A tanárnő iskolapéldája - portré a győri Hatos Hajnalkáról

Láttam tanítani, a végsőkig küzdeni egy gyermek sikeréért, láttam edzőteremben fáradhatatlan makacssággal, láttam adományokat osztani, láttam a Menház Színpad nézőterén, s láttam örülni is megérdemelt sikerének. Nagy dolog az, ha manapság egy ember gyanakvás nélkül, nyíltan, őszintén mer örülni, őszintén mer boldog lenni. A Szent László-díjjal kitüntetett Hatos Hajnalka nyelvtanár, a róla elnevezett iskola tulajdonosa ilyen ember.

Egy zebrán ölelt meg az úttest közepén, amikor gratuláltam neki. Az autósok elnézőek voltak, nem dudált ránk senki, talán felismerték őt. Pár perccel előtte tudta meg, hogy kitüntetik, de már özönlöttek az üzenetek. „Húsz-harminc éves barátságaim is vannak, aztán munkatársak, tanítványok, barátok, jóakarók” – sorolja azokat a köröket, amelynek részese, gyakran központi egyénisége. „Támogató környezetben nőttem fel, most is abban élek, kegyes volt hozzám a Jóisten, hogy ezt a kiteljesítő közeget pályám minden eddigi szakaszában megadta nekem” – mondja.

A nyelviskolájáról és közéleti szerepeiről is jól ismert Hatos Hajnalka a végsőkig küzdeni tud. Volt a Jedlikben egy kis iskolából érkező fiú, „aki tágra nyílt szemekkel figyelt, de egy ép mondatot nem tudott elismételni sem.” Édesanyja fölhívta Hatos Hajnalkát és elmondta neki: belátja, tévedtek, nem ebbe az iskolába való a fiú, nincsenek meg az alapjai, elviszik másik intézménybe. A tanárnő azonban nem adta föl. Találkozott az édesanyával, kitaláltak mindenféle lehetőségeket, módszereket, plusz foglalkozásokat, s ez a fiú tavaly az emelt szintű érettségin 93 százalékot ért el német nyelvből, s a Szakma sztárja nevű országos vetélkedő győztese lett.

„Azt hiszem, nem kell ennél többet mondanom arról, miért jó tanárnak lenni, s hogy miként jutalmazza az élet azokat, akik soha nem adják föl” – vonja le a tanulságot Hatos Hajnalka.

 

A Jedliket mindig megtartotta bázisának, akkor is, amikor harminc évesen magániskolát nyitott

 

Az idegen nyelvet az abdai általános iskolában szerette meg. Tizennégy évesen már országos első lett az orosz nyelvi tanulmányi versenyen, nyelvi olimpiát nyert. Németh Antalné tanárnőnek köszönhette, hogy felismerte nyelvérzékét, kommunikációs készségeit. Aztán úgy hozta az élet, hogy orosz nyelvet soha nem tanított, noha a Révai Miklós Gimnáziumban tett érettségi után német-orosz szakra felvételizett az ELTE-re, ahová föl is vették. „Dr. Kovácsné Kószás Erzsébet, a gimnáziumi német tanárom irányított erre a pályára” – idézi vissza tantárgy- és egyetemválasztását, majd hozzáteszi: az egyetemen sokat köszönhet a Ménesi úti Eötvös-kollégiumnak, ahová csak 4,7-es átlag fölött lehetett bent maradni.

Tanult angolul, tanult esztétikát, s előfordult, hogy négy kiválasztott hallgatónak egy heidelbergi professzor külön előadásokat tartott.

Nem volt kérdés számára, hogy visszatér Győrbe. A közoktatást, nevezetesen a Jedliket mindig megtartotta bázisának, akkor is, amikor harminc évesen magániskolát nyitott. Ma is tanít a Jedlikben is, ahol férje ugyancsak pedagógusként dolgozik.

A Hatos és Társa Nyelviskolába évente háromezer hallgató jár, diákok, felnőttek, a magyart idegen nyelven tanuló külföldiek is. Tanítanak németet, angolt, oroszt, spanyolt, olaszt, franciát.

„A nyelviskola huszadik évfordulójára és az én ötvenedik születésnapomra érkezett a Szent László-díj, hálás vagyok, hogy észrevették, amit a városért teszek és a jövőben is tenni szeretnék” – mondja.

Hatos Hajnalka 18 éves fia az evangélikus gimnáziumba jár – ahol édesanyja ugyancsak óraadó, nagyon szereti ennek az intézménynek a lelkiségét –, már négy nyelvet beszél, valószínűleg követi Hajnalkát az ELTE-re vezető úton.

„Mi, a 20. században élő tanárok tanítjuk a 21. században született, szocializálódott, a médiahasználatban előttünk járó gyerekeket” – osztja meg hivatása kihívásának egy fontos kérdését. „Rengeteget járok továbbképzésre, lépést kell tartani a korral, meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel élményszerű tudást adhatunk a gyerekeknek” – magyarázza. „A pedagógus kicsit olyan mint a színész. Jól fölépített dramaturgiával, váratlan fordulatokkal, teljes jelenléttel lehet csak fölkelteni a kíváncsiságot, ébren tartani és a tanulásra felhasználni az érdeklődést.

Hatos Hajnalka persze nem elsősorban „tanulni jár” színházba, hanem mert mindig érdekelte az irodalom, és a színház, a pillanat megismételhetetlen művészete. A Menház Színpad nézői között mindig viszontláthatjuk őt, iskolája pedig belépett a Katona József Színház támogatóinak a körébe is. Tájékozott a napi színházi életben, tudja, melyik műhely mire készül, melyik írónak a darabját állítják színre.

A Börcsön gyermekeskedő Hatos Hajnalka saját falujáért is sokat tesz, többek közt az egyházközségben, Győrött pedig ősztől az Első Győri Lions Klub alelnökeként dolgozik a közért. Sokat olvas, három különböző hangversenybérlete van a Győri Filharmonikusoknál. Lelkileg, szellemileg nap mint nap töltődik újra. Élményeket gyűjt, hogy aztán azokat másoknak is szétoszthassa.

 

H. F.

Fotó: Marcali Gábor

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×