06.18-25. Magyar Táncfesztivál 2017 - Győr

A táncművészet legnagyobb ünnepe Győrben június 18-25. között lesz.

0. NAP, 2017. JÚNIUS 18.

 

NAGYSZÍNPAD

 

16.30

 

Az A FORCE 1 TSE HUNGARY bemutatja:

„Az álmok folytatódnak”

- évadzáró moderntánc gálaest -

Mini-Gyerek Gála

 

19.00

 

Az A FORCE 1 TSE HUNGARY bemutatja:

„Az álmok folytatódnak”

- évadzáró moderntánc gálaest -

Felnőtt Gála

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

DJ Yamina és az A FORCE 1 Danceparty

 

Yamina egy új generációs, energikus, cukibomba dj lány, aki nagyon jól vegyíti a kedves báját, a kicsit keményebb zenei stílusával. 2015-ben már lehetőséget kapott a Sziget Fesztivál arénájában is, valamint az ezt követő évben már a mindenki számára ismert Balaton Soundon állt a dj pultban, mintegy 8 ezer ember előtt. Olyan nevek mellett zenélhetett, mint például Oliver Heldens, Timmy Trumpet, Will Sparks, vagy Dyro. Egy rezidenciát is tudhat magáénak, méghozzá az exklúzív győri Mundo-t és Club Vertigo-t. Nyugat-Magyarország nagyobb városaiban már letette névjegyét, hozzásegítve ehhez az is, hogy a mostanra már az egyre nagyobb Ultra Puszta, Szigeti Szafari és a Terminál nevezetű bulikat barátaival közösen álmodták meg. Év elején megnyerte a New Yorker by NYDJAY dj verseny régiós döntőjét, valamint a 2016-os év felfedezettjének jelölték. Külföldi referenciához hozzátartozik a szomszédos Szlovákia, Szerbia és Ausztria, ahol, Yamina elmondása szerint, mintha hazaérkezett volna, úgy fogadta a közönség. Ismerd meg Te is, Ő lesz a kedvenced!

 

Ingyenes

 

1. NAP, 2017. JÚNIUS 19.

 

NAGYSZÍNPAD

19.00

 

ÜNNEPI NYITÓGÁLA

 

MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: RÓKATÁNC

Zene: Kalyi Jag együttes

Rendező- Koreográfus: ZSURÁFSZKY Zoltán

 

A táncszínházi produkció, olyan modern köntösbe csomagolt kortárs és néptánc közötti átmeneti színházi világot mutat be, amely minden időben aktuális. A produkcióban az idősebb tanítja a fiatalt, vagyis az élet pedagógiai oldala jelenik meg a színpadon, minden ezzel kapcsolatos dramaturgiával együtt. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ezen műsorszámát Zsuráfszky Zoltán művészeti vezető koreografálta, álmodta meg és vitte színpadra.

 

GYŐRI BALETT: EGY VARSÓI MENEKÜLT

Arnold SCHÖNBERG azonos című kantátájára

BEMUTATÓ

 

Asszisztens: KARA Zsuzsanna

Fény: VELEKEI László, HÉCZ Péter

Látvány: Velekei László, Vidos Tibor

Dramaturg: Csepi Alexandra

Koreográfus Velekei László Harangozó-díjas

 

Előadja: SZANYI Tamás/Thierry Jaquemet

 

„Csakis egyre emlékszem, a nagy pillanatra, ahogy rákezdték ott mind s felzendült a kar, az ős ima, mellyel nem törődtek annyi éven át, az elfelejtett hit.” (Részlet Arnold Schönberg Egy varsói menekült című művéből).

 

Az osztrák zeneszerző, Arnold Schönberg a gettói felkelés katartikus momentumáról írta meg egyik legsikeresebb művét, az Egy varsói menekült címet viselő kantátáját. Az amerikai emigráció alatt megszülető, 46-os opusszámot viselő darab arról a kiélezett és történelmi pillanatról szól, amikor a szabadságától - s minden jogától – megfosztott ember dönt arról az egy dologról, amiről még dönthet: a haláláról…

 

BEMUTATÓ

MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI EGYETEM:

DON QUIJOTE

-részlet-

 

A népszerű klasszikus balett-részlet igazi kihívást jelent minden táncos számára, melynek során a fiatalok megcsillogtathatják tudásukat: akár a híres pas de deux-ben, akár a grand pas közreműködőiként.

GYŐRI BALETT: ROMANCE

BEMUTATÓ

 

Zene: KODÁLY Zoltán

Asszisztens: KARA Zsuzsanna

Fény: HÉCZ Péter

Színpadkép: VIDOS Tibor

Jelmez: BARACSI Orsolya

Dramaturg: CSEPI Alexandra

Koreográfus: VELEKEI László, Harangozó-díjas

 

Táncolják:

 

Tetiana BARANOVSKA, BERZÉKI Melinda, HANCZ Alexandra, MATUZA Adrienn, Tatiana SHIPILOVA, TÜŰ Barbara, ENGELBRECHt Patrik, Luigi IANNONE, JEKLI Zoltán, Artem POZDEEV, SEBESTYÉN Bálint Harangozó díjas, SZANYI Tamás, Daichi UEMATSU

 

Közreműködik/Elhangzik: PÁL Eszter népdalénekes (Megöltek egy legényt, Esti dal)

 

Éles fehér fény hasít bele a térbe, megvilágít egy férfit. Csend van. Csapásolás hangjai szűrődnek be. Ritmusa gyorsul, egyre hevesebb. Ismét csend. A férfi összeesik. A háttérben emberek tűnnek fel, az asszonyok fekete fejkendőt kötnek, egy nő kiválik a tömegből… Velekei László 2013-ban dolgozott először Kodály Zoltán műveire, így született meg a nagysikerű KODÁLY című darabunk. Ezt újragondolva alkotta meg a világhírű zeneszerző munkásságának minden szegletéből hasító Romance című koreográfiáját, tisztelegve ezzel a magyar zenetudós, zeneoktató és népzenekutató előtt.

