Növekszik a gazdák borszőlő-telepítési kedve

 Növekszik a gazdák borszőlő-telepítési kedve

A tavalyinál nagyobb területen kívánnak új borszőlőt telepíteni a hazai szőlészek, de a beérkezett igények így sem érik el az Európai Unió által engedélyezett maximális területet - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.

 

Idén több mint 500 hektár új borszőlő-ültetvény telepítésére pályáztak a hazai szőlészek. Ez jelentős növekedés a 2016-os 50 és a tavalyi 350 hektár után. Az uniós szabályok szerint a tagállamokban a borszőlő területe egy százalékkal növelhető évente, vagyis a magyar kvóta idén 652 hektár. A növekvő telepítési kedv óvatos optimizmusra ad okot, akárcsak az, hogy az utóbbi években ismét szolid emelkedésnek indult a bortermő terület - mondta Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Csizmazia Darab József szőlőnemesítő emlékére rendezett konferencián.

Ugyancsak kedvező folyamat, hogy a folyóborimport tavaly az előző évi háromnegyedére csökkent, az export pedig emelkedett, igaz, elsősorban a nyugat-európai terméskiesés miatt. A cél, hogy a magyar borok exportátlagára növekedjen - mondta a helyettes államtitkár.

A legfontosabb piacunkon, Németországban literenként átlagosan 0,98 euróért sikerült eladni a magyar borokat, az ezután következő két legnagyobb célországban, Csehországban és Szlovákiában pedig 0,85, illetve 0,69 euróért. Gál Péter kiemelte a brit és a lengyel piacot, ott lényegesen kedvezőbben, 1,59, illetve 1,62 eurós literenkénti átlagáron keltek el a magyar borok.

Fotó: Trade magazin

MTI

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×