Hollandia egyelőre nem támogatja Románia és Bulgária Schengen-csatlakozását

Hollandia egyelőre nem támogatja, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez.

Az EU-országok belügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozására érkező Gerd Leers bevándorlási és menedékjogi miniszter újságíróknak azt mondta: Hága elismeri, hogy a két ország határvédelme technikai értelemben felkészült a csatlakozásra, de ezen túlmutató bizalomra is szükség lenne: arra, hogy száz százalék biztonsággal meg tudják állapítani, a két szóban forgó ország mindent megtesz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen.

Leers szerint jelenleg nem ez a helyzet, így Hollandia - a csütörtöki tárgyalások kezdete előtt legalábbis - nem támogatja azt a kompromisszumos elképzelést, hogy idén ősszel csupán a vízi és a légi kikötőkben töröljék el a határellenőrzést, a szárazföldi átkelőkről pedig csak jövőre döntsenek.

 

A brüsszeli tanácskozáson magyar részről Pintér Sándor belügyminiszter vesz részt. A tárca tájékoztatása szerint Magyarország szorgalmazza a két tagjelölt mielőbbi teljes körű schengeni csatlakozását. A jelenleg javasolt kompromisszumot, vagyis a részleges határnyitást elfogadja, de ezt tekinti a minimumnak.

"Az újabb kudarc megingathatja a polgárok Unióba vetett bizalmát" - olvasható a magyar belügyminisztériumi tájékoztató anyagban.

 

Szintén az uniós belügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának napirendjén szerepelnek az Európai Bizottság által a "schengeni kormányzás" megerősítésére tett javaslatok. Az unió legfőbb végrehajtó testülete olyan mechanizmust javasol, amely a határellenőrzések visszaállításának lehetőségét is magában foglalja azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tudnak eleget tenni schengeni kötelezettségeiknek. Ezzel kapcsolatban a tanácskozásra érkező több miniszter úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy elfogadhatatlan Cecilia Malmström követelése, miszerint az ellenőrzés visszaállításáról való döntés jogát adják át az Európai Bizottságnak.

 

A belügyminiszterek megvitatják a közös osztrák-magyar határvédelmi segítségkérést is.

Erről a magyar belügyi tárca tájékoztatójában az áll, hogy az elmúlt időszakban Ausztriában és Magyarországon jelentős számban megnőtt az elfogott illegális migránsok száma. Ezek a személyek többnyire afgán, pakisztáni, indiai, szomáliai, iráni és iraki állampolgárok, akiket embertelen körülmények között, átalakított buszokban, teherautókban vagy személygépkocsikban csempésztek át a határon az Európai Unió területére. Az embercsempész bűncsoport tagjai jól szervezett hálózatban működnek, egyre kifinomultabb technikai rendszerekkel élnek, és útvonalaik Törökországon, Görögországon, valamint a Balkánon keresztül vezetnek Magyarországra és Ausztriába.

Az illegális migráció hatékony visszaszorítása céljából az osztrák és a magyar belügyminiszter közös levélben fordult az EU soros lengyel elnökségéhez és az Európai Bizottsághoz.

"Az illegális migráció elleni harc uniós probléma, a kérdés kezelése közös uniós fellépést igényel" - olvasható a magyar belügyi közlésben. A dokumentum szerint kétoldalú alapon számos intézkedést tettek az elmúlt hetekben: közös, konkrét intézkedéseket tartalmazó csomagot dolgoztak ki a magyar és az osztrák hatóságok, továbbá szerb-magyar-osztrák határtalálkozóra is sor került. Ezek célja a még szorosabb együttműködés kialakítása, a naprakész információcsere volt. Az embercsempészet elleni fellépés céljából közös magyar-osztrák elemző-értékelő és nyomozócsoportot is felállítanak, valamint fokozzák az ellenőrzéseket a közös belső határok mentén és a mélységi területeken.

A magyar belügyi tájékoztató szerint a közös osztrák-magyar levélben kérték az uniós határigazgatási ügynökség, a Frontex segítségét is közös műveletek végrehajtására a magyar-szerb határszakaszon.

 

(MTI)