 

Az előadásban elhangzó művek: Megöltek egy legényt (népdal) KODÁLY Zoltán: Csendes mise – Introitus KODÁLY Zoltán: I. Vonósnégyes No. 1. Op. 2. III. KODÁLY Zoltán: Lírikus románc, KODÁLY Zoltán: Intermezzo KODÁLY Zoltán: Galántai táncok KODÁLY Zoltán: Esti dal

 

2 x 50’

 

Jegyárak: 3.500, 4.500, 5.500 Ft

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

18.00

 

MARÓT VIKI ÉS A NOVA KULTÚR ZENEKAR

 

21.00

 

ROCKABILLY TÁNCPARTI MARÓT VIKIVEL ÉS A NOVA KULTÚR ZENEKARRAL valamint a Győri Nemzeti Színház tánckarával

Ingyenes

 

KISFALUDY TEREM

 

21.30

 

NAGYVÁRAD TÁNCEGYÜTTES: ÜTKÖZÉSEK

 

Rendező: DIMÉNY Levente

Dramaturg: SZALAY Tamás

Díszlet- és jelmeztervező: Cristina BRETEANU

Zeneszerző: CÁRI Tibor m.v.

 

Koreográfusok:

Andreea BELU, BRUGÓS Sándor–Csaba, DIMÉNY Levente, GYÖRFI Csaba, JUHÁSZ Zsolt m.v. LÁSZLÓ Csaba, KEREKES Dalma–Gabriella, TŐKÉS Imola, BACZÓ Tünde

 

Tánckar:

BRUGÓS Sándor–Csaba, FORGÁCS Zsombor, FORGÁCS-POPP Jácint, KACSÓ Bálint–József, KEREKES Dalma–Gabriella, RÁCZ Lajos–Levente, SCHMITH Nándor–Gyula, SZABÓ Enikő–Ágnes SZIGETI Szidónia, TIMÁR Tímea, TŐKÉS Imola

 

Zenekar:

BARTALIS Botond, DALLOS Levente, SZÉKELY István, SZUKITS Éva, SZÉKELY Boglárka m.v., VERES Lóránt m.v.

 

Az „Ütközések” című előadás a ma emberéről szól. Férfiakról és nőkről, olyan történetekről, amelyek önállóan is érvényes események, de összességében egy változatos képet mutatnak rólunk. Milyenek vagyunk? Hol kedvesek, máskor gyarlóak, vágyakozunk a szerelem után, s ha elérjük, nem tudunk vele mit kezdeni. Harcolunk egymással és magunkkal, támogatjuk és eltiporjuk egymást, elfogadunk és kitaszítunk, együtt sírunk és nevetünk. Naponta ütközünk, szétválunk, majd újra egymásra találunk. Vékony és veszélyes ez a vonal, hiszen ki tudja valójában, hogy hol húzódik meg a határ a szerelem és a kegyetlenség, a bosszú és a megváltás között! Képek, metszetek rólunk, emberekről.

 

70’

 

Jegyár: 2.000 Ft

2. NAP, 2017. JÚNIUS 20.

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

18.00

 

FLAMENCO TÁNC, ZENE

BEMUTATKOZNAK A FLAMENCORAZÓNARTE TÁNCSZÍNHÁZ TANÍTVÁNYAI

 

Magda NAVARRETE - flamenco ének, flamenco tánc

Andrzej LEWOCKI - flamenco gitár, cajón

TAR Gergely - cajón és ütőhangszerek

Flamenco tánc: FlamenCorazónArte Táncszínház tanítványai

 

Ingyenes

 

NAGYSZÍNPAD

 

19.00

 

PÉCSI BALETT: A CSODÁLATOS MANDARIN

 

Zeneszerző: BARTÓK Béla

Díszlettervező: SZENDRÉNYI Éva

Jelmeztervező: NÉMETH Anikó (Manier)

Koreográfus: VINCZE Balázs Harangozó-díjas, Imre Zoltán-díjas

 

Hangfelvételről közreműködik a Nemzeti Filharmonikusok. Vezényel: Kocsis Zoltán Kossuth-díjas művész. Az előadás hangfelvételét a MÜPA Stúdió készítette és a hangfelvétel előállítója a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

 

Táncolják:

 

Mimi: UJVÁRI Katalin

A mandarin: KONCZ Péter

Az öreg gavallér: TÉGLÁS Bánk

A kis diák: MATOLA Dávid

1. csavargó: KEREKES Soma Lőrinc

2. csavargó: SZABÓ Márton

3. csavargó: TUBOLY Szilárd

A csodálatos mandarin központi témája az érzékiség erejének megjelenítése mellett az erőszak, az emberi elnyomás és függőség, a társadalmon kívüliség megmutatása is. A 21. század nagyvárosának lezüllött és kilátástalan nyomorában élő prostituált lány pénzre váltott életében mindennapos rutin az érkező kliensek kiszolgálása mellett az őt futtató csavargók kegyetlenkedése, a vendégek kirablása is. Mimi szabadulna ebből a szörnyű fogságból, de a csavargókkal sajátos függőségi viszonyban vannak. A két látogató, az öregúr és a fiatal fiú kirablása után egy különös vendég érkezik. A mandarin, a gazdag keleti férfi, akinek ereje és mássága először taszítja, majd egyre közelebb vonzza a jobb életre vágyó lányt. A testiség ösztönös erején túl a mandarin egy másik világ dimenzióját is felvillantja az embertelen sorsában vergődő lány számára. A leskelődő csavargóknak nem tetszik az egyre fokozódó vonzalom, attól tartanak, hogy megélhetésük eszközét elviszi a szerelem. Ezért három különböző módon próbálják megölni a mandarint, sikertelenül. Mindegy egyes támadás után újraéled, sőt beteljesületlen vágya csak hatalmasabbá teszi. Mimi végül önként odaadja magát, nem tudva, hogy ezzel az idegen sorsát is beteljesíti: a mandarin meghal. A lány testével befedi elvesztett reményét, de talán szíve alatt már egy új élet dobog. Bartók Béla klasszikusa egyszer minden professzionális magyar balett együttes repertoárjára felkerül, a táncjáték szinte megkerülhetetlen kihívás egy koreográfusi pálya során. A csodálatos mandarin kortalan története az elidegenedett nagyvárosi világ minden szennyéről és vágyáról - mintha rólunk, a 21. század értékvesztett világáról szólna. Mimi és a mandarin könyörtelen drámája a ma emberének is tükröt tart. Társadalomkritikája érvényesebb, mint valaha. Egyúttal megérinti az érző ember lelkét, mert felcsillantja a reményt a változásra, egy új, jobb élet lehetőségére: a szerelem megváltó erejére.

