Emlékek a csatatérről

Emlékek a csatatérről

A győri csata 209 évvel ezelőtt zajlott, a június 13-ai évfordulón a napóleoni korszakot kutató neves történészek, levéltárosok és muzeológusok tartottak bejárást a kismegyeri csatatéren.

A közös séta célja az volt, hogy az egyedülálló történelmi helyszínen rekonstruálják a küzdelem ma is fellelhető és azonosítható helyszíneit, valamint hogy a 210. évfordulóra készülve, felhívják a figyelmet a méltatlanul elhanyagolt történelmi emlékhelyre, annak lehetséges hasznosítási lehetőségeire.

 

A major épületénél, amely a csata központi helyszíne volt, dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola tanszékvezető tanára lapunknak elmondta, a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest, a csata helyszínének egy részét beépítették. A szakmai táraság szeretné elérni, hogy a további beépítést megakadályozzák, feltárják és megvédjék a még megtalálható történelmi helyszínt, felhívják a figyelmet Győr és az ország számára is jelentős hadászati emlékhelyre. A terület turisztika célú hasznosítására is tesznek javaslatot külföldi példák alapján. A magtárból interaktív múzeum lehetne, a területet pedig történelmi emlékparkká alakíthatnák, hagyományőrző rendezvényekkel, bemutatókkal, korhű csatajelenetek újrajátszásával - sorolta a szakember.

 

 

Bana József, a Győri Levéltár igazgatója emlékeztetett, Győr hadtörténetének legjelentősebb eseménye volt a 209 évvel ezelőtti csata, ahol két nap alatt tízezer ember halt meg. Őket tömegsírokban, a csata helyszínén temették el, maradványaik a mai napig ezen a területen találhatók, feltáratlanul. Ez volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt.

A franciák több, mint kétszeres túlerőben voltak, de a csanaki domboknál megvívott, egy óráig sem tartó, ütközet során szervezettség és tűzerő tekintetében is felülmúlták János főherceg csapatait. A csata elején nagyrészt a magyar banderiális erők verték vissza a francia lovasság támadását, és két huszárregiment indult ellentámadásra a francia légiók és tüzérség ellen. Támadásuk lelassult a június eleji heves esőzések során felduzzadt Pándzsa-patakban, így könnyű célponttá váltak az ellenséges ütegek számára, amivel jelentős veszteséget szenvedtek. Ezt látva János főherceg visszavonulót fújt, ami végül fejvesztett menekülésbe torkollott, és a Habsburg seregek Komárom irányában elhagyták a harcmezőt. A győri várban azonban még két és fél ezer katona maradt, akik tíz napig állták a támadásokat, végül megadták magukat Napóleon csapatainak.

Bana József felelevenítette: tíz évvel ezelőtt kiállítással, tudományos konferenciával, két kötetes, a történelmi eseményt feldolgozó könyv megjelenésével emlékeztek meg a csatáról. Jövőre, a 210. évfordulóra is hasonlót terveznek, a kiállítás felfrissítésével, előadásokkal, hadijátékkal.

Földvári Gabriella

fotó: O. Jakócs Péter (archív)

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×