A szakminiszter kincskereső kisködmöne

A 700 lelkes szigetközi Lipót település hat év után újrainduló iskolája előtt nyitotta meg a 2011/2012-es tanévet vasárnap Réthelyi Miklós szakminiszter, aki az ünnepségen arról beszélt: a tanulás a szép és értelmes élet záloga.

"Az iskolában töltött évek adnak lehetőséget arra, hogy szorgalmas tanulással, a tanítók és a szülők harmonikus együttműködésével mind többen megszerezzék azt a tudásbeli biztonságot és végzettséget, amely az iskola utáni évtizedeket megalapozza, biztosítja a szép és értelmes életet" - mondta a nemzeti erőforrás miniszter.

 

Móra Ferenc Kincskereső kisködmönére utalva arról beszélt: azóta is a betűk segítségével nyílik meg számunkra a világ, a betűk és számok műveltségünk alapjai. Azt hangsúlyozta: az iskola milyenségében igazán az adott közösség pedagógia kultúrája a meghatározó, amihez elsősorban jól képzett, hivatástudattal rendelkező pedagógusokra és gyermekükre figyelő, áldozatos szülőkre, családokra van szükség.

 

Mint mondta, „hazánkban a válságokkal terhelt helyzetből való kitörés esélyét csak az oktatásügyünk újjáépítése adhatja”. Ehhez pedig elengedhetetlen a pedagógusok életpályájának modellszintű rendezése, valamint társadalmi megbecsülésük és tekintélyük helyreállítása.

 

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár beszédében azt emelte ki, hogy az ország jövőjének kulcsa az oktatás. Mint mondta, egy-egy új iskolaév kezdete mindig tele van várakozással, és talán némi aggodalommal is, de ez „egy olyan halmaz része, amelyet leginkább a remény fogalmával jelölhetnénk. A reménnyel, amely, mint mindig, most is beragyogja kezdet és az újrakezdés kalandját”.

 

Elmondta, hogy elkészültek a nemzeti köznevelési rendszernek és a felsőoktatásnak új kereteket szabó törvénytervezetek szakmai munkaanyagai, amelyek egy-két héten belül a kormány, majd az Országgyűlés asztalára kerülnek.

 

A két világháború közötti időszak kultuszminisztere, Klebelsberg Kuno példáját idézve az államtitkár azt mondta: az újjáépítést az iskolákkal kell kezdeni, „az új épülethez pedig új tervrajz szükségeltetik”. A készülő törvények „fokozatosan korrigálni fogják azokat a ballépéseket, amelyekkel a megelőző országvezetés tévútra terelte a korábban kiváló eredményeket felmutató ezer éves intézményrendszerünket” - fogalmazott.

 

A diákok középfokú végzettség nélkül az iskolarendszerből kilépő egyötödére utalva azt ígérte, „őrködni fogunk minden egyes gyermekünk emberi fejlődése felett, hogy mindenki boldogulhasson, senki se kallódhasson el ebben az országban”.

 

Mint mondta, visszaállítják „a tudás, a szorgalmas munka és a becsület rangját, iskoláinkat pedig a gyermekeink testi-szellemi-erkölcsi gyarapodását szolgáló nevelőintézményeknek" tekintik. Emellett ismét reflektorfénybe emelik a fiatalok magyarságtudatának erősítését, testi-lelki egészségének megőrzését sporttal, művészeti neveléssel, arányos terheléssel, amelyhez új Nemzeti alaptantervet készítenek.

 

Hozzátette, hogy megerősítik az állam irányító, finanszírozó és ellenőrző szerepét, hogy valóban viselhesse a ráruházott felelősséget. Emellett megteremtik a pedagógusok életpálya-modelljét, emelik az oktatás eredményességét, a „túlméretezett és hanyatló színvonalú" felsőoktatási rendszer szerkezeti torzulásait úgy csiszolják le, hogy "valamennyi tanulni akaró és tudó fiatal diplomához juthasson, és tudásával a magyar közösséget gyarapítsa”. Olyan keretrendszert teremtenek, amely biztosítja a fiatalok és az ország fejlődését előmozdító köz- és felsőoktatási intézményrendszer működését, ugyanakkor kizárják a visszaélések lehetőségét - mondta Hoffmann Rózsa.

 

(MTI)