 

A bemutató a Bartók-év keretében a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjaként valósult meg. Az előadás megvalósításában a Pécsi Balett együttműködő partnere a Müpa.

 

35’

 

MAGYAR NEMZETI BALETT: Jiři Kylián – Steve Reich: FALLING ANGELS

 

Zeneszerző: Johann Sebastian BACH

Elektronikus hangszerelés: Dick HEUFF

Díszlettervező: Jiří KYLIÁN

Jelmeztervező: Joke VISSER

Világítástervező: Jiří KYLIÁN

Műszaki adaptáció: Joost BIEGELAAR

Hangmérnök: Dick SCHUTTEL

Betanító balettmester: Patrick DELCROIX

Színpadra állító balettmester: Urtzi ARANBURU

Próbavezető balettmesterek: VENEKEI Marianna

Koreográfus: Jiří KYLIÁN

Táncolják:

 

STAROSTINA Kristina, SARKISSOVA Karina, BOROS Ildikó, FÖLDI Lea, MINGARDO Angela, CHEPRASOVA Elisaveta, KELEMEN Ágnes, PURSZKI Lilla

 

Szintén a Fekete és fehér egyik darabja a Falling Angels, melyet 1989-ben mutattak be. A koreográfiát nyolc táncosnő adja elő Steve Reich 1971-es Drumming c. ütőhangszeres művének első tételére. „Ez a mű a hivatásunkról szól.” – mondja Kylián. A balett a táncosnők tökéletességre való törekvését jeleníti meg, melyben megjelennek a női psziché és a női lét különböző attribútumai is: a várandósság, a szülés, az anyaság is. Kyliánra ezen alkotói korszakában nagy hatással volt a szürrealizmus és a minimalizmus, mely a koreográfiában kiváltképp érződik. A feszített ritmusú zenére klasszikus és kicsavart, intenzív mozdulatsorokból építkeznek a szuggesztív női alakok. „A Falling Angels az előadókról és az előadóművészetről szól, annak minden magamutogatásával, szorongásával, kiszolgáltatottságával, kisebbrenduségi komplexusával és humorával együtt. A függés és függetlenség közti küzdelem szimbóluma - a dilemma, amely mindannyiunkat elkísér bölcsőtol a sírig.” - teszi hozzá Kylián. A Falling Angelst 2016 februárjában láthatta Magyarországon először a közönség, a Magyar Nemzeti Balett előadásában, az Erkel Színházban.

 

17’

Jegyárak: 3.000, 3.500, 4.000 Ft

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

21.00

 

PIRÓK ZSÓFIA ÉS LIPPAI ANDREA: FLAMENCO CON AMOR

 

Magda NAVARRETE - flamenco ének, flamenco tánc

Andrzej LEWOCKI - flamenco gitár, cajón

TAR Gergely - cajón és ütőhangszerek

LIPPAI Andrea - flamenco tánc

PIRÓK Zsófia - flamenco tánc

 

Ingyenes

 

VASKAKAS MŰVÉSZETI KÖZPONT

 

21.00

FITOS DEZSŐ TÁRSULAT: PISZTRÁNG

 

Zeneszerző: LAKATOS Róbert

Zenei közreműködő: Bazseva zenekar

Dramaturg: KOCSIS Rozi

Koreográfus-rendező: FITOS Dezső

 

“Az élet itt piaczi zajtól mentes, A fában nyelvet, könyvet a patakban, A kőben szót, s mindenben jót talál.”

Shakespeare

 

Ilyen helyen él a pisztráng, mely legendás erőfeszítéssel, az árral szemben úszva visszatér a tiszta forráshoz, a tradicionális ívó helyre, ahol ő is meglátta a napvilágot! A természet mindenki számára rejteget gazdag kincstárában gyöngyöket, de kéretlenül nem nyújtja, magunknak kell azokat fáradságos úton felkeresnünk. A Fitos Dezső Társulat hitvallása kezdetektől fogva ez: a tiszta forráshoz visszatérve kortárs módon interpretálni néphagyományunk egyik legszínesebb és leggazdagabb tárházát, az autentikus néptáncot. Erre tesz kísérletet a legújabb, különleges táncszínházi produkciónk a Pisztráng.

 

60’

Jegyárak: 2.500, 3.000 Ft

 

KISFALUDY TEREM

 

21.30

 

DUDA ÉVA TÁRSULAT: BREATHE!

 

Zene: Nils FRAHM, GRYLLUS Ábris, KUNERT Péter

Jelmeztervező: KISS Julcsi

Fénytervező: KOVÁCSOVICS Dávid

Kellék: TILL András

Produkciós asszisztens: CZVEIBER Barbara

Tér, Koreográfia, Rendezés: DUDA Éva

 

Előadók: VARGA Csaba, EGYED Bea, RUSU Andor, ÚJVÁRI Milán, Jessica SIMET

 

A Duda Éva Társulat 2016-os előadása a Trafó Kortárs Művészetek Házában egy dupla est keretében lett bemutatva. Személyes vallomások, útvesztők, és a küzdelem maga párosul a szabadság fogalmával és érzetével. A szereplők improvizációira építve, az előadás végleges formájában is egyetlen „free flow”, egy áramlás, egyetlen kitörő lélegzetvétel.

egyár: 2.000 Ft

 

3. NAP, 2017. JÚNIUS 21.

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

18.00

 

ALMA EGYÜTTES NYITÓKONCERTJE

 

A Minimax Gyermekcsatornáról közismert gyerekzenekar a közel 1 órás családi koncert során improvizatív módon kezeli a táncos-zenés együttlétet: a gyerekek, sőt a szülők, pedagógusok is aktív részesei és formálói a sok vidámsággal fűszerezett műsornak. Sikerük kulcsa a gyermeklelket megérintő őszinteségben, a „nevető”,- és „tánc-izmokat” egyaránt megmozgató képességükben rejlik. A zenekar műsorában a nagysikerű saját dalok mellett 20 éve töretlen sikerrel adja elő a klasszikus és kortárs költők legszebb verseit megzenésítve.

 

Nyissuk együtt a III. Gyermek Táncfesztivált egy fergeteges bulival! A tejes finomságokról RISKA, a talpacskák alá valóról az Alma Együttes gondoskodik!

 

Ingyenes

 

NAGYSZÍNPAD

 

19.00

 

RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT: ADIEU!

