuk azt is, hogy Puskin műveinek hatására született meg benne az ötlet, hogy regényt ír egy tragikus élményből: 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő, féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Tolsztojt a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át művét, mire megszületett az a végső változat mely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte, s amely - Thomas Mann szavaival élve - minden idők “legnagyobb társadalmi regénye”
Velekei László Harangozó-díjas koreográfus alkotásai fókuszában mindig az emberi érzelmek és azok mozgatórugói állnak. Tolsztoj terjedelmes regényéhez is ezzel a szűrővel nyúl: lecsupaszítva a cselekményt a két főhősre: Annára és Vronszkijra helyezi a hangsúlyt úgy, hogy közben szakít a kronologikus történetmeséléssel.
60’
Jegyárak: 2.500, 3.000 Ft
4. NAP, 2017. JÚNIUS 22.
II. JÁNOS PÁL TÉR
18.00
NÉPTÁNC DÉLUTÁN
BEMUTATKOZIK A REGÖS TÁNCMŰHELY
A Regös Táncegyüttes 2000-ben alakult, az elmúlt 17 év alatt a régió egyik jelentős műhelyévé nőtte ki magát. Jelenleg 5 csoportban mintegy 150 táncossal működik. A Regös Táncműhely táncosai rendszeres résztvevői regionális, országos versenyeknek ahol kiváló eredményeket érnek el. Méltó nagykövetei a magyar kultúrának határainkon kívül is, hiszen Európa több országában is képviselték Győr városát, Magyarországot. (Ausztria, Szlovákia, Románia, Németország, Finnország, Montenegró, Szerbia). A Táncműhely legfontosabb feladatának tartja az autentikus magyar néptánc hiteles megformálását, színpadra állítását.
A Műhely művészeti vezetői: VRÁBEL János, VRÁBEL-VEHRER Krisztina Oktatók: VRÁBEL János, VRÁBEL-VEHRER Krisztina, IVÁN Orsolya, SCHOFHAUSER Gerda
BEMUTATKOZIK A RÁBA NÉPTÁNCEGYÜTTES
Ingyenes
NAGYSZÍNPAD
19.00
MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: TÁNCKÁNON – HOMMAGE À KODÁLY ZOLTÁN
Zeneszerzők: KELEMEN László, PÁL Eszter, PÁL István Szalonna, PÁL Lajos
Koreográfusok: FITOS Dezső, KOCSIS Enikő, MIHÁLYI Gábor, ORZA Calin
Jelmeztervező: SZŰCS Edit
Látványtervező: MOLNÁR Zsuzsa
Videoanimáció: SOÓS Andrea
Rendező-koreográfus: MIHÁLYI Gábor
Előadók:
A Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint meghívott művészek: BŐSZE Tamás, CZÉBELY Beáta; szólót énekelnek: BRASSÓI-JŐRÖS Andrea mv., PÁL Eszter mv., HETÉNYI Milán
Magyar Állami Népi Együttes új produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban. Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársai: Bartók Béla, Lajtha László) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon. A Tánckánonban olyan ismert és népszerű Kodály-művek részletei hangzanak el, mint a Háry János, a Mátrai képek, a Kállai kettős, a Psalmus Hungaricus vagy az Esti dal. Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.
Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
Jegyárak: 3.000, 3.500, 4.000 Ft
II. JÁNOS PÁL TÉR
21.00
BEMUTATKOZIK A LIPPENTŐ TÁNCEGYÜTTES
majd TÁNCHÁZ
Ingyenes
KISFALUDY TEREM
21.30
HÁROMSZÉK TÁNCEGYÜTTES: ERDÉLY-MENYEGZŐ
Zene: Kelemen László
Díszlet: Ütő Gusztáv, Ferencz Hunor
Jelmez: Furik Rita
Dramaturg: Prezsmer Boglárka
Világítás: Bedőházi Alpár
Koreográfus: Mihályi Gábor, Orza Calin
Rendező: Mihályi Gábor
Táncolják:
Táncolják:
DOMBI Rózsa, KOCSIS Lilla-Tünde, GERE Csaba, GIDRÓ Roland, KERESZTES Gabriella, KISS Adorján, LUKÁCS Réka, MÁRTON Csaba, MELLES Endre, PÁVEL Hunor-Mihály, PORTIK Norbert, TÖRŐ Bence, PILINGER Mónika, VAJDA Katalin, VÁRADI Ágnes, VIRÁG Imola, LUPULY Jakab, BAJKÓ László, FAZAKAS Levente, FAZAKAS Albert, SZILÁGYI László, BAJNA György, ÁDÁM Júlia, LŐFI Gellért, OLÁH-BADI Alpár, KOVÁCS Janka, SIMON Piroska, MOLNÁR Szabolcs, ERŐSS Judit
Eljegyezni magunkat újra és újra azzal, ami a miénk – csengő ének, gyógyító varázsige, mozdulatban őrzött érték, lelkület, szellemiség. Mint felületből dombormű emelkedik ki e táncszínházi költeményben a látható lényeges, mit máskor lehunyt szemünk mögött idézünk fel csupán. Ez a valóság a miénk lehet ma is, ha befogadjuk.
