Elhunyt Ökrös Csaba, a prímások prímása

Elhunyt Ökrös Csaba, a prímások prímása

59 éves korában, 2019. június 26-án elhunyt Ökrös Csaba prímás, a Zeneakadémia művésztanára, számos színházi- és táncelőadás zeneszerzője, a táncházmozgalom központi alakja, a kalotaszegi népzene egyik legavatottabb előadója - írja a Fidelio.

Ökrös Csaba Szolnokon született 1960-ban, paraszti családban, egyedüli gyerekként. Szülei nem foglalkoztak zenéléssel, ő maga is egy véletlen folytán fogott hangszer tanulásba. "Nyolcéves koromban egy síbajnokságon összetörtem magam, s begipszelve hetekig otthon ágyba voltam kényszerítve. Ekkor kértem meg a szüleimet, hogy vegyenek nekem egy hegedűt. A kottát ismertem, a fogásokat magam kísérleteztem ki. Mikor felépültem, próbáltam hegedűre jelentkezni a zeneiskolában, de azt mondták, hogy már túlkoros vagyok. Végül anyám kérlelte a tanárokat, hogy legalább hallgassanak meg. Azt hiszem, Mozartot játszottam, s felvettek" - meséli a kezdetekről egy interjúban.

Klasszikus zenei pályára készült, de tizennégy éves kora körül "hegedűjét elcserélte egy bőrkabátra", amikor Miskolcra került matematika-fizika tagozatos gimnáziumba. Végül mégis hiányozni kezdett neki a zene és kapcsolatba került a Hegyalja Néptánc Együttessel, valamint annak cigány muzsikusokból álló zenekarával. "Úgy gondoltam, ha a helybeli zenei iskolában már nem akarnak tovább klasszikusra tanítani, elmegyek a cigányokhoz. (...) Ráadásul ekkortájt gyűrűzött le táncosok révén vidékre, különösen az ország peremére a ’72-ben Pesten elindult népzenei megújulás, amit szokás táncházmozgalomnak hívni. Székit azonban a cigányprímások nem is voltak hajlandók játszani, (...) így kapóra jött az együttesnek, hogy van ott egy fiatal hegedűs, aki kottát is tud olvasni, nyitott is az erdélyi zene irányában".

Hamarosan, tizenhat éves korára másodprímás lett a Hegyalja zenekarában, ahol az erdélyi zenékben "ő vitte a prímet". Egy nyári tábor során nagy hatást gyakorolt rá Halmos Béla, Sebő Ferenc tanítása mellett Kovács Tivadar méhkeréki prímás. Még az évben elutazott Erdélybe zenét gyűjteni és tanulni, ami azután állandó úti célja lett. Az érettségi után az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakára jelentkezett, ami egy hároméves, vizsgákkal záródó kurzus volt.

Hamarosan megalapította első zenekarát Fekete Antal ’Puma’ brácsással és Pénzes Géza bőgőssel. Ezekben az években szeretett bele a kalotaszegi zenébe is.

A főiskolát megszakította, mivel a bostoni MIT Egyetemre hívták hegedű és a magyar népzene oktatására. Két nyarat töltött ott, de hazajövetele után a főiskolát már nem folytatta, mert a Bartók Néptáncegyüttesbe hívták hegedűsnek, ahol tíz évet töltött. Közben Tímár Sándor, az Állami Népi Együttes akkori vezetője is felkérte, hogy vegyen részt az együttes munkájában és ezt örömmel elfogadta. 1986-ban megalapította az Ökrös Együttest Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival.

 

 

 

A 80-as évek végén Migueu Montanaro révén került kapcsolatba a színházi szcénával. "Michel írta annak a darabnak a zenéjét, ami egy dél-franciaországi híres betyárról szólt, és a hegedűszólamokat én játszottam. Ez valamikor a 80-as évek elején esett, Nizzában. Később több lemezén is közreműködtem, turnéztunk együtt" - emlékezett vissza egy interjúban a színházi kezdetekre, ami később fontos alkotói terepévé vált. 2005-ben a pilisszántói Szikla Színházban Wass Albert Elvásik a veres csillag című színdarabjának zenéjét írta, 2010-ben pedig a Duna Művészegyüttes Barocco Rustico című darabjához szerzett zenét, amiben az olasz barokk és a magyar parasztbarokk világát kötötte össze mesterien. 2011-ben az ő zenéjével mutatták be Móricz Zsigmond Égi madár című regényének tévéfilm-változatát. 2012-ben ismerkedett meg Horváth Csaba koreográfussal, akinek nagy sikerű A nagy Füzet című előadásában nem csak a zenét szerezte, de szerepelt is.

Életének fontos szegmense volt a tanítás. Tíz évig dolgozott az Óbudai Népzenei Iskolában, négy évig a szentendrei Vujucsics Tihamér Zeneiskolában. 2010-től pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszakának hegedűtanára lett. Egy interjúban a 70-es évek végét, 80-as évek közepét nevezte meg élte legszebb időszakaként, amikor a legtöbbször járt Erdélyben. "Kinyílt a világ előttem, (...) akkor még virágkorát élte az autentikus népzene. Így közvetlenül hatott rám a zenészek előadói stílusa, amit igazából most tudok kamatoztatni mint zeneszerző és előadó. Ezt egyébként kötelességemnek is tartom, így adhatok vissza valamit a mai kor közönségének".

A teljes cikk ide kattintva olvasható!

 

Forrás: fidelio.hu, hagyomanyokhaza.hu, magyarnarancs.hu, theater.hu, papageno.hu
Fotó: Ökrös Csaba weboldala

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×