Egy patológus sorsmetszete

Naponta akár száz szövet metszetét nézi meg mikroszkóppal dr. Kránitz Noémi, a patológia osztályvezető főorvosa.

Régebben a betegek talán öreg szobatudósoknak gondolták a patológusokat, akik egy félhomályos helyiségben festegetik, nézegetik a szövetmintát, aztán hümmögve véleményt alkotnak róla. Kránitz főorvosnő semmiben nem felel meg ennek a képnek. Fiatal, rendkívül nyitott, a csapatmunkában hisz – azt gondolja az ember, tipikusan arra született, hogy a betegekkel foglalkozzon valamelyik aktív osztályon –, s bár már elismerten nagy tapasztalata van, ma is szinte diáklányos kíváncsisággal ül le a mikroszkópja elé.

A patológia háttérszakma, de nélkülözhetetlenül fontos. A patológus szövettani diagnózisára épül a kezelés, ő mondja meg, milyen típusú, stádiumú, kiterjedésű a daganat, melyek a biológiai jellegzetességei, s milyen terápiát érdemes alkalmazni a rákos sejtek pusztítására. A patológus boncol is, főleg azokat a természetes halállal halt embereket, akiknek az ismert betegsége nem magyarázza a halálokot.

A patológusoknak gyorsreagálású feladatuk is van, hívja fel a figyelmet munkája fontos területére a szakember. Az operáló orvosok ugyanis fagyasztásos gyorsdiagnosztikára küldik a kivett szövetmintát, s míg a beteg alszik, a patológus a rendelkezésére álló mintegy 15-20 perc alatt elkészíti a szakvéleményt. Ilyenkor persze csak a kóros folyamatok nagyobb főcsoportjait nevezi meg, a részletes vizsgálathoz hosszabb idő, bonyolultabb eljárás szükséges. A gyorsdiagnosztika esetén nincs lehetőség hosszú konzultációra, vagy arra, hogy könyvekben, interneten kutakodjon az orvos, hanem saját tudását, tapasztalatát kell felelősen mozgósítania, magyarázza dr. Kránitz Noémi.

Nem tudom, hány olyan fiatal van, aki eredendően patológusnak készül. Elsőre a bogyoszlói származású Kránitz Noémi sem ezt a szakterületet, hanem a fül-orr-gégészetet választotta ki magának. Középiskolába a győri Révai Miklós Gimnáziumba járt, érdeklődése és tanulmányi eredményei alapján innen egyenes útja vezetett a Pécsi Tudományegyetemre. „Azt gondoltam az egyetemen, nekem való a kisműtétes szakma, s úgy éreztem, szükségem van a betegekkel való közvetlen kapcsolatteremtésre, a visszajelzésekre” – idézi fel, rezidensként miért a fül-orr-gégészetet célozta meg. Közben azonban szült két gyereket, s nem volt biztos benne, hogy össze lehet hangolni a havi hat ügyeletet – sebész férje ugyanennyit ügyel – a harmonikus családi élet megszervezésével. Így aztán egy hiányszakma, a patológia mellett döntött, ahol ugyan a betegekkel közvetlenül nem foglalkozik, de megtalálta ennek a hivatásnak a felelős szépségeit, elmélyedt benne, és tekintélyt szerzett. Választásában jelentős szerepet játszott dr. Gyűrűs Péter akkori osztályvezető főorvos, akinek az elhivatottsága végképp meggyőzte a pálya szépségeiről és kihívásairól.

Hetente találkozik szakmai szempontból érdekes, esetleg különleges esetekkel.

„A daganatos szövet mikroszkópos látványa ugyan szép, de minden patológus annak örül, ha nem talál kóros elváltozást” – utal arra, miképp befolyásolja napi közérzetét a vizsgált metszetek üzenete.

Dr. Kránitz Noémi (Fotó: Marcali Gábor)

Az osztályon vele együtt két aktív korú és két nyugdíjas szakorvos, valamint három fiatal szakorvos-jelölt dolgozik, akikre nagyon számít a napi feladatokban, és szeretné, ha a jövőben is együtt dolgozhatna velük. Patológusból országos a hiány, pedig a szakorvosjelöltek ösztöndíjakat pályázhatnak meg, ha patológusnak jelentkeznek. A mostaninál így is legalább kétszer több ilyen szakemberre volna szükség. „A győri kórház sok osztálya rengeteg olyan szövetmintával szolgál, mely alkalmas volna a kutatásra, föl lehetne rajzolni bizonyos betegségek területi eloszlását, de minden kapacitásunkat leköti a citológiai, szövettani minták vizsgálata” – mutatja meg az osztályt a főorvosnő, s hozzáteszi: „tudjuk, hogy a beteg számára borzasztó a bizonytalanság, a kezeléshez szükség van a mi leletünkre, ezért aztán mindent megteszünk, hogy mielőbb elkészüljön az alapos szakvélemény.”

A formalinban beérkezett szövetet először makroszkópikusan vagy szabad szemmel dolgozza fel a patológus, s a paraffin blokkokból a szakasszisztensek készítenek elemzésre alkalmas metszeteket, egy-egy emlő- vagy hasnyálmirigymintából esetenként hatvanat, esetleg százat is. „Ennek az előkészítő munkának a minősége alapozza meg a helyes diagnózist” – utal az asszisztensek munkájának felelősségére a doktornő. A mintákat 50 évig megőrzik, így később is felhasználhatók konzultációs célokra, de arra is számítanak, hogy időközben olyan új szerek kerülnek forgalomba, melyek bizonyos betegségekben az eddigieknél hatékonyabbak lesznek. Alkalmazásukhoz viszont kellhetnek az ismét vizsgálható szövetminták.

A patológusok általában citológiai szakvizsgával is rendelkeznek, ez a szakterület a sejtek vizsgálatával foglalkozik, így szűrik például a méhnyakrákot is. Ezzel együtt a véralvadási zavarok genetikai okait is vizsgálják az osztályon.

Dr. Kránitz Noémi a szabad idejét olvasással tölti, ezen kívül természetkedvelő, szereti az erdőt, a hegyeket, szívesen kirándul a családdal, hétvégéken fut is a töltésen. Gyermekeik is sportolnak: egyikük kajakozik, másikuk szinkronúszó. „Ők is orvosnak készülnek?” – kérdezem tőle. „Van rá esély – mondja –, hallják, hogy mi otthon sokat beszélgetünk a munkánkról, de ezek szerint nem mondtunk olyan dolgokat, melyek elriasztanák őket az orvosi pályától. Valószínűleg úgy érzik, hogy mindketten szeretjük a munkánkat.”

Fotó: Marcali Gábor

Hajba Ferenc

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×