Hozzá kell látni a folyók helyreállításához

Hozzá kell látni a folyók helyreállításához

Elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan vízfolyásokról, amely feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott. A jelentés javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, amit ki kell egészítenie a szabályozott folyók helyreállításának is - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.

Az elemzés elkészítésében 34 kutató vett részt világszerte ismert kutatóintézetektől és szervezetektől - többek között a WWF-től is -, akik munkájuk során 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg. A májusban, a Nature magazinban publikált tudományos elemzés szerint a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmada szabályozatlan, több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák.

Az elemzés többek között megállapítja, hogy a Föld 1000 kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak, ennyi jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját. Annak, hogy a folyók hosszanti átjárhatósága csorbát szenved, a gátak és víztározók az első számú okai. A gátak nemcsak a vándorló halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a vízjárást is alapvetően befolyásolják.

Jelenleg közel 60 ezer nagy gát található a világ folyóin, és további 3700 gát építését tervezik. Gyakori probléma, hogy a vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik, nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.

A szabad folyású folyók nemcsak a természeti környezet állapotának megőrzése miatt jelentősek, hanem a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik miatt is. Az egészséges vízfolyásoknak sok országban döntő szerepük van a népesség élelmiszer-ellátásában, máshol a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak segítséget, valamint a folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek megóvása szempontjából is kiemelkedő a jelentőségük.

A még szabályozatlan folyók megőrzése és a gátépítések féken tartása a Föld egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű - hangsúlyozza közleményében a WWF.

Európában a jelentés szerint nincs 1000 kilométernél hosszabb szabályozatlan vízfolyás.

Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyat találni, melyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetők szabályozatlannak. A 19-20. században ugyanis a folyószabályozások miatt nagyon sok mellékágat és holtágat levágtak a folyókról, és több tízezer hektár ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre.

Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza mentén, vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett. A WWF szerint ezt a felelősséget vállalni kell, a lehetőségeket kihasználva hozzá kell látni a folyók helyreállításához, és a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket fokozatosan el kell hagyni.

 

MTI
Fotó: Pixabay

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×