Színpadi világunkban Erdély és a menyegző fonódik össze, az otthon, a haza és a házasság. A házasság és a történelmi emlékezet töredékeinek végtelenben találkozó párhuzama e szőttes. A keletkező élet - házasság - halál - újjászületés körforgásában magunkról kívánunk szólni, az értékekről, miket hordozunk és a jelenről, mit érzékelünk.
A férfi és nő találkozása, párjátéka meghatározza a létezést. A házasság az emberi élet legfontosabb és talán legnehezebb velejárója. A menyegző egyfajta küszöbállapot, átváltozás, szakrális átlényegülés. A feléje vezető út, a házasodás, a lakodalom, a vendégség és annak mindenkori szertartásaival átitatott képek közös emlékezetünk fontos részét alkotják. Mit vállalunk mindebből elköteleződésünkkel? Mi mellett foglalhatunk állást ma? Magunkat faggatjuk a múlt nagyjainak töredékes megidézésével is: megtartó-e a Bethlenek, Bolyai, Kőrösi, Apor Péter, Mikes Kelemen, Bánffy Miklós vagy Tamási Áron szellemisége? Átjárja-e még e lelkület a ma emberében zendülőt? Mi az, ami örök időktől fogva lélekemelő, és mi maradt meg abból az állapotból, ami a korai és a néhai erdélyi lélekben létezőként érvényesült? Mi örökíthető át, és mi tűnik el a történelem és az ember belső változásaival?
90’
Jegyár: 2.000 Ft
5. NAP, 2017. JÚNIUS 23.
II. JÁNOS PÁL TÉR
18.00
Zenél a Karaván Família, ráhangolódás az esti KÁRMEN előadásra
Ingyenes
NAGYSZÍNPAD
19.00
FRENÁK PÁL TÁRSULAT: LUTTE
Zene: GRYLLUS Ábris, FARKAS Miklós
Jelmez: MÁRTON Richárd
Kultúrtörténeti konzultáns: DUNAJCSIK Mátyás
Világítás: MARTON János
Hang: HAJAS Attila
Koreográfus asszisztense:VÁRNAGY Kristóf
Alpintechnika, színpad: ZOLTAI György
Koreográfus: FRENÁK Pál
Táncolják: VÁRNAGY Kristóf, MAURER Milán, KERESZTES Patrik, Eoin Mac DONNCHA, IVANOV Gábor SZABÓ András, ESZTERHÁZY Fanni
Küzdelem, harc, erő, revolúció.
Egymásnak-magunknak feszülés, felülkerekedés és legyőzetés.
A Frenák Pál Társulat új előadásában tükröződő, fehér szőnyeg jelöli ki a szembenézés, a tánc, pontosabban a küzdelem terét – a küzdő felek pedig egyszerre ütköznek össze egymással és önmagukkal. Hol saját törékenységük, hol saját állati ösztöneik, hol a külvilág végtelen agressziója ellen harcolnak... a küzdelemben saját magukon kerekednek felül és saját magukkal szemben maradnak alul. A skandináv mitológia letisztultságából, az izlandi sagák motívumaiból és a harcművészetek (cselgáncs, ökölvívás, glima) brutális erejéből, formanyelvéből egyaránt inspirációt merítő LUTTE fontos darab a társulat életében, hiszen az előadásban ez alkalommal a megszokottnál is nagyobb teret és szabadságot kap egy új táncosgeneráció, több olyan, a társulathoz frissen csatlakozott tehetséggel, akiket eddig még nem láthatott a közönség Frenák Pál színpadán.
