Cáfolnak a gyártók és a szakmai képviseletek

Szakmai képviseletek és a multinacionális élelmiszergyártók cáfolják a vádat, miszerint eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjait.

A Magyar Idők csütörtöki számában írt arról, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján. A szakemberek több édesipari termék esetében eltérő minőséget tapasztaltak az osztrák és a magyar minták között, de különbséget találtak egyes italok, italporok, tejtermékek és instant levesek körében is.

A Magyar Márkaszövetség a kritikára reagálva hangsúlyozta: a Nébih vizsgálatai többnyire semmiféle érdemi különbséget nem állapítottak meg a Magyarországon és más országokban forgalmazott élelmiszerek összetevői között, csupán néhány esetben az azonos beltartalom ellenére is szubjektív, érzékszervi különbségeket tártak fel. Álláspontjuk szerint ennek oka leginkább a vizsgált minták eltérő lejárati idejében vagy a termékek eltérő tárolási körülményeiben keresendő, de a fogyasztók ízlése, vagy a különböző helyről beszerzett alapanyagok is befolyásolhatják a termékek ízét.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) jelezte, hogy felveszi a kapcsolatot a Nébih-hel, ugyanakkor kiemelte: a sajtóban megjelentek alapján a konkrét márkatermékek túlnyomó többségénél a hatóság az összetételben nem talált különbséget, azok minden tekintetben megfeleltek az előírásoknak, a kifogások érzékszervi vizsgálatokon alapultak.

Az ÉFOSZ közölte: részben gyártási szempontból is hatékonyabb egy üzemsoron, azonos márkanév alatt egyféle terméket gyártani, ezért alapesetben az azonos néven forgalmazott élelmiszerek minősége, összetétele és íze között nincs különbség.

Hozzátették: ugyanakkor a régiókban tapasztalható eltérő fogyasztói igények kielégítésére külön receptúrákat alkalmazhatnak, emellett kismértékű ízkülönbséget okozhat az egyes országokban a rendelkezésre álló, ugyanolyan jó minőségű, de eltérő érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező alapanyagok felhasználása.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nébih-jelentésre úgy reagált: elő kell venni a kiskereskedelemre vonatkozó, fogyasztóvédelmi intézkedéscsomagot, amely már kétszer lekerült a kormány napirendjéről, mivel a kiskereskedelmi áruházláncoknak - jelentős munkaadók lévén - jelentős az érdekérvényesítő képességük is.

Lázár János jelezte egyúttal, hogy Magyarország a visegrádi országokkal együtt már panaszt tett az Európai Bizottságnál, és azt remélik, a testület eljárást indít azon országokkal szemben, amelyek hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak a nyugat- és a közép-európai fogyasztók között.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerint szigorúbb szabályozással kell biztosítani a megfelelő élelmiszerminőséget az EU-ban, egyúttal szemléletformálásra van szükség a tudatos vásárlás elősegítése érdekében.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt javasolta, hogy a parlament gazdasági bizottsága foglalkozzon a silányabb minőségű élelmiszerek ügyével.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője az ügyet "mélységesen megalázónak", felháborítónak és tűrhetetlennek tartja. "Ez nem fogyasztói ízlésekkel magyarázható, hanem ide a vacakot hozzák, mert nektek az is jó lesz" - fogalmazott a politikus. Szerinte az európai uniós eljárások lassúsága miatt a magyar fogyasztóvédelemnek is lépnie kell az ügyben - a boltok polcaira kitett, ám a feltüntetettnél gyengébb minőségű termékeket össze kellene szedni -, és erőteljes magyartermék-reklámozásba kell kezdeni.

A Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakciója szerint viszont az eset a kormányzati inkompetencia újabb bizonyítéka. A frakció úgy vélte, hogy a hazai élelmiszerbiztonsági szabályozás, az annak betartására irányuló törekvések hiánya, a tönkretett és leépített hatósági háttér és az arra alkalmatlan kormányzati szereplők együttes eredménye a folyamat.

Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője és elnökségi tagja szerint haladéktalanul fel kell lépni az Európán belüli kettős mérce ellen, ennek érdekében pedig határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség jelezte: a kereskedők azt támogatják, hogy a legjobb élelmiszerekből válogathassanak a vevők, a márkatermékek hatályos jogszabályi megfelelőségéért ugyanakkor a gyártó felel. Hozzátették: a kereskedők viszont nyitottak a vásárlók észrevételeinek, kifogásainak közvetítésére a márkagyártók felé.

A kifogásolt termékek gyártói közül az Ed.Haas Hungaria Kft. úgy reagált: a Manner elnevezésű termékei minden ország számára ugyanazon receptúrával, azonos alapanyagokból és gyártósoron készülnek, nem tesznek különbséget a fogyasztók és a piacaik között. A cég minden ezzel ellentétes állítást visszautasít.

A Coca-Cola HBC Magyarország szintén azt hangsúlyozta, hogy termékei minősége minden országban kiemelten fontos. Hozzátették, hogy Magyarországon ugyanazzal az édesítőszerrel dolgoznak, mint az Egyesült Államokban, kukoricából készült fruktóz-glükózszörpöt használnak, amelyet magyar kukoricából Magyarországon állítanak elő.

A Nestlé Hungária közölte: Magyarországon az európai regionális gyárakkal közösen alakítja ki a termékei receptúráját, hogy megfeleljenek a hazai fogyasztói igényeknek és a legmagasabb minőségi előírásoknak. Hozzátették: az itt forgalmazott, három különböző receptúrájú Nesquik termékből az egyiket Szerencsen gyártják, innen szolgálják ki a magyar mellett további 17 ország piacát, beleértve Ausztriát, és az osztrák piacra készített termék összetevői listája és receptúrája teljes mértékben megegyezik a magyar piacon kapható termékkel.

forrás: MTI

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×