Győr+ Mancsok – Blacky vagyok, vigyél haza!

Győr+ Mancsok – Blacky vagyok, vigyél haza!

Akik visszatérő látogatók, önkéntesek a Győri Állatmenhelyen, azok tudják: nagyon könnyű a kutyusok, cicák megszállottjává válni. A Győr+ Mancsok rovat ezúttal egy olyan kutyának keresi az álomgazdiját, akivel már az első pillanatban összekapcsolódott a lelkem. A legjobbat akarom neki, ezért arra kérek mindenkit, hogy segítsen megtalálni a számára legmegfelelőbb otthont minél előbb!

Amikor először kilátogatunk a menhelyre, a legtöbben sajnálatot érzünk: szomorúvá tesz az a rengeteg árva jószág rácsok mögé zárva. Aztán, ha félretesszük a szánakozást, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy segítsük ezeket az állatokat, szépen lassan megismerjük őket, megmutatják nekünk valódi személyiségüket, s a törődésért cserébe mérhetetlen hálát, szeretet kapunk. Többé már nem akarunk lemondani erről az érzésről.

 

A törődésért cserébe mérhetetlen hálát és szeretet kapunk

 

Vannak olyan kutyusok, akik valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva különösen közel kerülnek hozzánk, már az első percben. Összekapcsolódik a lelkünk, és egymás tanítómestereivé válunk. Elindulunk együtt egy úton, amelyen haladva ismét megváltozik kicsit az életünk: láthatjuk, hogyan lesz mellettünk a félénkből bátor, a bizalmatlanból igaz barát, aki a hátára fekve, lábakkal felfelé adja meg magát előttünk. Aki egyetlen szavunkra megnyugszik, és a szemébe nézve tudjuk: bár megtehetné, sosem bántana. Nézhetjük, ahogy napról-napra okosabb lesz a kutya, akit talán senki nem tanított azelőtt, és végtelen örömmel tölt el, hogy megtisztel figyelmével, hogy szívja magába a tudást, és elfogad falkavezérnek. A közös séták során megismerjük egymás rezdüléseit, és bár nem lakhatunk együtt, egy családdá válunk. Egy olyan kötelék alakul ki közöttünk, amelyről tudjuk, akkor is megmarad, ha a kutyus igazi otthonába költözhet, oda, ahol másfajta, valódi családot kap. Valahogy így érzek én is az új gazdikeresőnkkel, Blackyvel kapcsolatban. Bevallom, eleinte nehéz volt belegondolni, hogy egyszer ő is elköltözik a menhelyről, de reméltem, hogy hamar eljönnek érte, sőt, biztos voltam benne, hiszen egy csodaszép, fiatal és okos kutya. De teltek a hónapok, és nem jelentkezett érte senki, aki hazavinné, ezért eldöntöttem, hogy megragadom a legerősebb eszközt, ami a kezemben van – a média hatalmát –, hogy végre gazdit találjunk neki. Itt az idő, hogy új fejezet kezdődjön az életében, hogy maga mögött hagyja a kennelben töltött napok emlékeit, és megérezze az igazi boldogság ízét. A legjobbat érdemli!

 

Blacky a legjobbat érdemli!

 

Bemutatom hát ezt a csodakutyát leendő gazdijának: Blacky egy 2017-es születésű kan kutyus, aki idén február 3-án került a Győri Állatmenhelyre, Pannonhalmán találtak rá. Tisztán emlékszem arra a februári napra, amikor megláttuk őt a rácsok mögött. Épp sétáltatásból vittük vissza a kutyákat a párommal, és gondoltuk, zárás előtt még körbenézünk a menhelyen, hogy megismerkedjünk az új lakókkal. A feketék mindig is közel álltak a szívemhez, ezért, amikor megláttam az akkor még ismeretlen Blackyt, azonnal megálltam a kennel előtt. Szomorúan üldögélt ott egyedül, látszott rajta, hogy fél, de barátságosnak tűnt. Amikor megálltam előtte, odajött a rácshoz, mintha azt kérné: gyere, simogass meg, adj hitet, hogy minden rendben lesz! Leguggoltam hozzá, végigsimítottam a hátát, ő pedig a kezembe helyezte a mancsát – tudtam, hogy kiválasztott, és nekem ott kell lennem mellette, amikor csak lehet, hogy megnyugodjon a lelke.

