Bíróságtörténeti kiállítást és konferenciát rendeztek Győrben

Bíróságtörténeti kiállítást és konferenciát rendeztek Győrben

A bírói tisztség kortól és időtől függetlenül mindig megbecsülésnek örvendett Magyarországon - fogalmazott az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Győrben, ahol bíróságtörténeti kiállítás és konferencia nyílt csütörtökön.

 

A Széchenyi István Egyetem adott otthon Győrben „Az emlékezés erejével” című bíróságtörténeti kiállításnak és konferenciának az Országos Bírósági Hivatal és a Győri Ítélőtábla szervezésében. A rendezvényen előadást tartottak a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar oktatói. Győr a vándorkiállítás és konferencia-körút negyedik állomása volt.

Dr Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a konferenciával egybekötött kiállítás felhívja a figyelmet a magyar igazságszolgáltatás évszázadokon átívelő hagyományaira, eredményeire, valamint a jeles elődökre. Megköszönte az egyetemnek, hogy a gyönyörű zsinagógaépületben helyet biztosított a program méltó megrendezésére. A Győri Királyi Ítélőtábla 1891-ben megkezdett működésekor a zsinagóga már állt, így a falai előtt sétálhattak el az igazságszolgáltatás akkori bírái. Dr. Széplaki László felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróságtörténeti konferenciakörút minden helyszínen emléket állít a korábbi korok egy-egy nagy jelentőségű törvényének. Nem volt ez másként Győrben sem, ahol a polgári rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvénycikket helyezték a középpontba.

Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke beszédében rámutatott, hogy a bírói tisztség kortól és időtől függetlenül mindig megbecsülésnek örvendett Magyarországon, úgy az államhatalom gyakorlóinak szemében, mint társadalom köztudatában, s persze rángatta, cibálta a történelem a bírói kart az elmúlt századok során, de mindig képes volt diadalmaskodni, újjászületni és felülemelkedni minden történelmi vihar ellenére. Juhász Andort idézte, hogy „a bíró több legyen, mint a törvény betűinek rideg alkalmazója”. Ennek a tudatnak a felismerése motiválta a bírói hivatás történetének feltárása iránti igényt, és lett a megteremtője a bíróságtörténeti eseménysorozatoknak. Az OBH elnöke felidézte, hogy a bíróságtörténeti kiállítás és konferenciakörút első állomása 2018-ban Szeged volt, majd Miskolc, Edelény, és Debrecen után érkezett az egyre gyarapodó kiállítási anyag most Győrbe.

„Azon munkálkodom, hogy a győri jogászképzésben a több évszázadra visszanyúló jogakadémiai hagyományok, Deák Ferenc öröksége, a Deák-i értékek tovább éljenek, és a hagyományokhoz hűen erős, és színvonalas jogi képzés legyen Győrben” – hangsúlyozta megnyitójában dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja. Rámutatott, hogy az 1776-ban alapított Győri Királyi Jogakadémia az Észak-Dunántúl egyik szellemi bölcsője volt. „Valljuk, hogy karunk küldetése csak a régió jogász hivatásrendjeivel, különösen az igazságszolgáltatás letéteményeseivel, bíróságokkal, ügyészségekkel, ügyvédi és közjegyzői kamarákkal összefogva vezethet eredményre. Köszönettel és elismeréssel mondhatom, hogy kiváló az együttműködésünk ezekkel a hivatásrendekkel” – hangsúlyozta a jogi kar dékánja.

A konferencián dr. Mezey Barna, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára „A polgári peres eljárás kodifikációjának első fejezete – Az oktrojált normától a kodifikációig” címmel tartott előadást. A polgári perrendtartásról szóló 1868. évi LIV. tc. alapelveit és rendszerét Dr. Barna Attila, a jogi kar egyetemi docense tekintette át. Dr. Menyhárd Attila, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja pedig a bíró szerepéről beszélt az igazságszolgáltatásban. A bíróságtörténeti kiállítást dr. Takács József, a Győri Törvényszék elnöke nyitotta meg. Azt pedig, hogy az ékesszólás nem áll messze a zeneművészettől, mi sem bizonyítja jobban, mint ahogy a nagyívű előadások beleolvadtak a Művészeti Kar növendékeinek mély átélésű műsorába.

Fotó: Májer Csaba József

Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×