 

Zene / Music: ELEK Norbert

Díszlet / Set: NAGY Viktória

Jelmez / Costume: KASZA Emese

Báb: HARASZTI Janka

Sminkmester: IPACS Szilvia

Fodrász: MARTON Ádám

Jelmeztervező asszisztens: VARGA Cecília

Kellékek: BARA Ildikó

Rendező asszisztens: SCHLECHT Aliz

Világítás: LENZSÉR Attila

Artista-koreográfus: ILLÉS Renátó

Artista mester: ÓCSAI Böbe

Technikai vezető: VLADÁR Tamás

Rendező: VÁGI Bence, Neil FISHER

 

Előadják / Performed by: LAKATOS Leonetta és PINTÉR Áron

A Vági Bence és Neil Fisher által közösen színre vitt keserédes történet főszereplője Oszkár és Viola. A köztudatban a bohócok alakjához szinte kizárólag a nevettetés kapcsolódik. Ezt a képet a Recirquel egyik előadásában már árnyalta, most viszont tovább mennek: két ember személyes sorsának elmesélésébe szövik bele az újcirkusz eszköztárát. Viola és Oszkár varázslatos világában minden, még az idő alakulása is a feje tetejére áll: a közös élet utolsó napjai és a szerelem születésének pillanata egyetlen belső utazás az emlékek kavalkádjában. A valamikor az ötvenes évek Budapestjén induló érzelmes történet átkalauzolja a nézőt a házaspár együtt töltött évtizedein: a világháború sötét napjait is felvillantva eljutunk az 1910-es évekig. S miközben közös életük pillanatait leltározzuk, a két szereplő és nem mindennapi környezetük is folyamatosan átalakul. A szokatlan történések helyszíne az évek alatt tárgyakkal és emlékekkel megtelő tágas lakás, ahol minden nagyon ismerős, és mégis, talán semmi nem az, aminek látszik…

 

60’

Jegyárak: 3.500, 4.500, 5.500 Ft

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

21.00

 

HEVEDER ZENEKAR ÉS A HÁROMSZÉK TÁNCEGYÜTTES TÁNCHÁZA

 

Ingyenes

 

VASKAKAS MŰVÉSZETI KÖZPONT

 

21.00

 

MISKOLCI BALETT ÉS A GG TÁNC EGER: ANNA KARENINA

 

Zene / Music: Ludovico EINAUDI, Max RICHTER montázs

Díszlet / Sets: BOZÓKI Mara

Jelmez / Costumes: JUHÁSZ Katalin

Dramaturg / Dramaturgy: CSEPI Alexandra

Ügyelő / Stage Manager: LUDÁNYI Andrea

Balettmester, koreográfus-asszisztens / Ballet Instructor / Assistant to Choreographer: JÓNÁS Zsuzsa

Rendezőasszisztens / Assistant to Director: GERGELY Attila, Fűzi Attila

 

Rendező-koreográfus / Directed and choreographed by: Velekei László Harangozó-díjas

 

Táncolják:

Anna Karenina - KOVALSZKI Boglárka

Alekszej Alekszandrovics Karenin, Anna férje - LUKÁCS Ádám

Szerjozsa, Anna és Karenin fia - VOLYÁK Benjámin

Alekszej Vronszkij gróf , Anna szeretője - DRAGOS Dániel

Vronszkaja grófné, Vronszkij anyja - KOCSIS Andrea

Konsztantyin Dmitrics Levin - BOLLA Dániel

Katyerina Alekszandrovna Scserbackaja hercegnő (Kitty) - MOHAI Cintia

 

Barátok, rokonok, tömeg / Friends, relatives and others:

 

BÁNYAI Mirjam, DÁVID Patrik, FŰZI Attila, KEPESS Boglárka, MÁRTON Richárd János, SZŰCS Boglárka a Miskolci Balett és EMŐDI Attila, KELEMEN Dorottya, Joni ÖSTERLUND, SCHLÉGL András, SZELES Viktória, TÓTH Karolina, TÖRTELI Nadin, VARGA Kristóf a GGTánc Eger táncművészei

 

„Az észt azért kapta az ember, hogy megszabadítsa magát, tehát meg kell szabadulni. Miért ne oltsa el az ember a gyertyát, amikor nincs mire néznie többet, amikor mindenre olyan utálatos nézni? De hogyan?(…) Egy tehervonat épp akkor ért oda…”

 

A varázslatos Anna Karenina, a társaság megbecsült tagja. Mindene megvan: magas rangú férj, gyerek, tisztelet. Ám egy végzetes napon összetalálkozik a fényes karrier előtt álló, fess katonatiszttel: Vronszkijjal. Ekkor még nem tudja, de ettől a pillanattól fogva élete már sohasem lesz az, ami eddig volt. Lev Tolsztoj négy évvel a Háború és béke befejezése után, 1873-ban kezdett bele második nagyregényébe, az Anna Kareninába, melyről Nyikolaj Sztrahovnak írt levelében így vall: - “Ez a regény ¬az első valódi regény életemben, nagyon megfogta a szívemet..." Tolsztoj levelezéséből tudjuk azt is, hogy Puskin műveinek hatására született meg benne az ötlet, hogy regényt ír egy tragikus élményből: 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő, féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Tolsztojt a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át művét, mire megszületett az a végső változat mely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte, s amely - Thomas Mann szavaival élve - minden idők “legnagyobb társadalmi regénye”

 

Velekei László Harangozó-díjas koreográfus alkotásai fókuszában mindig az emberi érzelmek és azok mozgatórugói állnak. Tolsztoj terjedelmes regényéhez is ezzel a szűrővel nyúl: lecsupaszítva a cselekményt a két főhősre: Annára és Vronszkijra helyezi a hangsúlyt úgy, hogy közben szakít a kronologikus történetmeséléssel.

 

60’

Jegyárak: 2.500, 3.000 Ft

4. NAP, 2017. JÚNIUS 22.

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

18.00

 

NÉPTÁNC DÉLUTÁN

BEMUTATKOZIK A REGÖS TÁNCMŰHELY

 

A Regös Táncegyüttes 2000-ben alakult, az elmúlt 17 év alatt a régió egyik jelentős műhelyévé nőtte ki magát. Jelenleg 5 csoportban mintegy 150 táncossal működik. A Regös Táncműhely táncosai rendszeres résztvevői regionális, országos versenyeknek ahol kiváló eredményeket érnek el. Méltó nagykövetei a magyar kultúrának határainkon kívül is, hiszen Európa több országában is képviselték Győr városát, Magyarországot. (Ausztria, Szlovákia, Románia, Németország, Finnország, Montenegró, Szerbia). A Táncműhely legfontosabb feladatának tartja az autentikus magyar néptánc hiteles megformálását, színpadra állítását.