 

A közös séták során megismertük egymás rezdüléseit, és sokat tanultunk egymástól

 

Aztán persze elkezdtünk még gyakrabban kijárni a menhelyre, hogy minél többet sétálhassunk vele, taníthassuk. Bár a gondozók figyelmeztettek, hogy bizalmatlan az idegenekkel, vigyázzunk, semmi gond nem volt, érezte, hogy nem akarjuk bántani. Hagytuk, hogy megszokja: bennünk bízhat, aztán már azt is engedte, hogy zsebkendővel letöröljem az orráról a nyálát, na meg persze a hátára dobta magát pocaksimogatásért. A kezdeti félénksége után teljesen megnyugodott, figyelt ránk és nagyon gyorsan tanult. A jutalomfalatok ösztönzésére hamar leült, és már a „fekszik” vezényszóra is hallgat. Nagyon büszke voltam rá, amikor láttam, hogy napról napra fejlődik.

 

Blacky nagyon gyorsan tanul: tud ülni és feküdni is


Blacky a kan kutyusokat látszólag nem kedveli, de a szukákkal idővel megbarátkozik: a jelenlegi kenneltársával, Ébennel mi szoktattuk össze őket egy közös séta során, aminek a végére már teljesen nyugodtan elvoltak egymás mellett. A cicákra viszont inkább prédaként tekint, ahogy a bogarakra, madarakra is szeret vadászni – vagyis szeretne, ha engedné a sétáltató. A gödrök ásása is nagyon lázba hozza. Bár fekete kutyus, és neki különösen jól jönne a frissítő fürdő a nyári nagy melegekben, maximum az orra hegyéig megy a vízbe, eddig még nem kedvelte meg a pancsolást. Futkározni viszont nagyon imád.

 

Ennek a csodaszép kutyusnak nagy a mozgásigénye

 

Sajnos már az első séták során felfigyeltünk arra, hogy sántít a bal hátsó lábára, ezért állatorvoshoz vittük autóval, amivel semmi baja nem volt. Bár itt is fontos a fokozatosság: már a vizsgálat előtti napokban kipróbáltattuk vele az autót, ahol kapott jutalomfalatot, igyekeztünk valami jó élményhez társítani, hogy amikor valóban utazni kell, már ne féljen. Így nem volt számára olyan ijesztő a kocsikázás, ügyesen csücsült vagy feküdt mellettem, csak azt nem értette, miért kellett megállni a piros lámpáknál. Az orvost viszont nem szereti, félelmi agressziót vált ki belőle. De végül sikerült kideríteni, hogy egy régi törés okozza a sántaságot a lábfejénél, ami rosszul forrt össze. Szerencsére nincsenek fájdalmai a kutyusnak, és ez nem gátolja őt semmiben, egyszerűen csak néha kevésbé terheli a hátsó lábát. Ettől függetlenül nagyon energikus, már több órás sétákon is bizonyíthatott.

 

Blacky egy határozott, szerető gazdi mellett a leghálásabb kutyává válna

 

Mivel Blackynek nagy a mozgásigénye, kertes házba szeretne költözni. Egy határozott, szerető gazdi mellett a leghálásabb ebbé válna, és türelemmel, fokozatossággal le lehetne szoktatni minden rossz berögződéséről. Gyermekek és idősek mellé viszont nem ajánljuk. Szüksége van időre, hogy bízni tudjon az emberekben, hogy megismerje az új, ijesztőnek tűnő dolgokat, és megszokja: senki nem akarja őt bántani. Aztán biztos, hogy csoda lenne vele az élet!

 

Tudom, hamarosan Backyért is eljön az álomgazdi

Mindig, amikor elvisznek egy gazdikeresőnket, mérhetetlen hálát és örömöt érzek, de mikor Merci és Berci költöztek be új otthonukba, az semmihez sem volt fogható. Nem hittem volna, hogy érezhetek még így valaha, de tudom, hamarosan Blackyért is eljön az ő embere, és akkor úgy fog dobogni a szívem, mint akkor: szomorúan, és mégis soha boldogabban.


Így mesélt Blackyről gondozója:

 

Érdeklődni a Győri Állatmenhely Facebook-oldalán, illetve e-mailben (gyormenhely@gmail.com) lehet, vagy személyesen a menhelyen, nyitvatartási időben!

NYITVA TARTÁS:

Hétfő,kedd: Szünnap

Szerda, csütörtök, péntek: 14-17h

Szombat, vasárnap és ünnepnap: 9-12h

 

Kövesse a Győr+ Mancsokat a Facebookon is!

 

BLACKYT HAZAVITTÉK! Július 9-én költözött gazdihoz, Csömörre.

 

Szerző: Bodrogi Sára

Fotó: Győre Márk

Videó: Czika László Balázs

Csatolt galéria: Blacky álomgazdira vár!
Tovább a gyorplusz.hu-ra
×