50’
SZEGEDI KORTÁRS BALETT: MENYEGZŐ
Zene: I. STRAVINSZKIJ
Fény: Stadler Ferenc
Díszlet: Enrico MORELLI
Jelmez: Bianca Imelda JEREMIAS
Koreográfia: Enrico MORELLI
Táncolják: ZSADON Flóra, CZÁR Gergely, HORTOBÁGYI Brigitta, KISS Róbert, TAKÁCS Zsófia, STÁRY Kata, BOCSI Petra, BUJDOSÓ Anna, SZIGYÁRTÓ Szandra, HORVÁTH M. Gergő, CSETÉNYI Vencel, HEGEDŰS Tamás, VINCZE Lotár, Mai MATSUKI
Morelli egy házasságkötés szertartását meséli el, mely során az esemény miatti öröm vegyül a veszteség miatti fájdalommal és felindultsággal az élet új titkának kapujában. Ez a vegyes érzés elindít egy táncot, mely elűzi a szexualitás és az elmúlás rejtélyeiből eredő kezdeti félelmeket. Morelli koreográfiájának szereplői saját tiszta valóságukból szépen lassan a szemünk előtt válnak egyfajta szimbolikus beavatási szertartás részeseivé. Az egész emberiség beavatási szertartása ez, mely a különleges örömtáncban megpróbálja elfeledni az esemény szomorúságát, hiszen az alkalom alapvetően az örömnek rendeltetett. Lépésről lépésre, a koreográfia előrehaladtával, növekszik a hevület és a szenvedély. A szereplők közötti távolság fokozatosan csökken, egészen addig, amíg a félelmek és a kétségek lassan eltűnnek, és így már át lehet lépni azon a folyamatosan megnyíló ajtón, mely az új életbe vezet.
25’
Jegyárak: 2.500 Ft, 3.000 Ft, 3.500Ft
II. JÁNOS PÁL TÉR
21.00
DUNAÚJVÁROSI BARTÓK TÁNCSZÍNHÁZ: KÁRMEN
- táncfantázia két részben -
Zene: KARAVÁN Família, Georges BIZET
Jelmez és díszlet: BOZÓKI Mara
Tánctanárok: PIRÓK Zsófia, BABUS Tamás
Dramaturg: GALAMBOS Attila
Rendező – Koreográfus: VÁRI Bertalan Harangozó-díjas
Szereplők:
Kármen- DUNAVECZKI Éva
Józsi- ELLER Gusztáv
Nagy Trafó a bulibáró – SZÉCHENYI Krisztián
Miléna, Józsi kedvese- HAHN Jusztina Sára Dzsenifer
Mercédesz- JAKLICS Liliána, , PLESOVSZKI Petra
Rostás a vajda – KOVÁCS Dénes
Dönci, Renátó csempészek-HERNICZ Albert, SIMON Gergő
Vanessza, kocsmárosné- ZOLJA Adél
Zenészek: KARAVÁN Família
fúvós hangszerek: BABINDÁK István
hegedű: PÁLHÁZI Bence
Georges BIZET halhatatlan operája ihlette a Bartók Táncszínház bemutatóját. A mi előadásunk azonban nem Sevillában játszódik a történelmi múltban, hanem Magyarországon a jelenben. Mondjuk egy vidéki kisközségben. Itt egy igazán zárt közösség szereplői népesítik be ezt a szenvedélyes, magával ragadó históriát, élükön Kármennel, a szemrevaló cigánylánnyal. Régen madár voltunk mink is, Mint a többi szép madár. Nem volt házunk, se hazánk, De mienk volt a hetedhét határ. Bármi sivár élet ez itt, Most is madár vagyunk még. Lehet, karokká fásultak szárnyaink, Mégis visszavár az ég.
Ingyenes
KISFALUDY TEREM
21.30
KÖZÉP-EURÓPA TÁNCSZÍNHÁZ: BARTÓK-SZTRAVINSZKIJ
Zene: BARTÓK Béla, Igor SZTRAVINSZKIJ
Díszlet: MOLNÁR Zsuzsa, KOTORMÁN Ábel
Jelmez: MOLNÁR Zsuzsa, KOTORMÁN Ábel
Asszisztens: FODOR Katalin
Világítás: FOGARASI Zoltán
Koreográfus: KUN Attila
Táncolják:
DUNAI Bettina, FÜZESI Csongor, HARGITAI Mariann, HORVÁTH Adrienn, IVANOV Gábor JAKAB Zsanett, KOVÁCS Péter, MÁDI László, NAGY Csaba Mátyás, WÉNINGER Dalma
"Zseniális, ahogy Halász Gábor megkoreografálta a tehetség természetének lényegi kettősségét. Megmutatja, hogy micsoda felszabadító, megkülönböztető energiája van ennek az emberben lakozó többletnek. (…) Kun Attila koreográfiája pusztába kiáltott modern dübörgés. A városokból kikoptak a tavaszi rítusok, az újraéledésnek nincs funkciója, maximum a borítókép cserélődik (Hello, spring!) megannyi facebook-oldalon. A tér sarkaiban mini oltárok. Mutatják a rétegeket, szétszálazzák az egyet. Mintha felhasították volna a jelent, amelynek mélyén ott villódznak a múlt képei, de a jövő jóslatai is."