A Műhely művészeti vezetői: VRÁBEL János, VRÁBEL-VEHRER Krisztina Oktatók: VRÁBEL János, VRÁBEL-VEHRER Krisztina, IVÁN Orsolya, SCHOFHAUSER Gerda

BEMUTATKOZIK A RÁBA NÉPTÁNCEGYÜTTES

Ingyenes

 

NAGYSZÍNPAD

 

19.00

 

MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: TÁNCKÁNON – HOMMAGE À KODÁLY ZOLTÁN

 

Zeneszerzők: KELEMEN László, PÁL Eszter, PÁL István Szalonna, PÁL Lajos

Koreográfusok: FITOS Dezső, KOCSIS Enikő, MIHÁLYI Gábor, ORZA Calin

Jelmeztervező: SZŰCS Edit

Látványtervező: MOLNÁR Zsuzsa

Videoanimáció: SOÓS Andrea

Rendező-koreográfus: MIHÁLYI Gábor

 

Előadók:

A Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint meghívott művészek: BŐSZE Tamás, CZÉBELY Beáta; szólót énekelnek: BRASSÓI-JŐRÖS Andrea mv., PÁL Eszter mv., HETÉNYI Milán

Magyar Állami Népi Együttes új produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban. Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársai: Bartók Béla, Lajtha László) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon. A Tánckánonban olyan ismert és népszerű Kodály-művek részletei hangzanak el, mint a Háry János, a Mátrai képek, a Kállai kettős, a Psalmus Hungaricus vagy az Esti dal. Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.

 

Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.

 

Jegyárak: 3.000, 3.500, 4.000 Ft

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

21.00

 

BEMUTATKOZIK A LIPPENTŐ TÁNCEGYÜTTES

majd TÁNCHÁZ

 

Ingyenes

 

KISFALUDY TEREM

 

21.30

 

HÁROMSZÉK TÁNCEGYÜTTES: ERDÉLY-MENYEGZŐ

 

Zene: Kelemen László

Díszlet: Ütő Gusztáv, Ferencz Hunor

Jelmez: Furik Rita

Dramaturg: Prezsmer Boglárka

Világítás: Bedőházi Alpár

Koreográfus: Mihályi Gábor, Orza Calin

Rendező: Mihályi Gábor

 

Táncolják:

Táncolják:

 

DOMBI Rózsa, KOCSIS Lilla-Tünde, GERE Csaba, GIDRÓ Roland, KERESZTES Gabriella, KISS Adorján, LUKÁCS Réka, MÁRTON Csaba, MELLES Endre, PÁVEL Hunor-Mihály, PORTIK Norbert, TÖRŐ Bence, PILINGER Mónika, VAJDA Katalin, VÁRADI Ágnes, VIRÁG Imola, LUPULY Jakab, BAJKÓ László, FAZAKAS Levente, FAZAKAS Albert, SZILÁGYI László, BAJNA György, ÁDÁM Júlia, LŐFI Gellért, OLÁH-BADI Alpár, KOVÁCS Janka, SIMON Piroska, MOLNÁR Szabolcs, ERŐSS Judit

 

Eljegyezni magunkat újra és újra azzal, ami a miénk – csengő ének, gyógyító varázsige, mozdulatban őrzött érték, lelkület, szellemiség. Mint felületből dombormű emelkedik ki e táncszínházi költeményben a látható lényeges, mit máskor lehunyt szemünk mögött idézünk fel csupán. Ez a valóság a miénk lehet ma is, ha befogadjuk.

Színpadi világunkban Erdély és a menyegző fonódik össze, az otthon, a haza és a házasság. A házasság és a történelmi emlékezet töredékeinek végtelenben találkozó párhuzama e szőttes. A keletkező élet - házasság - halál - újjászületés körforgásában magunkról kívánunk szólni, az értékekről, miket hordozunk és a jelenről, mit érzékelünk.

A férfi és nő találkozása, párjátéka meghatározza a létezést. A házasság az emberi élet legfontosabb és talán legnehezebb velejárója. A menyegző egyfajta küszöbállapot, átváltozás, szakrális átlényegülés. A feléje vezető út, a házasodás, a lakodalom, a vendégség és annak mindenkori szertartásaival átitatott képek közös emlékezetünk fontos részét alkotják. Mit vállalunk mindebből elköteleződésünkkel? Mi mellett foglalhatunk állást ma? Magunkat faggatjuk a múlt nagyjainak töredékes megidézésével is: megtartó-e a Bethlenek, Bolyai, Kőrösi, Apor Péter, Mikes Kelemen, Bánffy Miklós vagy Tamási Áron szellemisége? Átjárja-e még e lelkület a ma emberében zendülőt? Mi az, ami örök időktől fogva lélekemelő, és mi maradt meg abból az állapotból, ami a korai és a néhai erdélyi lélekben létezőként érvényesült? Mi örökíthető át, és mi tűnik el a történelem és az ember belső változásaival?

 

90’

Jegyár: 2.000 Ft

5. NAP, 2017. JÚNIUS 23.

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

18.00

 

Zenél a Karaván Família, ráhangolódás az esti KÁRMEN előadásra

 

Ingyenes

 

NAGYSZÍNPAD

 

19.00

 

FRENÁK PÁL TÁRSULAT: LUTTE

 

Zene: GRYLLUS Ábris, FARKAS Miklós

Jelmez: MÁRTON Richárd

Kultúrtörténeti konzultáns: DUNAJCSIK Mátyás

Világítás: MARTON János

Hang: HAJAS Attila

Koreográfus asszisztense:VÁRNAGY Kristóf

Alpintechnika, színpad: ZOLTAI György

Koreográfus: FRENÁK Pál

 

Táncolják: VÁRNAGY Kristóf, MAURER Milán, KERESZTES Patrik, Eoin Mac DONNCHA, IVANOV Gábor SZABÓ András, ESZTERHÁZY Fanni

 

Küzdelem, harc, erő, revolúció.

Egymásnak-magunknak feszülés, felülkerekedés és legyőzetés.

