Győri gyöngyszemek - Borban élő gyöngyök

Győri gyöngyszemek - Borban élő gyöngyök

Nevezetes műemlékeinken, szakrális kincseinken túl Győr hírnevét számos kitűnő személyiség, történet vagy éppen találmány öregbíti. Igazi értékek ezek, városunk gyöngyszemei.

Borban élő gyöngyök

 

Városunk legendás alakja Jedlik Ányos 1800-ban született Szímőn, és 95 éves korában Győrben hunyt el. Élete nem csak hosszúnak, de igazán tartalmasnak és értékesnek is tekinthető, ugyanis a bencés szerzetes nem csak kiváló oktató, fizikus, de éles eszű feltaláló is volt. Az elektromotor, vagy a dinamó elv leírása csak két kiragadott példa azon találmányok közül, amivel hozzájárult a technikai haladáshoz.

 

Jelentős szerepet játszott a magyar tudományos nyelv kialakításában is számos szakszó megalkotásával (ilyenek például a dugattyú, vagy a hullámhossz szavak). Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc idején nemzetőrként állt helyt hazájáért. Találmányai mellett a fizika ügyét tankönyvek írásával is előmozdította.

Jedlik talán a legismertebb személyiség a győriek körében azok közül a nagy elmék közül, akiket városunk polgárai sorában tudhatott. Nevét Győrben iskola, utca, 2010 óta pedig híd is viseli. A Széchenyi tér sarkán, a Bencés Templom szomszédságában Rieger Tibor szobra látható. A művész Jedliket unokatestvérével, a szintén bencés Czuczor Gergellyel együtt ábrázolta.

A 2011-es év végén zajlott a belvárosi Jedlik Ányos utca felújítása, amit egy új köztéri alkotás tesz majd teljessé. A Gutenberg térnél helyezik el azt a szökő- és ivó kutat, amely szintén a győri kötődésű fizikus egyik találmányára utal: egy korabeli szódásszifont.

 

Jedlik Ányos rendtársait egy olyan berendezéssel lepte meg, amely mesterséges szénsavas víz előállítására volt alkalmas. A szódavíz elkészítésétől pedig már csak egy (hosszú)lépés volt a fröccs feltalálása. A legenda szerint Jedlik egy fóti szüret alkalmával mutatta be a „spriccert”. Az azóta hungaricumnak tartott kitűnő szomjoltó nedű győri kötődésére a Fröccsnapok keretében emlékeznek meg városunkban.

 

Hogy milyen nagy kultusza lesz az itókának, azt Jedlik talán el sem tudta képzelni, hiszen ma már a fröccs nem egy ital elnevezése, hanem gyűjtőnév, amelybe a szóda-bor kombináció számos változata beletartozik.

 

A klasszikus kisfröccs esetében egy deci szódát elegyítünk egy deci borral. Szakértők füttynek, vagy rövidlépésnek is becézik. A nagyfröccs (hatjás, húzás) két deci bor és egy deci szóda elegye. A hosszúlépés ennek az aránynak éppen az ellentettje, ezért fordítottnak is nevezik. A házmester esetében három-kettő, míg a polgármester esetében hat-négy a bor-szóda aránya. Hogy a Puskás-fröccsben miért hat-három a keverési arány, azt talán nem kell ecsetelni.

A Krúdy-fröccs helyes elkészítéséhez kilenc deci borra és egy deci szódára lesz szükségünk, a sóherfröccsöt éppen ellenkezőleg, egy deci borból és kilenc deci szódából készítik. Ezeken túl létezik még háziúr, lámpás, maflás, és bakteranyós is, sőt olyan fröccsöket is ismerünk, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak bort. A színészfröccs például igen szegény ital, hiszen mindössze két deci szódából áll, ráadásul az is langyosan. Aki matrózfröccsöt iszik, az sem kóstol bort, hiszen egy korsó sör mellé egy fél rumot kíván, míg a postásfröccs egy dupla fekete rummal.

 

A fröccs tehát igazi győri gyöngyszem, amely a már említett szüret alkalmával Vörösmartyt is megihlette. A Fóti dal című versében ekképpen fogalmazott: „Fölfelé megy/ borban a gyöngy;/ Jól teszi./ Tőle senki e jogát el/ Nem veszi./ Törjön is mind ég felé az/

Ami gyöngy;/ Hadd maradjon gyáva földön/ A göröngy. …”

 

Papp Zsolt György

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×