Ezen a napon - a rabszolgáira is hitelt vett fel

Ezen a napon, 1743. április 13-án született Thomas Jefferson, az Amerikai Egyedsült Államok 3. elnöke. A Függetlenségi Nyilatkozat egyik írója és Virginia állam kormányzója volt, majd nagykövetként Franciaországba került. Ő volt az USA első külügyminisztere George Washington alatt.

Sok ellentmondás övezi személyét, cikkünk pár érdekességgel foglalkozik. Mikor belekezdett elnöki kampányába, ellenfele az ország minden idők legerősebb mocskolódó propagandáját szervezte ellene. Azt állította róla, hogy hitetlen, s ezt nagyon sokan el is hitték. Tömegek rejtették el a bibliájukat attól félve, hogy Jefferson elveszi tőlük. Az híresztelték róla: ha megválasztják elnöknek, akkor tömeges erőszak és fajtalankodás uralkodik el az ország területén.

 

Jefferson hitetlenségét valószínűleg azért kezdték terjeszteni, s azért volt ennyire hihető, mert egyedi módon közelített a valláshoz. Nem hitt a szervezett vallásban, s erősen harcolt az egyház és kormány kettéválásáért. Azonban mindezek ellenére roppant vallásos volt.

 

 

Elnökként (1801-1809) az ő nevéhez fűtődik a louisianai területek megvásárlása a franciáktól, valamint a Lewis és Clark expedíció meghirdetése, mely gazdasági célból feltárta a kontinens nyugati részeit is.

 

Az irodalomban is jártas volt, írt és fordított is, sőt megtanult gélül csak azért, hogy James Macpherson Ossian-ját lefordítsa (írt is Macpherson-nak, hogy elkérje az eredeti gél szöveget, azonban kiderült, hogy szó sincs eredetiről, hiszen Macpherson írta az egészet, csak úgy állította be, mintha fordította volna. Sokak az Ossiant tartják romantika előfutárának.) Irodalmi képességei ellenére azonban az általa írt remek beszédeket nem tudta jó előadni, mert rettenetes szónok volt, motyogott, elhalt a hangja.

 

 

Általában nem az alkalmakhoz illően öltözködött, legtöbbször meglehetősen rosszul festett az általa választott ruhákban, sőt, egyszer egy nemzetközi konfliktust is majdnem kirobbantott általa. Egy brit nagykövetet megsértett azzal, hogy informális öltözetben fogadta. Ő vezette be azt a szokást is, hogy az elnök kezet fog és nem meghajol vendégeinek. A jelenlegi elnök, Obama egyébként ezt a szokást felrúgta, amikor meghajolt a japán császár előtt, ami azért is nagy botrányt kavart, mert a császári cím nem demokratikus.

 

Nagyon szerette a bort, hatalmas borospincéje volt és ezáltal hatalmas kiadásai is, folyton adósságba verte magát. Ez volt az oka annak, hogy rabszolgáit nem tudta felszabadítani, mert azokra is hitelt vett fel, bár élesen felszólalt a rabszolgaság ellen. Nagyon valószínű, hogy az egyik rabszolganővel viszonya is volt, sőt gyermeki is születtek tőle. Halála előtt azonban sikerült több rabszolgáját felszabadítania.

 

1826-ban hunyt el, sírkövén sok érdeme és teljesítménye van felsorolva, azonban az elnöksége lemaradt róla. Valószínűleg azért, mert nem tartotta nagyra a politikát.

 

Hajba Máté