(Pintér Viktória: Áldozati hálók – Tánckritika.hu)
Jegyár: 2.000 Ft
6. NAP, 2017. JÚNIUS 24.
II. JÁNOS PÁL TÉR
18.00
VÁRAY TAMÁS ZONGORAESTJE - klasszikusoktól a bárzenéig
Ingyenes
NAGYSZÍNPAD
19.00
MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: ÉLŐ TÁNC-ARCHÍVUM
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes (MNTE) „Élő Tánc-Archívum” c. sorozata a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György (1932–1983) táncfilmezéseinek útvonalát követi, így tisztelegve a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt.
Ő és munkatársai nagy horderejű táncgyűjtéseket szerveztek Magyarországon és Erdélyben, amelyek meghatározó jelentőséggel bírtak nemcsak a magyar, de az európai néptánckutatás történetében is.
Sorozatunkkal Martin gyűjtőútjainak főbb állomásait állítottuk színpadra, melyek közül most Kalotaszeg és Szatmár kerül bemutatásra.
SZATMÁR
Néprajzi szaktanácsadó: Dr. RATKÓ Lujza
Művészeti munkatárs és jelmez: VINCZE Zsuzsa
Zenei szerkesztő: ÁRENDÁS Péter
Rendező-koreográfus: ZSURÁFSZKY Zoltán
A műsorban elhangzó szövegeket Móricz Zsigmond „Szatmári gyűjtéseiből” Rátóti Zoltán adja elő.
Szatmárban a 70-es évekig a legnagyobb részletességgel gyűjtötték össze és archiválták az apróbb falvak tánckultúráját (több mint 290 faluból készültek táncfilmek). Nemes és nagyszerű munkájukkal megörökítették az ott élő emberek táncait, s most ránk vár a feladat, hogy feledhetetlen színházi élményt nyújtsunk e régi, sok esetben elfeledett, de csodálatos kultúra megelevenítésével.
KALOTASZEG
Néprajzi szaktanácsadó: ÉRI Péter
Zenei szerkesztő: ÁRENDÁS Péter
Művészeti munkatárs és jelmez: VINCZE Zsuzsa
Rendező-koreográfus: ZSURÁFSZKY Zoltán
Ezen műsorunkkal szeretnénk köszönetet mondani a bonchidai és a türei hangosfilm készítőinek és minden szereplőjének – azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek (táncosoknak és zenészeknek), akik megőrizték és továbbadták nekünk e csodálatos tánc- és zenei kultúrát.
2 x 45’
Jegyárak: 2.500, 3.000, 3.500 Ft
II. JÁNOS PÁL TÉR
21.00
BUDAPEST BÁR KONCERT
Június 24-én, Győrben, a XIII. Magyar Táncfesztiválon lép fel a Budapest Bár! Az idén 10 éves, sokszínű zenekar örömzenéjében korok, kultúrák és stílusok találkoznak. Mesterien hangszerelt cigányzenekar kíséri a kitűnő énekeseket a szívbe markoló és szívderítő dalok előadásában. A frenetikus hangulatú koncerteket a tiniktől a nagymamákig mindenkinek ajánljuk, akik könnyed, mégis művészi színvonalú szórakozásra vágynak. A Budapest Bár - örömforrás nyitott füleknek!