 

A Frenák Pál Társulat új előadásában tükröződő, fehér szőnyeg jelöli ki a szembenézés, a tánc, pontosabban a küzdelem terét – a küzdő felek pedig egyszerre ütköznek össze egymással és önmagukkal. Hol saját törékenységük, hol saját állati ösztöneik, hol a külvilág végtelen agressziója ellen harcolnak... a küzdelemben saját magukon kerekednek felül és saját magukkal szemben maradnak alul. A skandináv mitológia letisztultságából, az izlandi sagák motívumaiból és a harcművészetek (cselgáncs, ökölvívás, glima) brutális erejéből, formanyelvéből egyaránt inspirációt merítő LUTTE fontos darab a társulat életében, hiszen az előadásban ez alkalommal a megszokottnál is nagyobb teret és szabadságot kap egy új táncosgeneráció, több olyan, a társulathoz frissen csatlakozott tehetséggel, akiket eddig még nem láthatott a közönség Frenák Pál színpadán.

50’

SZEGEDI KORTÁRS BALETT: MENYEGZŐ

 

Zene: I. STRAVINSZKIJ

Fény: Stadler Ferenc

Díszlet: Enrico MORELLI

Jelmez: Bianca Imelda JEREMIAS

Koreográfia: Enrico MORELLI

 

Táncolják: ZSADON Flóra, CZÁR Gergely, HORTOBÁGYI Brigitta, KISS Róbert, TAKÁCS Zsófia, STÁRY Kata, BOCSI Petra, BUJDOSÓ Anna, SZIGYÁRTÓ Szandra, HORVÁTH M. Gergő, CSETÉNYI Vencel, HEGEDŰS Tamás, VINCZE Lotár, Mai MATSUKI

 

Morelli egy házasságkötés szertartását meséli el, mely során az esemény miatti öröm vegyül a veszteség miatti fájdalommal és felindultsággal az élet új titkának kapujában. Ez a vegyes érzés elindít egy táncot, mely elűzi a szexualitás és az elmúlás rejtélyeiből eredő kezdeti félelmeket. Morelli koreográfiájának szereplői saját tiszta valóságukból szépen lassan a szemünk előtt válnak egyfajta szimbolikus beavatási szertartás részeseivé. Az egész emberiség beavatási szertartása ez, mely a különleges örömtáncban megpróbálja elfeledni az esemény szomorúságát, hiszen az alkalom alapvetően az örömnek rendeltetett. Lépésről lépésre, a koreográfia előrehaladtával, növekszik a hevület és a szenvedély. A szereplők közötti távolság fokozatosan csökken, egészen addig, amíg a félelmek és a kétségek lassan eltűnnek, és így már át lehet lépni azon a folyamatosan megnyíló ajtón, mely az új életbe vezet.

 

25’

Jegyárak: 2.500 Ft, 3.000 Ft, 3.500Ft

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

21.00

 

DUNAÚJVÁROSI BARTÓK TÁNCSZÍNHÁZ: KÁRMEN

- táncfantázia két részben -

 

Zene: KARAVÁN Família, Georges BIZET

Jelmez és díszlet: BOZÓKI Mara

Tánctanárok: PIRÓK Zsófia, BABUS Tamás

Dramaturg: GALAMBOS Attila

Rendező – Koreográfus: VÁRI Bertalan Harangozó-díjas

Szereplők:

Kármen- DUNAVECZKI Éva

Józsi- ELLER Gusztáv

Nagy Trafó a bulibáró – SZÉCHENYI Krisztián

Miléna, Józsi kedvese- HAHN Jusztina Sára Dzsenifer

Mercédesz- JAKLICS Liliána, , PLESOVSZKI Petra

Rostás a vajda – KOVÁCS Dénes

Dönci, Renátó csempészek-HERNICZ Albert, SIMON Gergő

Vanessza, kocsmárosné- ZOLJA Adél

 

Zenészek: KARAVÁN Família

fúvós hangszerek: BABINDÁK István

hegedű: PÁLHÁZI Bence

 

Georges BIZET halhatatlan operája ihlette a Bartók Táncszínház bemutatóját. A mi előadásunk azonban nem Sevillában játszódik a történelmi múltban, hanem Magyarországon a jelenben. Mondjuk egy vidéki kisközségben. Itt egy igazán zárt közösség szereplői népesítik be ezt a szenvedélyes, magával ragadó históriát, élükön Kármennel, a szemrevaló cigánylánnyal. Régen madár voltunk mink is, Mint a többi szép madár. Nem volt házunk, se hazánk, De mienk volt a hetedhét határ. Bármi sivár élet ez itt, Most is madár vagyunk még. Lehet, karokká fásultak szárnyaink, Mégis visszavár az ég.

 

Ingyenes

 

KISFALUDY TEREM

 

21.30

 

KÖZÉP-EURÓPA TÁNCSZÍNHÁZ: BARTÓK-SZTRAVINSZKIJ

 

Zene: BARTÓK Béla, Igor SZTRAVINSZKIJ

Díszlet: MOLNÁR Zsuzsa, KOTORMÁN Ábel

Jelmez: MOLNÁR Zsuzsa, KOTORMÁN Ábel

Asszisztens: FODOR Katalin

Világítás: FOGARASI Zoltán

Koreográfus: KUN Attila

 

Táncolják:

DUNAI Bettina, FÜZESI Csongor, HARGITAI Mariann, HORVÁTH Adrienn, IVANOV Gábor JAKAB Zsanett, KOVÁCS Péter, MÁDI László, NAGY Csaba Mátyás, WÉNINGER Dalma

"Zseniális, ahogy Halász Gábor megkoreografálta a tehetség természetének lényegi kettősségét. Megmutatja, hogy micsoda felszabadító, megkülönböztető energiája van ennek az emberben lakozó többletnek. (…) Kun Attila koreográfiája pusztába kiáltott modern dübörgés. A városokból kikoptak a tavaszi rítusok, az újraéledésnek nincs funkciója, maximum a borítókép cserélődik (Hello, spring!) megannyi facebook-oldalon. A tér sarkaiban mini oltárok. Mutatják a rétegeket, szétszálazzák az egyet. Mintha felhasították volna a jelent, amelynek mélyén ott villódznak a múlt képei, de a jövő jóslatai is."

