A tavalyi nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete óta

A tavalyi nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete óta

Bár hűvösen kezdődött, mégis a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebbnek bizonyult a 2018-as nyár az átlagnál 1,3 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteivel - derült ki a kedden az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyűlésén Bécsben bemutatott európai klímajelentésből.

 

A jelentés alapját olyan adatok szolgáltatták, amelyeket a Copernicus európai földmegfigyelő program során műholdak segítségével gyűjtöttek. Az egész Európában és az Arktisz európai részén végzett mérésekkel kiegészítve a tanulmány European State of the Climate 2018 (Európai Klímahelyzet 2018) címmel az európai időjárás-előrejelzési központban (ECMWF), az angliai Readingben készült.

Az elmúlt négy évtizedre jellemző melegedés az elmúlt évben is folytatódott. Az esztendő hidegen kezdődött: a február és március hőmérsékletei az éves átlag alatt maradtak, emellett a szokásostól eltérő hómennyiség volt tapasztalható Nagy-Britanniában is. Ezt követően hőhullám kezdődött. Késő tavasztól egészen őszig főként Közép- és Észak-Európában különösen meleg időjárás uralkodott, amelyet legalább egy Celsius-fokkal az átlag feletti hőmérsékletek jellemeztek.

Áprilistól kezdve szinte állandóan lényegesen melegebb volt a megszokottnál - mondta Freja Vamborg, az Európai Unió klímaváltozási szolgálata, a Copernicus Climate Change Service és az ECMWF munkatársa.

A legnagyobb anomáliát a nyár jelentette, amely az eddig végzett feljegyzések alapján a legmelegebb volt. De az ősz is az eddigi egyik legmelegebb és sok helyen egyenesen nyárias volt.

Leghatározottabban a tavaszi-nyári (áprilistól augusztusig tartó) hőség mutatkozott meg, amikor Közép-Európában 2,5 Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet az átlagnál.

A hőhullámokkal egyetemben szárazság is jelentkezett. A csapadék mennyisége Európa több részén is csak a szokásos értékek 80 százalékát érte el a tavasztól őszig tartó időszakban. Ez pedig a termés csökkenéséhez és Vamborg szerint sok folyó rekordgyanúsan alacsony vízállásához vezetett.

Emiatt elsősorban Észak-Európában alakultak ki erdőtüzek. A Svédországban dúlók az újkori történelem leghevesebb tüzei voltak.

 

 

Fotó: Pixabay

MTI

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×