Hogyan ismerhető fel a kartell?

Hogyan ismerhető fel a kartell?

„Barátaink a versenytársaink. Ellenségeink a vevőink.”A fenti szavakkal hívta szövetségbe az 1992-től három éven keresztül működő nemzetközi lizin kartell vezetője társait a fogyasztók ellen.

 

Hogyan ismerhető fel a kartell?

„Barátaink a versenytársaink. Ellenségeink a vevőink.”A fenti szavakkal hívta szövetségbe az 1992-től három éven keresztül működő nemzetközi lizin kartell vezetője társait a fogyasztók ellen. A mondat tömören foglalja össze, miért is tekinthetők a kartellek a fogyasztók legádázabb ellenségeinek, és felderítésük miért egyik legfőbb feladata minden versenyhatóságnak. A kartellező cégek azáltal, hogy felosztják a piacokat vagy megállapodnak az árakban és más értékesítési feltételekben, kiküszöbölik, illetve erősen korlátozzák az egymás közötti versenyt, így képesek egy monopóliumhoz hasonló módon működni és magasabb árakat diktálni.

A versenykorlátozó megállapodások legsúlyosabb esetét a titkosan megvalósított, úgynevezett kőkemény versenykorlátozások jelentik. Ezek a megállapodások a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, a piac versenytársak által történő felosztására (ideértve a versenytárgyalási összejátszást is), vagy termelési, eladási kvóták meghatározására vonatkoznak, s éppen ezért sem kivétel, sem mentesség alá nem eshetnek. Ezek közé tartoznak a közbeszerzési vagy koncessziós eljárások alatt / keretében / során létrejövő megállapodások, összehangolt magatartások is.

Mi a kartell?

A kartell olyan versenytárs vállalatok közötti titkos, kifejezetten versenyellenes szövetség, mely a piacok felosztásával, a termelés korlátozásával, az árak meghatározásával korlátozza a versenyt. Némely más, nem tisztán versenykorlátozó együttműködéssel (ld. egyéb versenykorlátozó megállapodások) ellentétben a kartelleknek semmiféle előnyös hatása nincs és nem is lehet a fogyasztókra, vagy a gazdaságra nézve, így a kartell-megállapodások megkötése tilos, azok a legszigorúbb versenyjogi jogsértésnek minősülnek.

A GVH által, versenyfelügyeleti eljárás eredményeként eddig kiszabott legnagyobb kartellbírságokat az alábbi táblázat foglalja össze:

A kartell fajtái

- Árkartell akkor valósul meg, ha a versenytársak rögzítik áraikat, vagy az ár egyes elemeit, ha minimális árakat vagy standard árszámítási képletet határoznak meg, ha döntenek a különböző termékek között alkalmazandó árkülönbségekről, ha egységesítik vagy éppen megszüntetik az árkedvezményeket. Kartellnek minősül a reklámozást megtiltó megállapodás is.

- Piacfelosztó kartellnek minősül, ha versenytársak a piac valamilyen felosztásáról állapodnak meg valamilyen kritérium alapján, történjen ez akár földrajzi terület, idő, termék vagy meghatározott ügyfélkör szerint.

- Szintén kartellnek számít, ha a vállalkozások a megtermelt/értékesített mennyiségben vagy kapacitásaikban, illetve ezek korlátozásában állapodnak meg.

 

Közbeszerzési kartellek

A kartellek egyik jellegzetes fajtája a versenytárgyalásokon, közbeszerzési eljárásokon és más pályázatokon való – versenytárs ajánlattevők közötti – összejátszás. Ilyenkor a pályázók általában előzetesen megállapodnak arról, hogy ki nyeri magas áron a tendert, míg a többiek nem pályáznak, eleve versenyképtelen ajánlatokat adnak be, esetleg visszavonják ajánlataikat. Ebbe a körbe tartoznak az alább felsorolt módszerek.

- Versenyjogi szempontból a legártatlanabbnak tűnő összehangolt magatartásnak a vállalatok közötti információs kartell számít. Ilyen esetben az ajánlattételi felhívás megjelenése után a piaci szereplők kölcsönösen tájékoztatják egymást indulási szándékaikról, igyekeznek kipuhatolni azt, hogy a versenytársak mennyiben érdekeltek – vagy esetleg ráutaltak – a megrendelés elnyerésében, kapacitásaik mennyire vannak lekötve stb., így igyekeznek az árversenyben elfoglalt helyüket beazonosítani. Az előkészítés fázisában folytatott információcsere azért tilos, mert az ajánlat elkészítésének függetlenségét csorbítja és ezért versenytorzító hatású.

- Az információs kartell súlyosbított változata a szívességi kartell, amikor a nyerésben kevésbé érdekelt vállalkozás megteszi a másiknak azt a szívességet, hogy színlelt ajánlatot tesz, például úgy, hogy nyilvánvalóan értékelhetetlen ajánlatot ad be, vagy „véletlenül” késve érkezik a tenderbontásra, amikor már lejárt az ajánlattételi határidő és nem lehet befogadni az újonnan jött pályázati anyagot.

- Ennek ellentettje is előfordulhat az ún. ajánlat-elfojtás esetében, amikor a vállalatok egymás közül kiválasztják azokat, akik az adott alkalommal nem adnak be ajánlatot vagy esetleg visszavonják a már benyújtott ajánlatukat. Ez a piacfelosztó kartell legegyszerűbb formája.

