Győri katonák öngyilkos merénylők között

Járműveiket, táborukat támadások érték, öngyilkos merénylőktől kellett tartaniuk, tüntetőkkel szót érteniük. A 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred katonái számos külföldi misszióban szolgáltak már, és vesznek részt jelenleg is. Közülük szólítottunk meg hármat, akik Afganisztánban, Cipruson és Bosznia-Hercegovinában láttak el feladatokat.

Az afganisztáni konfliktus a Közel-Kelet egyik legösszetettebb kihívása. A tálibok az ország döntő részét uralják, eddig nem sikerült őket megtörni. A szövetségesek oldalán 26 NATO-tagország állomásoztat katonákat Afganisztánban, 2010-ben 340 magyar fegyveres tartózkodott ott.

 

Fider Zsolt főtörzsőrmester kétszer is szolgált a közel-keleti országban. Mint mondja, a kalandvágy, illetve az anyagiak vezérelték, hogy összesen egy évet töltsön a veszélyes helyen. A kiutazást mindkét esetben több hónapos fizikai és mentális felkészítés előzte meg, melynek  része volt a helyi kulturális, és vallási szokások alapos tanulmányozása. Ez fontos szerepet kapott a kint elvégzett munkában - mondja a 31 éves férfi, aki a kommunikációs részlegen dolgozott, ahol a helyi médiával és hatóságokkal kellett tartania a kapcsolatot.

- A konfliktusok elkerülése érdekében kiemelten kellett figyelni a szimbólumok, jelek és kifejezések helyes használatára. Ezt megnehezítette a tartományon belüli több népcsoport együttes jelenléte – mutat rá.

 

Ezek a problémák nem csak a szakmai feladatoknál, de az általános tevékenységeknél, mint járőrözés, konvojkísérés is felmerültek.

 

- A legnagyobb nehézséget mégis a biztonsági kérdések okozták, mert sohasem tudhatod, kiben bízhatsz a világ talán legkorruptabb országában - meséli.

 

Afganisztánban folyamatos veszélyben vannak a katonák. Zsolt egyszer került közvetlen vészhelyzetbe: A golyóálló üveg mentette meg ő és társa életét a gépjárműben. A tábort, ahol éltek, többször is érte rakétatámadás. A tartományban folyamatosan „nyitott szemmel” kellett járni az „öngyilkos merénylők” miatt.

- Egyszer egy rendőrnek öltözött férfi besétált a helyi rendőrőrsre, amikor a koalíciós erők a helybeli rendőrökkel tárgyaltak, és felrobbantotta magát. Ketten életüket vesztették, többen pedig súlyosan megsérültek. A gyors ellátás érdekében segítenünk kellett az egészségügyi személyzetnek a sebesültek ellátásában. Amit addig csak képeken és filmeken láttam, hirtelen valósággá vált – emlékszik vissza szörnyű élményeire.

 

Kiemelte még a kulturális, és vallási eltéréseket:

- Ha megkérdezik, hogy milyen vallású az ember, bármit lehet mondani, csak azt nem, hogy semmilyen. Az ő értékrendjükbe ez nem fér bele. Afganisztánban a nőket használati tárgyaknak tekintik, a gyermekek jogai pedig középkori szinten vannak. Ott az adott szóra, és a férfiak becsületére kell nagyon vigyázni, ők ettől hitelesek a saját közösségükben. Mindezt nagyon nehéz volt elfogadni, de nekünk, a „vendégeknek” tiszteletben kellett tartanunk az évszázados hagyományokat – teszi hozzá Zsolt.

 

Cipruson nem ennyire szörnyű a helyzet, de szintén több évtizede húzódó konfliktus áll fenn az alig 10 ezer négyzetkilométernyi kis szigeten a görögök és a törökök között. A többségében görögök lakta Ciprus egyesítése az Európai Unió érdeke is, ugyanis a Földközi-tenger keleti medencéje földgázban gazdag, és még nem kezdődhetett el ennek feltárása, kitermelése.

 

Az UNFICYP békefenntartó misszióban Sirkó Katalin főtörzsőrmester egy évet szolgált, ahol hadműveleti beosztottként teljesített szolgálatot. Feladatai közé tartozott a heti repülési terv összeállítása, az ütköző zónában lévő helikopter le- és felszálló helyek rendszeres ellenőrzése, továbbá a napi jelentésekbe való bedolgozás, az ügyeletes tiszttől kapott információk alapján. A 29 éves katonanő motivációi között nem elsősorban az anyagi szempontok, inkább a nemzetközi vonalon való munkavégzés szerepelt.

 

A missziós szerepvállalást megelőzte egy 6 hetes felkészülés, amely tartalmazta a békefenntartói alapismereteket, képet kaptunk a konfliktus történelmi és kulturális hátteréről. Jártasságot szereztünk például konfliktuskezelésből, tömegkezelési és vezetési gyakorlatból, kommunikációs eszközök használatáról.

Ugyan Cipruson ma már nincs közvetlen veszélye az újabb fegyveres összetűzésnek, de kisebb demonstrációk, megmozdulások színhelye. Egy ilyen helyzet kezelésében vett részt a főtörzsőrmester asszony.

 

- A sziget görögök lakta részén a palesztin bevándorlók gyermekeikkel tüntettek rossz életkörülményeik, és munkanélküliségük miatt. Az ENSZ rendőreivel együttműködve vonultunk a helyszínre, ahol a már feldühödött lakosokat kellett távol tartani a tüntetőktől. Mivel a tárgyalások nem vezettek eredményre, végül a helyi rendőri erők választották szét a feleket, humánusnak nem nevezhető módon.

 

A kulturális és vallási különbségek ellenére, az ott szolgáló katonákat szinte barátként fogadják el az „ellenállók”, és az onnan hazatérők is szép emlékeket őriznek.

 

Az egykori Jugoszlávia utódállamaiban is szolgálnak magyar, köztük győri katonák. Lükő Géza főhadnagy hét és fél hónapot töltött Bosznia-Hercegovinában. A Boszniában élő lakosság háborúzott a fennhatóságot el nem ismerő szerbekkel 1992-ben. A polgárháború körülbelül 278 000 halálos áldozatot követelt, és több mint egy millióan menekültek el.

A politikai feszültség megmaradt.

Lükő Géza tervező felderítő tisztként szolgált a balkáni országban. Jelentéseket, beszámolókat írt, terepgyakorlatokon vett részt. Elmondta, a magyar katonák elismertsége nemzetközi környezetben nagyon magas.

 

- A magyarok kreatívak és a problémamegoldó képességünk sokkal jobb más nemzeteknél – hangsúlyozza a főhadnagy. Kisebb lehetőségekből hozzuk ki a maximumot, illetve nyújtjuk ugyanazt a teljesítményt, mint a jobb feltételekkel rendelkező más nemzetek. Ezért sok kérdésben kikérik a véleményünket.

 

Zoljánszky Alexandra

Csatolt galéria: Győri katonák misszióban