Hulladéktörvény: szélesebb körben kötelező a közszolgáltatás

Hulladéktörvény: szélesebb körben kötelező a közszolgáltatás

Az Országgyűlés a múlt év végén elfogadta és január 1-jén hatályba lépett a hulladékról szóló törvény (Ht.), amely új szabályokat és fogalmakat vezetett be a hulladékokkal kapcsolatosan. A változások egy része érinti az egyéni fogyasztókat, a szolgáltatókat és több vonatkozásban a gazdálkodó szervezeteket. Ez utóbbiakra nézve melyek a legfontosabb módosítások? – kérdeztük Kövecses Pétert, a GYŐR-SZOL Zrt. városgazdálkodási igazgatóját.

Az első jelentős újdonság a gazdálkodó szervezeteket illetően a közszolgáltatáshoz fűződő viszonyukban jelentkezik – kezdte Kövecses Péter –, ezen belül is elsősorban az EWC 200301 kódszámú, vagyis az „egyéb települési” minősítésű hulladékukkal kapcsolatban. Ezt a vegyesen gyűjtött, háztartási hulladékhoz hasonló hulladékot – amely a háztartásokon kívül képződik, de jellegében, összetételében ahhoz hasonló – ugyanis a gazdálkodó szervezeteknek is az adott településen a közszolgáltatást ellátó társaságnak kell átadnia. Eddig bármely erre szakosodott céggel köthettek erről megállapodást, ám január elsejétől ez a lehetőség megszűnt.

 

Bármely közszolgáltatóval köthetnek ilyen megállapodást?

 

Mivel a jogszabály szerint egy településen csak egy közszolgáltató lehet, a törvény szövegében szereplő „a közszolgáltató” kifejezés csak erre az egy közszolgáltatást ellátóra, és nem bármely máshol közszolgáltatást ellátóra vonatkozik. Az ingatlan vagy telephely tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának a közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítania kell, azaz kötelessége a területén képződő vegyes települési hulladékot gyűjteni, és azt rendszeres időközönként – de biológiailag bomló anyagtartalma miatt legalább heti egy alkalommal átadni.

 

Ez az előírás a gazdálkodó szervezeteknél keletkező valamennyi hulladéktípusra vonatkozik?

 

A fő szabály ez, de a törvény biztosít kivételt. Amennyiben a háztartásihoz hasonló hulladékfajta valamelyikét elkülönítetten gyűjtik, a szolgáltató kiválasztásának szabadsága megmaradt, azaz nem kötelező az adott településen a közszolgáltatást ellátót igénybe vennie. Tehát ha valaki vállalja, hogy például a műanyagot elkülönítetten kezeli, ennek elszállításával más szolgáltatót is megbízhat.

 

Gondolom, ez a megoldás többletterhet ró az ügyfélre…

 

Valóban, ebben az esetben bizonyos előírásoknak eleget kell tenniük. Ugyanakkor azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a közszolgáltatást veszik igénybe, megszabadulnak a hulladékokkal kapcsolatos adminisztrációs terhek többségétől, nyilvántartást nem kell vezetniük, helyettük a környezetvédelmi hatóság felé teljesítendő adatszolgáltatás a közszolgáltatást ellátó feladata lesz azon hulladékok tekintetében, amit a közszolgáltatás részeként a közszolgáltatónak átadnak. Akik a törvényi előírást figyelmen kívül hagyják, adott esetben negatív jogkövetkezménnyel is számolhatnak.

 

 

A nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszert üzemeltető GYŐR-SZOL Zrt. esetében ezek az előírások mit jelentenek a napi működésben?

 

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a társuláshoz tartozó 112 településen a GYŐR-SZOL Zrt. látja el a közszolgáltatói feladatokat, vagyis január elsejétől nemcsak a lakossági, hanem a közületi „háztartási” vegyes kategóriájú hulladék elszállításáról is gondoskodnunk kell.

 

Képes a társaság ellátni a megnövekedett feladatokat?

 

Nyugodtan kijelenthetem, a GYŐRSZOL Zrt. mint a közszolgáltatás ellátására kijelölt szolgáltató minden szükséges személyes és tárgyi feltétel biztosításával áll ügyfelei rendelkezésére. Amennyiben megkeresnek bennünket azok, akik alkalmazkodni kívánnak az új jogszabályi feltételekhez, korrekt szerződési feltételekkel, színvonalas, az előírásoknak megfelelő szolgáltatással tudunk számukra megoldási lehetőséget biztosítani

 

Mely módosítások érintik magát a közszolgáltatót?

 

Több szempontból alkalmazkodnia kell az új előírásokhoz a közszolgáltatóknak is, ezek közül kiemelném a most bevezetett lerakási díj gazdasági hatását. Ez azt jelenti, hogy a közszolgáltatást ellátónak az általa lerakott települési hulladék után – így a gazdálkodó szervezetektől származó ilyen hulladék után is – idén tonnánként 3.000 forint lerakási járulékot kell fizetnie, e díj mértéke 2016-ig egészen a tonnánkénti 12.000 forintra emelkedik. A GYŐR-SZOL Zrt. ebből a szempontból is kedvezőbb helyzetben van az ország más társaságaival szemben, hiszen a korszerű rendszernek köszönhetően a vegyes települési hulladékok olyan mechanikai biológiai kezelésen esnek át, melynek eredményeképpen az átvett hulladéknak átlagosan csupán 30 százaléka kerül lerakásra, így a járulék alapjául szolgáló hulladéktömeg esetünkben csökkenthető.

 

Milyen egyéb változást hoz a törvény hatályba lépése?

 

Fontos újdonság, hogy megjelenik a kiterjesztett gyártói felelősség. Ennek lényege, hogy a gyártó felelős a termék és technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményeinek szempontjából történő kedvező megválasztásáért, a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, illetve a további, jogszabályban meghatározott hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért. Bevezeti a „termelési hulladék” kategóriáját, a „melléktermék” fogalmát, és lehetőséget ad arra is, hogy egy hulladék „hulladék státusa” megszűnjön. A törvénnyel együtt több kormány-, illetve miniszteri rendelet lépett hatályba, de számos fontos végrehajtási rendelet még nem került kihirdetésre, így várjuk ezeknek a szabályozóknak a megjelenését.

 

Ozsvárt Tamás

Fotó: Marcali Gábor

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×