Húsvéti menü - mit miért eszünk húsvétkor?

Sonka, tojás, torma és kalács. Mind-mind a hagyományos húsvéti menü részei. Ezek az ételek mind bibliai szimbólumokhoz vagy néprajzi mesékhez köthető ételek. A húsvét elnevezése valójában egy táplálkozásbeli szokást is rejt: a nagyböjt végéről, a húsmentes diéta befejezéséről szól.

 

A hal

Nagypénteken, a negyvennapos böjt utolsó napján nemcsak húst tilos enni a hagyományok szerint, hanem jóllakni is csak egyszer szabad a nap folyamán. A világon sokfelé és itthon is ezért többen halat esznek ebédre. A hal pedig valójában Jézus Krisztusnak a legrégebbi keresztények által használt szimbóluma. Egyesek szerint az utolsó vacsorán a kenyér mellett halat is fogyasztottak, majd a feltámadt Krisztus kenyérből és halból álló lakomát evett a tanítványaival.

Sonka, tojás, torma

Húsvét vasárnapjának reggelén már a 10. század óta az volt a szokás, hogy a sonkát, a tojást, a sót, a tormát és a kalácsot az asszonyok szentelni vitték a templomba, csak utána ette meg a család. A megszentelt ételeknek még a maradékaihoz is hagyományok sora kapcsolódik: volt, ahol elégették, máshol a földbe szórták vagy a fákra kötözték azt remélve, hogy bőségesebb lesz a termés.

Egy férfi bárányt vág le nagypénteken az erdélyi Csíkszeredához tartozó Csobotfalván 2017. április 14-én. Székelyföldön hagyomány húsvétkor a bárányból készült ételek fogyasztása, amelyhez az állatot nagypénteken vágják le.
MTI Fotó: Veres Nándor

A húsvéti menüben gyakran szereplő bárány ugyancsak Jézust jelképezi: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk.” Ez a jelkép összefonódik a népszokásokkal, hiszen a farsang után már nem vágtak disznót, az utolsó vágásból származó füstölt sonkák pedig a böjt végére készültek el. A bárány a tavasz és a böjt után az első frissen vágott állat, a sonka pedig az éppen elkészülő első füstölt hús.

A tojás elsősorban termékenységi jelentéseket hordoz. A tojásból új élet lesz, ahogyan feltámadt Jézus a halálból. A tojást pedig azért festik pirosra, hogy Jézus kiontott vérére emlékezzenek.

Egy asszony szalonnával fényesíti a kész húsvéti hímes tojást nagypénteken az erdélyi Csíkszeredához tartozó Csobotfalván 2017. április 14-én.
MTI Fotó: Veres Nándor

A torma Jézus keserűségét, az ő szenvedését jelképezi. A tormának ugyanakkor ősi-babonás jelentősége is volt: azt gondolták róla, hogy íze-szaga elűzi a gonosz lelkeket.

A kalács

A húsvéti kalácssütés szokása akkor alakult ki, amikor a böjt alatt tilos volt még a tej és a tojás fogyasztása is. Így amikor a tilalom véget ért, ezekkel az alapanyagokkal avatták ünnepivé a kenyeret és lett belőle kalács.

És végül az ünnepi ételsor elengedhetetlen részei a zsenge, tavaszi zöldségfélék. A hónapos retek, az újhagyma, a paprika és a paradicsom kiváló vitaminforrás a hosszú tél után.

Fotó: mindmegette

hirado.hu

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×