A Budapest Bár zenekar: FARKAS Róbert (hegedű, gitár), FARKAS Mihály (cimbalom), ÖKRÖS Károly (harmonika, zongora), FARKAS Richárd (bőgő), KISVÁRI Ferenc (dob) Énekesek: BEHUMI Dóri, NÉMETH Juci, RUTKAI Bori, Frenk és Tania SAEDI
Ingyenes
KISFALUDY TEREM
21.30
GERGYE KRISZTIÁN TÁRSULATA: KOKOSCHKA BABÁJA
Zene: Gustav MAHLER, Alma MAHLER, Richard WAGNER, The SoakedLamb
Dramaturg: MIKLÓS Melánia
Jelmez: BÉRES Móni
Bábterv: HOFFER Károly
Fényterv: VAJDA Máté
Vetítés: KARCIS Gábor
Produkciós asszisztens: KISS Réka Judit
Produkciós vezető: GÁSPÁR Anna
Látvány, rendezés, koreográfia: Gergye Krisztián
A táncelőadás Afonso Cruz emblematikus regényétől kölcsönözi címét, de csak annyiban merít ihletet a szépirodalmi műből, amennyire az metaforaként megidézi Oskar Kokoschka Alma Mahlerről készített, életnagyságú bábujának extravagáns történetét.
„Oskar Kokoschka, a festő annyira bele volt bolondulva Alma Mahlerba, hogy amikor véget ért a kapcsolatuk, készíttetett egy élethű babát, amely szerelme minden egyes részletét hűen lemásolta. A bábkészítőnek írt levelébe, amelyet a babához mellékelt, és amelyet pontos leírással ellátott rajzok kísértek, még azt is belevette, hogy a bőrnek mely ráncait tartja nélkülözhetetlennek. Kokoschka, aki nem akarta véka alá rejteni a szenvedélyét, a városban sétálgatott a babával, eljárt vele az operába. Egy nap aztán elege lett belőle, a fejéhez vágott egy üveg vörösbort, és a baba a szemétbe került.” (A könyv kiadói fülszövege.)
A táncelőadás élethű bábok révén, a kokoschkai gesztust sokszorosítva színpadára invitálja a 20. század három emblematikus alakját: a zeneszerző zseni Mahlert, a festőóriás Kokoschkát és femmefatale-múzsa Alma Mahlert. A táncba vitt bábok jelenbe írt története egy olyan kor emlékét idézi fel, amelyben a kitalált világ még képes lehetett visszahatni a valóságra. A 20. század talán utolsó olyan pillanatára emlékezünk, amelyben a romantika, az expresszionizmus, a szerelem még érvényes fogalmak lehettek, és a múzsák még képesek voltak a csókra.
Támogató: Osztrák Kulturális Fórum, MÜPA, Nemzeti Táncszínház
Külön köszönet a Budapest Bábszínháznak és műhelyének a bábok elkészítéséért.
65’
Jegyár: 2.000 Ft
7. NAP, 2017. JÚNIUS 25.
II. JÁNOS PÁL TÉR
18.00
SALSA EST A DIMENZIÓ TÁNCKLUBBAL
Ingyenes
NAGYSZÍNPAD
15.00 és 19.00
EXPERIDANCE PRODUCTION TÁNCOSAI BEMUTATJÁK ROMÁN SÁNDOR KOREOGRÁFIÁJÁT
NOSTRADAMUS – VILÁGOK VÁNDORA
LÁTVÁNY ÉS TÁNCSZÍNHÁZ 2X55 PERCBEN
Jelmeztervező: DEBRECZENI Ildikó
Díszlet: ExperiDance Kreatív Team
Szövegkönyv: POZSGAI Zsolt
Animáció: MIRA Zénó
Fény: SZIMEISZTER Balázs
Zeneszerző: GÖMÖRY Zsolt
Zene: GÖMÖRY Zsolt - Apassionata – 100 Tagú Cigányzenekar
Koreográfus: ROMÁN Sándor
Producer: VONA Tibor
Rendező: POZSGAI Zsolt - ROMÁN Sándor
Szereposztás
NOSTRADAMUS: GANXSTA Zolee / SZEBENI János / GÖRÖG Zoltán
LÉTHA, Nostradamus felesége: RIMÁR Izabella
SECRETIUS, bűvész: ÚJSZÁSZI András
PUNCIUS, Nostradamus tanítványa: TORMA Zsolt
VILÁGUR / PÁRIZS: BISTEI Judit, KÖKÉNY Róbert
SALVE / MARIONETT BÁBOSOK: STANA Alexandra, PATONAI Zsolt
SÍVA: BOROS Bettina
4 ELVIS: BENKŐ Dávid, DÉNES Nándor, KÖKÉNY Norbert, PÉLI Róbert
SOMBRERO / TACO: HOLMAN Enikő, RESZNEKI Domán
KLEOPÁTRA: LÁZÁR Anna Dóra
JULIUS CAESAR: BENKŐ Dávid
OROSZ VODKA: RESZNEKI Domán
DRAKULA: PATONAI Norbert
KOPERNIKUSZ: SZABÓ Dániel
NAP / HOLD: LÁZÁR Anna Dóra, PÉLI Róbert
MÉRNÖK: KÖKÉNY Róbert
SVÁJC MARIONETT: BÁNHÁZY Eszter, BOROS Bettina, KISS Levente, SZABÓ Dániel
PUNCIUS SZERELMEI: Holman Eniko
SZAMURÁJOK, GÉSÁK, VIKINGEK, FOCISTÁK, PAPNOK, ASSZONYOK, FÉRJEK: BIRÓ Márton, JOÓ Viktória, KOLLER Nikolett, MOLNÁR Edina, SZERENCSE Károly, TÓTH Klaudia, TÓTH Nikoletta
Az ExperiDance tánctársulat merész lépésre szánta el magát: sok év után újra egy önfeledten bolondozós alkotást állít színpadra. A Nostradamus – Világok vándora igazi örömjáték, amely az ExperiDance-repertoár leglátványosabb koreográfiáit csavarja meg úgy, hogy a darab egy nagy időutazássá válik országokon és korokon át. A világkörüli út hangulatfelelőse és idegenvezetője Ganxsta Zollee zenész-színész.
