Fejős Éva: Az írás a szerelmem

„A Thaiföldön töltött öt hónap teljesen megváltoztatta a gondolkodásmódomat, sok dolgot levetettem magamról, ami stresszt okozott. Ezen a télen született meg bennem az a döntés is, hogy eljövök a Nők Lapjától, és talán előbb-utóbb saját magazint hozok létre” – mondta lapunknak Fejős Éva írónő a győri Ulpius-ház könyvesboltban tartott dedikálás előtt.

Sok gyerek álmodozik arról, hogy egyszer majd bejárja a világot, felfedezi az ismeretlent. Fejős Éva megvalósította, amit kislányként elképzelt. „A történetírásról és az utazásról álmodtam, már gyerekkoromban prospektusok segítségével „utaztam”, gondolatban minden este felfedeztem egy-egy országot. Aztán megteremtettem magamnak, hogy a valóságban is elinduljak” – idézte fel a Cuba Libre és a Karibi nyár című könyvek írónője.

 

Fejős Éva régen nagyon honvágyas volt, de mára vannak kedvenc országai, ahol hetekig nem érez honvágyat: az egyik Thaiföld, a másik Olaszország. Azért megjegyezte, természetesen mindenhonnan jó hazajönni, és mégiscsak itthon a legjobb madárcsicsergésre ébredni.

 

Ahogy az ember egyre több kultúrát ismer meg, úgy szélesedik a látóköre. Fejős Éva azt mondja, csodálja, hogy gyakran mennyire boldogok azok az emberek, akik nem élnek anyagi jólétben. Nagyon sokat lehet tanulni tőlük, ezért is járt vissza évről évre Thaiföldre és a környező országokba. Az elmúlt télen öt hónapot töltött Délkelet-Ázsiában, ami egy kicsit megváltoztatta az életét. Azóta türelmesebb, elfogadóbb, és könnyebben hoz döntéseket. „Sok mindent megváltoztattam az életemben, ami stresszt okozott, és ez az utazás segített meghozni azt a döntést is, hogy eljöttem a Nők Lapjától.” Hozzátette: korábban nem érzett bátorságot egy ilyen súlyú döntéshez annak ellenére sem, hogy gyerekkora óta a regényírás a szerelem számára.

Az utazások élményét, benyomásokat az írónő regényeibe is belecsempészi, az emberekben, a hangulatokban ott van egy kis Mexikó, Kuba, Bankok.

 

Ahogy a tájak, úgy a szereplői is sokszínűek: „mindannyian a képzeletemben születtek, nincs „élő” mintája egyik karakteremnek sem. Nincs vázlatom, a szereplőkről sem írok magamnak emlékeztetőt. Nyilvánvalóan árnyalt a jellemük, de a regény elején még nem tudok róluk túl sokat, viszont ahogy halad előre a történet, kezdem megismerni őket. Az a legjobb az egészben, hogy írás közben én sem tudom, mi fog történni a következő fejezetben, ezért én is olyan izgatott vagyok, mintha olvasó lennék, alig várom, hogy a következő fejezethez érjek, és lepjenek meg a hőseim” – avat be Éva a szereplők titkába. „A Karibi nyárban felbukkant egy szabadúszó újságíró lány, aki nagyon vadóc. Annyi titka van a múltból, hogy vissza fogom hozni a következő regényembe. Izgalmas játék, hogy még mi mindent fog megmutatni magából...”

 

Fejős Éva most Magyarországon is sokat utazik. „Győrbe szívesen jövök vissza, mert itt mindig nagyon várnak... Júniusban újra a városban leszek. Igazi nagyvárosi hangulata van, mégsem azt az érzést kelti, hogy metropolisban sétál az ember” – mondja az írónő.

 

Szigethy Teodóra

Fotó: Marcali Gábor