(Pintér Viktória: Áldozati hálók – Tánckritika.hu)

 

Jegyár: 2.000 Ft

 

6. NAP, 2017. JÚNIUS 24.

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

18.00

 

VÁRAY TAMÁS ZONGORAESTJE - klasszikusoktól a bárzenéig

 

Ingyenes

 

NAGYSZÍNPAD

 

19.00

 

MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: ÉLŐ TÁNC-ARCHÍVUM

 

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes (MNTE) „Élő Tánc-Archívum” c. sorozata a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György (1932–1983) táncfilmezéseinek útvonalát követi, így tisztelegve a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt.

 

Ő és munkatársai nagy horderejű táncgyűjtéseket szerveztek Magyarországon és Erdélyben, amelyek meghatározó jelentőséggel bírtak nemcsak a magyar, de az európai néptánckutatás történetében is.

 

Sorozatunkkal Martin gyűjtőútjainak főbb állomásait állítottuk színpadra, melyek közül most Kalotaszeg és Szatmár kerül bemutatásra.

 

SZATMÁR

 

Néprajzi szaktanácsadó: Dr. RATKÓ Lujza

Művészeti munkatárs és jelmez: VINCZE Zsuzsa

Zenei szerkesztő: ÁRENDÁS Péter

Rendező-koreográfus: ZSURÁFSZKY Zoltán

A műsorban elhangzó szövegeket Móricz Zsigmond „Szatmári gyűjtéseiből” Rátóti Zoltán adja elő.

 

Szatmárban a 70-es évekig a legnagyobb részletességgel gyűjtötték össze és archiválták az apróbb falvak tánckultúráját (több mint 290 faluból készültek táncfilmek). Nemes és nagyszerű munkájukkal megörökítették az ott élő emberek táncait, s most ránk vár a feladat, hogy feledhetetlen színházi élményt nyújtsunk e régi, sok esetben elfeledett, de csodálatos kultúra megelevenítésével.

 

KALOTASZEG

 

Néprajzi szaktanácsadó: ÉRI Péter

Zenei szerkesztő: ÁRENDÁS Péter

Művészeti munkatárs és jelmez: VINCZE Zsuzsa

Rendező-koreográfus: ZSURÁFSZKY Zoltán

 

Ezen műsorunkkal szeretnénk köszönetet mondani a bonchidai és a türei hangosfilm készítőinek és minden szereplőjének – azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek (táncosoknak és zenészeknek), akik megőrizték és továbbadták nekünk e csodálatos tánc- és zenei kultúrát.

 

2 x 45’

Jegyárak: 2.500, 3.000, 3.500 Ft

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

21.00

 

BUDAPEST BÁR KONCERT

 

Június 24-én, Győrben, a XIII. Magyar Táncfesztiválon lép fel a Budapest Bár! Az idén 10 éves, sokszínű zenekar örömzenéjében korok, kultúrák és stílusok találkoznak. Mesterien hangszerelt cigányzenekar kíséri a kitűnő énekeseket a szívbe markoló és szívderítő dalok előadásában. A frenetikus hangulatú koncerteket a tiniktől a nagymamákig mindenkinek ajánljuk, akik könnyed, mégis művészi színvonalú szórakozásra vágynak. A Budapest Bár - örömforrás nyitott füleknek!

 

A Budapest Bár zenekar: FARKAS Róbert (hegedű, gitár), FARKAS Mihály (cimbalom), ÖKRÖS Károly (harmonika, zongora), FARKAS Richárd (bőgő), KISVÁRI Ferenc (dob) Énekesek: BEHUMI Dóri, NÉMETH Juci, RUTKAI Bori, Frenk és Tania SAEDI

 

Ingyenes

 

KISFALUDY TEREM

 

21.30

GERGYE KRISZTIÁN TÁRSULATA: KOKOSCHKA BABÁJA

 

Zene: Gustav MAHLER, Alma MAHLER, Richard WAGNER, The SoakedLamb

Dramaturg: MIKLÓS Melánia

Jelmez: BÉRES Móni

Bábterv: HOFFER Károly

Fényterv: VAJDA Máté

Vetítés: KARCIS Gábor

Produkciós asszisztens: KISS Réka Judit

Produkciós vezető: GÁSPÁR Anna

Látvány, rendezés, koreográfia: Gergye Krisztián

 

A táncelőadás Afonso Cruz emblematikus regényétől kölcsönözi címét, de csak annyiban merít ihletet a szépirodalmi műből, amennyire az metaforaként megidézi Oskar Kokoschka Alma Mahlerről készített, életnagyságú bábujának extravagáns történetét.

 

„Oskar Kokoschka, a festő annyira bele volt bolondulva Alma Mahlerba, hogy amikor véget ért a kapcsolatuk, készíttetett egy élethű babát, amely szerelme minden egyes részletét hűen lemásolta. A bábkészítőnek írt levelébe, amelyet a babához mellékelt, és amelyet pontos leírással ellátott rajzok kísértek, még azt is belevette, hogy a bőrnek mely ráncait tartja nélkülözhetetlennek. Kokoschka, aki nem akarta véka alá rejteni a szenvedélyét, a városban sétálgatott a babával, eljárt vele az operába. Egy nap aztán elege lett belőle, a fejéhez vágott egy üveg vörösbort, és a baba a szemétbe került.” (A könyv kiadói fülszövege.)

 

A táncelőadás élethű bábok révén, a kokoschkai gesztust sokszorosítva színpadára invitálja a 20. század három emblematikus alakját: a zeneszerző zseni Mahlert, a festőóriás Kokoschkát és femmefatale-múzsa Alma Mahlert. A táncba vitt bábok jelenbe írt története egy olyan kor emlékét idézi fel, amelyben a kitalált világ még képes lehetett visszahatni a valóságra. A 20. század talán utolsó olyan pillanatára emlékezünk, amelyben a romantika, az expresszionizmus, a szerelem még érvényes fogalmak lehettek, és a múzsák még képesek voltak a csókra.

 

Támogató: Osztrák Kulturális Fórum, MÜPA, Nemzeti Táncszínház

Külön köszönet a Budapest Bábszínháznak és műhelyének a bábok elkészítéséért.

