Brekegő trubadúr: Pirosszemű makibéka

Brekegő trubadúr: Pirosszemű makibéka

A pirosszemű makibéka (Agalychnis callidryas), Közép-Amerikából származik, ahol az utóbbi időkben jelentősen megcsappant a létszámuk az erőteljes fakitermelés miatt, hiszen az őserdő képezte az eredeti élőhelyét. Szerencsére fogságban jól szaporodik, így nem kell tartani a kihalásától.

Mikor először beszélgettem róla egy nyílméregbéka tenyésztő barátommal, megütötte a fülemet egy mondata. Semmi pénzért nem tartanám! – mondta. Ugyanis őkelme nagyon hangosan brekeg, elsősorban éjszaka. Emeletes házban nyitott ablaknál nyáron garantáltan négy emeletnyi szomszéd is jól hallhatja. Így inkább olyanoknak javasolható brekegő művészünk tartása, akik nem zavarják a környezetükben élőket hangoskodó trubadúrjaikkal. Gyönyörű zöldessárga színéből kiugrik a rubint színű szeme, melynek több érdekes tulajdonsága is van.

A többi Hyla fajoktól függőleges pupillájukban térnek el. Pislogóhártyájuk levélerezet mintázatú, szemük alváskor besüllyed a szemüregbe. Ugrálás helyett inkább mászással változtatják helyüket, amire különlegesen alakult lábujjaik rendkívül alkalmassá teszik őket. Trópusi, párás körülmények között érzik jól magukat. A petéket víz fölötti levélre rakják, ahonnan kikelve ebihalként folytatják életüket átalakulásukig. A petéket lehetőleg ne permetezzük vízzel a levél fonákján! Lábaik vékonyak, oldaluk rendkívül színes. A hímek kisebbek a körülbelül 7-8 centiméteres nőstényeknél. Apró rovarokkal könnyen táplálható. Szeret magasra mászni. Egy 50x60 cm alapterületű 80 cm magas terrárium megfelel a tartására. A hímek területfoglalók, ezért egy hímhez inkább több nőstényt tegyünk. Naponta többször permetezzünk vízzel, vagy szereljünk be esőztetőt. Az ebihalak három hónap alatt fejezik be átalakulásukat, és kezdik meg felnőtt életüket az esőerdőben.

 

Szöveg és fotó: Nagy Ferenc

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×