A kihalás szélén a fecskék

A kihalás szélén a fecskék

A magyarországi fecskeállomány az elmúlt két évtizedben eltérő mértékben ugyan, de folyamatosan csökkent. Ennek komplex okai vannak, de fontos felismerni, hogy összefogással megakadályozható lenne a kihalásuk.

Mindhárom fecskefajunk állománya csökkenő tendenciát mutat. Ezt dr. Bagó Bálint, a győri Xantus János Állatkert állatorvosa számadatokkal is illusztrálta: 1999 és 2010 között a molnárfecske-állomány mintegy 65 százalékkal fogyatkozott, számuk jelenleg 27-36 ezer pár, a füstifecske-állomány közel 44 százalékkal csökkent, jelenleg 89-102 ezer pár él belőlük, a partifecske-állomány körülbelül 30 százalékkal esett vissza, számuk jelenleg mintegy 15-50 ezer párra tehető.

Ennek hátterében több tényező is áll. Az állatorvos kifejtette, ilyen például az élőhelyük átalakítása, az őszi gyülekezőhelyeik felszámolása, a fokozott szúnyogirtás a településeken, illetve az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés, de a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek leverése is a fecskék fogyásához vezet. Hozzátette, a klímaváltozás szintén negatív hatással van az állományra: kevesebb lesz a táplálék, a repülő rovar, ahogy a sár is a fészeképítéshez, de a madarak a költözés során is áldozatául eshetnek a rossz időjárási viszonyoknak. Kitért arra, a leginkább veszélyeztetett faj a partifecske, hiszen fészeküregeit függőleges partoldalakba készíti, amelyekből egyre kevesebbet találni az országban. A meglévő fészkek sincsenek biztonságban a szándékos emberi pusztítás, az özönvízszerű csapadék és a kisragadozók fokozott jelenléte miatt.

 

Mindhárom fecskefajunk állománya csökken, ennek összefogással vethetünk véget!

(Fotó: Győre Márk)

 

Bagó Bálint úgy véli, a csökkenő tendenciának együtt vethetünk véget. „Megállítható, de mivel az állományfogyatkozásnak komplex okai vannak mind a költő- mind a telelőterületeken, ehhez egy komoly nemzetközi összefogásra volna szükség” – hangsúlyozta a szakember. Elmondta, a városi környezetben is előforduló molnárfecskék számára műfészkeket helyezhetünk ki irodaházakban és panelépületek emeletein, ezek barkácsolásában még a gyermekek is segíthetnek, de aki nem szeretne ezzel időt tölteni, a fészket meg is vásárolhatja. Az állatorvos hozzátette, ha lehetőségünk van rá, a partifecskéknek mesterséges partfalakat hozhatunk létre, illetve hideg, esős idő esetén, amikor a madarak nem jutnak elegendő táplálékhoz, a fészkek közelében egy tál élő lisztkukac elhelyezésével segíthetünk rajtuk.

Az ember–fecske probléma hátterében szinte mindig a fészekkel együtt járó, lepotyogó ürülék áll, de erre is van megoldás. „Az értelmetlen és törvénytelen fecskezavarás és fészekleverés megakadályozható a fecskepelenkával. Ez nem más, mint egy polcszerű, fészkenként legalább 30x20 centiméter körüli fa-, fém- vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelhetünk fel, így a madárürülék eltávolítása sem okoz gondot” – árulta el Bagó Bálint. Városi környezetben a sár hiánya is korlátozza a fecskék megtelepedését. „Ezen segíthetünk egy egyszerűen kialakítható sárgyűjtőhely létrehozásával” – adott újabb praktikus ötletet az állatorvos. Kifejtette: legegyszerűbb módszer erre, ha egy 40-50 centiméter átmérőjű, kerek virágalátétbe kellően finom földet lapátolunk, ezt pedig addig locsoljuk, míg meg nem áll rajta a víz. A teraszra kihelyezve sokat tehetünk ezzel az élővilágért.

 

Ne verjük le a fecskefészkeket, a lepotyogó ürülék problémájára is van megoldás!

(Fotó: Pixabay)

 

Sokan nem szeretik a fecskéket, pedig hasznosabbak, mint gondolnánk. „A klímaváltozással összhangban olyan szúnyogok által terjesztett betegségek jelentek meg, amelyek eddig ismeretlenek voltak az országban, mint például a nyugat-nílusi láz. Egy fecske egy nap alatt körülbelül ezer szúnyogot is képes összeszedni, amivel ezeknek a trópusi betegségeknek a terjedését lassíthatja” – ismertette a szakember.

„A fiókákkal teli fészek leverése azok elpusztulásával jár, állatkínzásnak minősül. Mindhárom magyarországi fecskefaj védett, az állatok zavarása, fészkük leverése is tilos, azzal a természetet károsítjuk. A fészekből kiesett fiókákat próbáljuk meg visszahelyezni a fészekbe, ha ez nem lehetséges, vigyük el őket egy természetvédelmi gyűjtőhelyre. Ha veszélyeztetett fészket találunk vagy fészekrombolásról szerzünk tudomást, értesítsük a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát” – figyelmeztetett Bagó Bálint.

 

Szerző: Bodrogi Sára

Fotó: Győre Márk, Pixabay

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×