Hálózatban a járműipar kutatása

A győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem sikeres alapkutatási projektet hajtott végre az elmúlt két évben, amelynek járműipari, energetikai és környezeti kutatásai elengedhetetlenek a közép- és nyugat-dunántúli régiók versenyképességének növeléséhez, továbbá tőkevonzó és munkahelyteremtő képességük fokozásához.

Az együttműködés győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi s Pannon Egyetem „Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban” című, TÁMOP projektje keretében valósult meg, amelyet az Európai Unió és az állam 3 milliárd 19 millió forinttal támogat.

 

 

A két egyetem munkatársai a környezetkímélő és energiahatékony közlekedés feltételeinek megteremtésére, járműipari termékek, technológiák és üzemanyagok fejlesztésére irányuló alapkutatásokat végeztek.

A projektben 260 oktató és közel 100 PhD-hallgató vett részt, akik közül többen fokozatot szereztek a projektben végzett tudományos munkájuk eredményeként. A kutatás eredményei 12 tudományos könyvben illetve monográfiában, több mint 300 hazai és nemzetközi szakmai folyóiratban és konferencia kiadványban jelentek meg, valamint beépülték az oktatásba. A projekt eredményeként a kutatók több szabadalmi bejelentést is tettek.

 

A projekt során a szellemi potenciál fejlesztése mellett két intézmény összehangolt K+F infrastruktúra fejlesztést is megvalósított. Ezeknek köszönhetően a konzorcium képessé vált a legkorszerűbb eszközök használatának oktatására és versenyképes K+F szolgáltatások nyújtására.

 

 

A projekt indulásakor a két egyetem kiemelt célként fogalmazta meg egy országos járműipari együttműködési hálózat létrehozását a felsőoktatási és K+F+I tevékenységet végző szervezetekre építve. A projekt eredményeként ez a cél is megvalósult: az alábbi felsőoktatási intézmények írták alá a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodást

 

Széchenyi István Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem, Óbudai Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem.

Az együttműködésben aktív szerepet vállal a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete is, valamint a megállapodáshoz csatlakozott számos autóipari vállalat, szakmai szervezet és megyei kereskedelmi és iparkamarák.

 

Kara Ákos országgyűlési képviselő szerint a megállapodás nagy jelentőségű, erősíti Magyarország versenyképességét, koncentrálja és hatékonyabbá teszi a kormányzati, egyetemi és vállalati erőforrásokat, valamint segít abban, hogy a fiatalok több tudással és sokkal több hasznosítható gyakorlati ismerettel rendelkezzenek.

 

Az aláírók célja, hogy a járműipar igényeinek megfelelő szakok tananyagát és az oktatási módszereket közösen fejlesztik, egyeztetik az akkreditációs tevékenységüket, kialakítják a gyakorlatorientált (ún. duális) képzés egységes szerkezetét és tartalmát, valamint együttműködnek járműipari K+F projektekben, és közösen induljanak európai uniós pályázatokon.

 

- A projektben megvalósult szakmai együttműködés a magyar felsőoktatásban egy új modellt teremtett. Az abban résztvevő intézmények egy közös szakmai területen a meglévő és az intézményben fejlesztendő kompetenciák mentén egymással együttműködve, a párhuzamos tevékenységet kiküszöbölve értek el eredményt - nyilatkozta Dr. Palkovics László a projekt szakmai vezetője, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora.

 

 

Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektora úgy fogalmazott: Sikertörténet a magyar felsőoktatás történetében egyedülálló együttműködés, ami a projekt lezárultával nem ér véget. Az eredményesség bizonyítéka, hogy a kezdeményezés a magyar járműipari felsőoktatási intézmények szervezett formában történő együttműködéséhez vezetett és aláírhatjuk a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodást.

 

Dr. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora szerint „Sikeres tudományos együttműködéshez közös cél, továbbá működési modellben, tudományos potenciálban, gyakorlati tapasztalatban és kapcsolatrendszerben egymástól eltérő intézmények kellenek, mert így értékeik összeadódnak. A siker kulcsa, hogy a két egyetem egymást kiegészítve és erősítve adta tudása legjavát a cél eléréséhez. Ez egy homogén intézményen belül ilyen szinten nem valósulhatott volna meg.”

 

Fotó: O. Jakócs Péter