 

65’

Jegyár: 2.000 Ft

 

7. NAP, 2017. JÚNIUS 25.

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

18.00

 

SALSA EST A DIMENZIÓ TÁNCKLUBBAL

 

Ingyenes

 

NAGYSZÍNPAD

 

15.00 és 19.00

 

EXPERIDANCE PRODUCTION TÁNCOSAI BEMUTATJÁK ROMÁN SÁNDOR KOREOGRÁFIÁJÁT

NOSTRADAMUS – VILÁGOK VÁNDORA

LÁTVÁNY ÉS TÁNCSZÍNHÁZ 2X55 PERCBEN

 

Jelmeztervező: DEBRECZENI Ildikó

Díszlet: ExperiDance Kreatív Team

Szövegkönyv: POZSGAI Zsolt

Animáció: MIRA Zénó

Fény: SZIMEISZTER Balázs

Zeneszerző: GÖMÖRY Zsolt

Zene: GÖMÖRY Zsolt - Apassionata – 100 Tagú Cigányzenekar

Koreográfus: ROMÁN Sándor

Producer: VONA Tibor

Rendező: POZSGAI Zsolt - ROMÁN Sándor

 

Szereposztás

 

NOSTRADAMUS: GANXSTA Zolee / SZEBENI János / GÖRÖG Zoltán

LÉTHA, Nostradamus felesége: RIMÁR Izabella

SECRETIUS, bűvész: ÚJSZÁSZI András

PUNCIUS, Nostradamus tanítványa: TORMA Zsolt

VILÁGUR / PÁRIZS: BISTEI Judit, KÖKÉNY Róbert

SALVE / MARIONETT BÁBOSOK: STANA Alexandra, PATONAI Zsolt

SÍVA: BOROS Bettina

4 ELVIS: BENKŐ Dávid, DÉNES Nándor, KÖKÉNY Norbert, PÉLI Róbert

SOMBRERO / TACO: HOLMAN Enikő, RESZNEKI Domán

KLEOPÁTRA: LÁZÁR Anna Dóra

JULIUS CAESAR: BENKŐ Dávid

OROSZ VODKA: RESZNEKI Domán

DRAKULA: PATONAI Norbert

KOPERNIKUSZ: SZABÓ Dániel

NAP / HOLD: LÁZÁR Anna Dóra, PÉLI Róbert

MÉRNÖK: KÖKÉNY Róbert

SVÁJC MARIONETT: BÁNHÁZY Eszter, BOROS Bettina, KISS Levente, SZABÓ Dániel

PUNCIUS SZERELMEI: Holman Eniko

SZAMURÁJOK, GÉSÁK, VIKINGEK, FOCISTÁK, PAPNOK, ASSZONYOK, FÉRJEK: BIRÓ Márton, JOÓ Viktória, KOLLER Nikolett, MOLNÁR Edina, SZERENCSE Károly, TÓTH Klaudia, TÓTH Nikoletta

 

Az ExperiDance tánctársulat merész lépésre szánta el magát: sok év után újra egy önfeledten bolondozós alkotást állít színpadra. A Nostradamus – Világok vándora igazi örömjáték, amely az ExperiDance-repertoár leglátványosabb koreográfiáit csavarja meg úgy, hogy a darab egy nagy időutazássá válik országokon és korokon át. A világkörüli út hangulatfelelőse és idegenvezetője Ganxsta Zollee zenész-színész.

A történet szerint Nostradamus egy időutazós világkörüli útra viszi csalfa feleségét, hogy a kedvében járjon és megmutassa neki: lám, minden jóslata valóra vált. Nostradamus feleségét Rimár Izabella, az ExperiDance táncművésze alakítja. Az úton velük tart Nostradamus két tanítványa, a feleséggel mindig kacérkodó néma bűvész, és a mindig stréber mitugrász tanítvány is. Eljutnak Ausztráliába, Indiába, a gésák és szamurájok országába, Japánba. A spanyol virtust és az orosz jókedvet is megtapasztalják a főszereplők, sőt még egy focimeccset is megnéznek Brazíliában. A nagy utazás történelmi korokon is átível: Egyiptomban tanúi lehetnek Kleopátra és Julius Caesar szerelmének, találkoznak Kopernikusszal, Erdélyből Drakula miatt utaznak sietve tovább, Amerikában pedig Elvis énekel nekik. Végül természetesen Európa szívében, Magyarországon lelnek hazára főhőseink.

Földünk ezer arcát, sokszínű, csillogó és misztikummal teli világát bemutató Nostradamus – Világok vándorát 2016. május 14-én, dupla premieren láthatja először a nagyközönség a RaM Colosseumban.

 

Jegyárak: 3.500, 4.500, 5.500 Ft

 

II. JÁNOS PÁL TÉR

 

21.00

 

KUBAI EST A BARRIO LATINOVAL

 

Ingyenes

 

KISFALUDY TEREM

 

21.30

 

INVERSEDANCE I

FODOR ZOLTÁN TÁRSULAT:

1956 - AJTÓK KILINCS NÉLKÜL

 

Zene: GERGELY Attila

Díszlet, jelmez, világítás: FODOR Zoltán

Rendező - koreográfus: FODOR Zoltán

 

Táncolják:

BÓDI Bianka, FERENCZ Vivien, LENDVAY Zsóka, RUZSOM Mátyás, SAFRANKA – PETI Zsófia, SZÉKI Zsófia

Kortárs magyar szerzőnőnk írja ’van egyország’ című versében: (…) rajtam is múlt, rajtam múlt, tegnap kezdődött a múlt, elkezdődött – vége van, borzalom és béke van. A darab a megtorlás könyörtelen éveiben a rendszer feltáratlan ’fehér foltját’ követi. A forradalom lányát futószalagon dobálja a puha diktatúra. A harckocsik zaja elnyomja az indulók üvöltését. Akasztófák árnyéka borul Szabadságra, Harcra.

A darab alapjáúl a rendszerben élők szabadságösztöne szolgál. Kötelék, melyben egy egész nemzet osztozik; egyéni sorsok, melyek hurokban végződnek.

A rejtett szimbólumok egy része -mint a kötél- első pillantásra is értelmezhető. Egyrészt a halál jelképe, mint az akasztási szokások eszköze; másrészt a mitológia világából gyökereztethető szeretet köteléke, a keletkezés és elmúlás kifejeződése.

A szereplők egypercnyi béke visszfényében válnak győzőkké és legyőzöttekké, ott ahol a múlt utóléri a jelent. Kitörés alulnézetből…

Az egyfelvonásos, 50 perces egész estés produkció méltó emléket állít az ’56-os események résztvevőinek.

 

50’

Jegyár: 2.000 Ft

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×