- Tipikus versenyellenes megállapodás az ajánlattevők áregyeztetése: ennek keretében konkrét megállapodás születik arra nézve, hogy ki milyen árajánlatot tesz, tehát az ajánlattevők maguk között előre eldöntik, ki viszi el a megrendelést.

- Az áregyeztetés és a piacfelosztás keresztezése az ún. körbenyeréses rendszer kialakítása, amikor a viszonylag szűk (földrajzi) piacon a nyertes szerepköre körbe forog, tehát a versenytársak abban állapodnak meg, hogy a megismétlődő vagy a földrajzilag elkülönülő pályázatok során mindig más és más nyer.

A közbeszerzési és koncessziós eljárásban kötött (vagyis a közpénzek felhasználásához kapcsolódó) versenyt korlátozó – a pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására irányuló – megállapodás megkötését, illetve összehangolt magatartás tanúsítását, vagy a vállalkozások társulásának ilyen célú döntése meghozatalában való részvételt a Büntető Törvénykönyv is tiltja. Elkövetését bűncselekménynek minősíti, amely esetében a versenykorlátozó megállapodásban részes cégvezetők akár 5 év szabadságvesztés büntetéssel is sújthatóak!

Hogyan ismerhető fel a kartell?

A kartellek képesek magasabb árakat diktálni, ami jelentős károkat okoz vásárlóiknak. E vásárlók lehetnek végfogyasztók, de gyakran maguk is vállalatok, vagy az állam pénzét költő intézmények, akik beszerzéseik révén kerülnek szembe beszállítóik jogellenes szövetségével. A GVH mindent megtesz a kartellek felderítése érdekében, és szigorúan bünteti a kartellezőket. A kartellek felszámolásához bizonyítani kell a kartell létét, amihez jelentős segítséget jelentenek a vevőktől kapott információk. Kellő odafigyeléssel maguk a vevők, a beszerzéssel foglalkozó szakemberek is felismerhetik a kartellre utaló jeleket, és a GVH értesítésén túl maguk is tehetnek azért, hogy megvédjék magukat a kartellező eladóktól. Ehhez azonban először fel kell ismerniük, hogy egy kartellel állnak szemben. Ehhez szolgál segítségként az alábbi – korántsem teljes – lista, mely néhány olyan jelre hívja fel a figyelmet, mely a versenytárgyalásokon előforduló kartellekre utalhat. Alapjában véve elmondható, hogy minden, a versenyző vállalatoktól várható ajánlattételtől, piaci viselkedéstől eltérő magatartás és arra utaló jel gyanús. Az alább felsorolt jelenségek természetesen csak utalhatnak kartellre, de nem feltétlenül jelentik, hogy az az adott esetben ténylegesen meg is valósul.

Kartell-gyanút megalapozó tényezők lehetnek többek között:

- Jelentősen esik az ár, amikor egy új, illetve ritkán ajánlatot tevő (de a többi szereplőhöz hasonló) vállalat is megjelenik.

- Egy vállalat jelentősen eltérő ajánlatokat ad különböző esetekben, annak ellenére, hogy a költségek nagyjából hasonlóak

- Árazonosság, így különösen: hosszabb ideig változatlan árak, vagy korábbi változékony árak után kialakuló árstabilitás.

- Jelentős áremelkedés, pedig költségváltozás nem indokolná.

- Az előállított termékmennyiség csökken, pedig a kereslet erős.

- A kedvezmények hirtelen megszüntetése.

- A piaci szereplők versenytársaikhoz igazítják, egységesítik az értékesítési feltételeket.

- Információ arról, hogy egyes versenyzők találkoztak, egyeztettek.

- Helyi és messzebbről beszállító vállalkozások ugyanakkora szállítási költséget számolnak el, vagy ugyanolyan módon számítják a szállítási költségeket.

 

Versenytárgyalásoknál a fentieken túl

- A szokásosnál jóval kevesebb ajánlattevő tesz ajánlatot.

- Egy vagy több vállalat visszavonja az ajánlatát (vagy a döntés felülvizsgálatára vonatkozó kérelmét), majd a győztes alvállalkozóként bevonja őket a projektbe.

- Az ajánlatok formája, külalakja, a bennük lévő hibák (betűhibák, tartalmi hibák) hasonlóak.

- Egyes ajánlattevők teljesen egyforma, részleteiben is azonos árakat jelölnek meg.

- Ugyanazok a kellékek, mellékletek, igazolások hiányoznak az ajánlatokból.

- Számottevő különbség van a legalacsonyabb ár és a többi árajánlat között.

- Az egyik ajánlattévő bizonyos ismereteket árul el a tenderbontás előtt versenytársa(i) pályázatáról.

- Körbenyerés: majdnem ugyanazok a szereplők vesznek részt több versenytárgyaláson, és mintha mindig más nyerne.

- A tender győztes bevonja a sikertelen ajánlatot adó vállalatokat vagy egy részüket alvállalkozóként.

- A tender győztes hirtelen eláll a szerződéskötéstől, arra kényszerítve a kiírót, hogy a második legjobbal szerződjön.

- Egymást követő pályázatokon ugyanaz a vállalat nyer, miközben majdnem ugyanazon versenytársak sikertelen ajánlatokat tesznek.

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×