'Kegyetlen, morbid kaszálás történt' - a szakértő véleménye

A hirado.hu által megkérdezett biztonsági tanácsadó nem tartja kizártnak, hogy szélsőséges iszlamisták állnak a Norvégiában történt véres merényletek mögött.

A pénteki norvégiai merényletekben az eddigi összesítések szerint 91-en haltak meg, de az áldozatok száma tovább nőhet. A Külügyminisztérium továbbra sem tud magyar áldozatokról. Péntek délután először az oslói kormányzati negyedben robbant fel egy pokolgép, ott heten meghaltak. A merénylet után körülbelül két órával egy rendőrnek öltözött férfi válogatás nélkül lövöldözni kezdett a kormányzó Munkáspárt ifjúsági táborában. A táborban 84-an haltak meg. A rendőrök letartóztattak egy embert, akit előtte láttak az oslói robbantás helyszínén. A norvég közszolgálati tv úgy tudja, hogy a robbantásos merénylet elkövetője és az, aki a táborban lövöldözött ugyanaz a személy. A híradások szerint elképzelhető, hogy szélsőjobboldali ideológia motiválhatta az elkövetőt. Norvégiában a II. világháború óta nem történt olyan erőszakos cselekmény, mint a pénteki volt. Szélsőséges iszlamisták állnak a merénylet mögött?

 

Szélsőséges iszlamisták állnak a merénylet mögött?

 

Dr. Cseri Ferenc biztonsági tanácsadó a hirado.hu-nak elmondta: nem tartja kizártnak, hogy szélsőséges iszlamisták állnak a Norvégiában történt véres merényletek mögött. A biztonsági tanácsadó szerint a módszer legalábbis erre utal. „Bevett szokás a szélsőségeseknél, hogy egy első csapás után, ami eltereli a sajtó, a kormányzat, a lakosok figyelmét, következik egy második csapás, ami szörnyűbb, mint az első. Ez történt Norvégiában is” – mondta Cseri Ferenc. Hozzátéve: „kegyetlen, morbid kaszálás történt a gyerektáborban”.

 

A New York Times pénteken azt írta, hogy egy dzsihádista fórumon az Anszár al-Dzsihád al-Alami nevű csoport nevében vállalták a merényletet. A magyar biztonsági tanácsadó szerint az sem biztos, hogy ez a csoport követte el a merényletet. Dr. Cseri Ferenc úgy véli: elképzelhető, hogy van egy nagyobb szervezet, amely ezt a csoportot tolja maga előtt, hogy eltereljék a figyelmet.

 

Ezért támadhatták meg Norvégiát

 

Kérdésünkre, hogy miért történhettek a merényletek dr. Cseri Ferenc elmondta, hogy a támadás oka egyrészt az afganisztáni norvég jelenlét lehet. A másik a 2006-ban megjelent Mohamed-karikatúra, amelyet az az újság jelentetett meg, amelynek a székházába belehajtott a robbanóanyaggal megrakott autó – nyilatkozta a tanácsadó. Hozzátette: az iszlámot megsérteni leginkább a vallásukon keresztül lehet, és ezzel sokszor az egész arab világot sértik meg, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Harmadik ok, amiért Norvégiában robbanthattak, hogy a skandináv ország nem volt felkészülve egy ilyen helyzetre. A tanácsadó szerint Norvégia nem figyelt arra kellőképpen, hogy milyen veszély fenyegetheti az országot kívülről.

 

Nem biztos, hogy csak egy elkövető volt

 

Dr. Cseri Ferenc összefüggést lát az oslói kormányzati negyedben történt robbantás és az ifjúsági táborban történt lövöldözés között. A biztonsági tanácsadó szerint az egyedi elkövető és az egymástól független tettes is megállja a helyét. Mint mondta, a szervezet valószínűleg megtudta, hogy a miniszterelnök nem sérült meg az első merényletben, ezért mentek az ifjúsági táborba, ahol az eredeti forgatókönyv szerint Jens Stoltenberg is megjelent volna.

 

Így reagálhat Európa a merényletre

 

Arra a kérdésre, hogy Európa hogyan fog reagálni a norvég merényletre, a tanácsadó elmondta, hogy egyféleképpen reagálhat erre az esetre. A legveszélyeztetettebb helyeken fokozni kell a jelenlétet. Figyelni kell a lehetséges célpontokra, példaként említette a kormányzati épületeket, vasútvonalakat, repülőtereket, egészségügyi intézményeket.

 

Magyarország is célpont lehet

 

A hirado.hu kérdésére, hogy Magyarország lehet-e célpontja egy újabb merényletnek, a biztonsági tanácsadó elmondta, hogy azok az országok, akik ellenük harcolnak, bármikor a szélsőséges szervezet célpontjai lehetnek. „Nálunk is lehet merénylet, mi sem vagyunk kizárva” – tette hozzá. Dr. Cseri Ferenc, ugyanakkor elmondta, hogy az elsődleges célpontok az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia.

 

„Egyre nehezebb a terrorelhárítás feladata”

 

A biztonsági tanácsadó szerint egyre nehezedik a terrorfelderítés és a terrorelhárítás feladata, mert a szélsőséges iszlamisták helyi állampolgárokat vonnak be a cselekményekbe. Dr. Cseri Ferenc szerint ez történt Norvégiában is. A tanácsadó hangsúlyozta, hogy egy terrorelhárító szolgálat egyedül nem lehet eredményes, csak akkor, ha a nemzetek együttműködnek egymással. „Egy ország egyedül képtelen megvédeni magát” – tette hozzá. Véleménye szerint a terrorfelderítés és a terrorszervezetekbe való beépülés adja az igazi védelem erejét. Hozzátette: a célpontokat általában az alapján jelölik ki a terrorszervezetek, hogy hol a legkönnyebb elkövetni egy merényletet, az hol jár a legkevesebb kockázattal. Ahhoz hogy a terrorelhárítás sikeres legyen, be kell épülni ezekbe a szervezetekbe, titkosszolgálati módszereket kell alkalmazni, mert ez az alfája és omegája a terrorizmus elleni harcnak” – hangsúlyozta.

 

Forrás: hirado.hu