A történet szerint Nostradamus egy időutazós világkörüli útra viszi csalfa feleségét, hogy a kedvében járjon és megmutassa neki: lám, minden jóslata valóra vált. Nostradamus feleségét Rimár Izabella, az ExperiDance táncművésze alakítja. Az úton velük tart Nostradamus két tanítványa, a feleséggel mindig kacérkodó néma bűvész, és a mindig stréber mitugrász tanítvány is. Eljutnak Ausztráliába, Indiába, a gésák és szamurájok országába, Japánba. A spanyol virtust és az orosz jókedvet is megtapasztalják a főszereplők, sőt még egy focimeccset is megnéznek Brazíliában. A nagy utazás történelmi korokon is átível: Egyiptomban tanúi lehetnek Kleopátra és Julius Caesar szerelmének, találkoznak Kopernikusszal, Erdélyből Drakula miatt utaznak sietve tovább, Amerikában pedig Elvis énekel nekik. Végül természetesen Európa szívében, Magyarországon lelnek hazára főhőseink.
Földünk ezer arcát, sokszínű, csillogó és misztikummal teli világát bemutató Nostradamus – Világok vándorát 2016. május 14-én, dupla premieren láthatja először a nagyközönség a RaM Colosseumban.
Jegyárak: 3.500, 4.500, 5.500 Ft
II. JÁNOS PÁL TÉR
21.00
KUBAI EST A BARRIO LATINOVAL
Ingyenes
KISFALUDY TEREM
21.30
INVERSEDANCE I
FODOR ZOLTÁN TÁRSULAT:
1956 - AJTÓK KILINCS NÉLKÜL
Zene: GERGELY Attila
Díszlet, jelmez, világítás: FODOR Zoltán
Rendező - koreográfus: FODOR Zoltán
Táncolják:
BÓDI Bianka, FERENCZ Vivien, LENDVAY Zsóka, RUZSOM Mátyás, SAFRANKA – PETI Zsófia, SZÉKI Zsófia
Kortárs magyar szerzőnőnk írja ’van egyország’ című versében: (…) rajtam is múlt, rajtam múlt, tegnap kezdődött a múlt, elkezdődött – vége van, borzalom és béke van. A darab a megtorlás könyörtelen éveiben a rendszer feltáratlan ’fehér foltját’ követi. A forradalom lányát futószalagon dobálja a puha diktatúra. A harckocsik zaja elnyomja az indulók üvöltését. Akasztófák árnyéka borul Szabadságra, Harcra.
A darab alapjáúl a rendszerben élők szabadságösztöne szolgál. Kötelék, melyben egy egész nemzet osztozik; egyéni sorsok, melyek hurokban végződnek.
A rejtett szimbólumok egy része -mint a kötél- első pillantásra is értelmezhető. Egyrészt a halál jelképe, mint az akasztási szokások eszköze; másrészt a mitológia világából gyökereztethető szeretet köteléke, a keletkezés és elmúlás kifejeződése.
A szereplők egypercnyi béke visszfényében válnak győzőkké és legyőzöttekké, ott ahol a múlt utóléri a jelent. Kitörés alulnézetből…
Az egyfelvonásos, 50 perces egész estés produkció méltó emléket állít az ’56-os események résztvevőinek.
50’
Jegyár: 2.000 Ft