A pápa megáldotta a győri Szent László-lángot

Ferenc pápa szerdán az általános kihallgatás keretében fogadta Rómában a Szent László-év tanácsadó testületének és az Országos Lengyel Önkormányzatnak a tagjait, és megáldotta a Szent László-lángot.

Ferenc pápa a kihallgatáson megáldotta a Magyarországon élő lengyel közösség önkormányzata által elindított Szent László-lángot, amely a tervek szerint idén bejárja a lovagkirály nevéhez kötődő kárpát-medencei és lengyelországi helyeket.

A nemzetpolitikai államtitkárság által 2017-re meghirdetett Szent László-év tanácsadó testületének jelenlévő tagjai, Gaal Gergely, Lomnici Zoltán és Illéssy Mátyás a lovagkirály érdemeit bemutató írást és díszkötetet adott át a pápának. A könyv a 825 éve szentté avatott, apai ágon magyar, anyai ágon lengyel királyi dinasztiából származó uralkodó győri hermáját (ereklyetartóját) mutatja be.

A kihallgatást követően a magyar delegáció – Gaal Gergely, a Szent László Év tanácsadó testületének elnöke, Slaba Ewa, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, Kollár János, a Győri Lengyel Önkormányzat vezetője és Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke – rövid imádságos megemlékezést tartott a Szent Péter-bazilika altemplomában, a Magyarok Nagyasszonya Kápolnában, a Szent László királyt ábrázoló domborműnél.

 

 

A Szent László láng-ereklyetartót Lebó Ferenc győri szobrászművész készítette el a Szent László-év tiszteletére a győri lengyel nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére, az országos lengyel önkormányzat támogatásával.

Július 17-én, a magyarországi lengyelek központi ünnepén, a budapesti Szent István-bazilikában lobban fel a láng. Kollár János, a győri lengyel nemzetiségi önkormányzat elnökének reményei szerint a lángot először abba az öt városba viszik el, amely Szent Lászlóhoz köthető, így szülőhelyére, a lengyelországi Krakkóba, halálának helyszínére, a szlovákiai Nyitrára, nyughelyére, a romániai Nagyváradra, az első székesegyház alapításának, építésének helyszínére, a horvátországi Zágrábba, valamint Győrbe, ahol hermáját őrzik.

A hazánkban élő lengyelek 1995-ben alapították meg önkormányzatukat, és akkor hoztak döntést arról is, hogy védőszentjüknek Szent Lászlót választják, valamint róla nevezték el a lengyelek legrangosabb díját, melyet évente László-nap környéken adnak át.

A Szent László-láng ereklyetartó 120 cm-es alkotás, mahagóni fából készült, bronz és sárgaréz plakettekkel, amelyek Szent László életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Látható rajtuk a győri herma, mint a legautentikusabb Szent László-ábrázolás, egy jelenet a nagyváradi székesegyház építéséről, amikor a király felügyeli a munkálatokat. A harmadik kép a Kárpát-medencei román kori templomokban elterjedt ábrázolást idézi, ahol Szent László küzdelmét láthatjuk a kunnal. Lebó Ferenc életében jelentős helyet foglal el a Szent László téma, nevéhez több ilyen alkotás köthető, a pénzérmétől a köztéri szobrokon át az ereklyetartóig.

 

forrás: MTI/Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×