Két alkotó, egyéni út, közös világ

Két alkotó, egyéni út, közös világ

Két önálló tárlat, melynek alkotóit és alkotásaikat is összeköti a közös lét. A Magyar Ispitában nyílt meg Bárány Terézia festőművész tárlata, s ugyanott, fél órával később Koppány Attila geometrikus alkotásaiban gyönyörködhettünk.

Bárány Terézia festményeit a formák kifinomult alkalmazása, az ősi, természeti elemek nonfiguratív stilizálása jellemzi - kezdte szakmai megnyitóját Grászli Bernadett múzeumigazgató. Felhívta a figyelmet arra, hogy "a művek drámaiságát a sötét árnyalatokkal megfestett roncsolt, kalligarfikus elemek izgalmas feszültséget adó monotonítása alapozza meg". Utalt arra, hogy a kompozíciók meghatározó központi motívuma a vörös színű stráf. „Digresszió”, elkalandozás a képmező hátterét kitöltő, organikus vonaljátéktól.

 

További képekért kattints a fotóra!


A művészettörténész rámutatott: "a festő alkotásain gyakran szerepelnek az egyszeri , megismételhetetlen vagy transzcendens történések rögzítésére irányuló törekvések. Az álom, az ellobanás, az öröklét, az emlék, mint képi témák a lélekben rejlő érzelemből eredeteztethető alkotás útján született művek. Expresszív festményei lírai gesztusokkal közvetítik a pillanatnyiság felfedezésének örömét. "

Koppány Attila, a győri Széchenyi egyetem tanárának festői munkásságát, műveinek sajátosságait Rechnitzer János egyetemi tanár, az ismert műgyűjtő hozta hozzánk közelebb. Negyven év alatt az alkotó az expresszív, absztrakt törekvésektől eljutott a letisztult geometrikus formák, szerkezetek pontos ábrázolásához, fogalmazott Rechnitzer professzor.

Koppány Attila a várost, mint az emberi tér legkoncentráltabb, együtt élő világát értelmezi és mutatja be, hangsúlyozta a műgyűjtő. Nemcsak a geometria szigorú eszköztárával dolgozik, hanem az általa alkotott folyamatos térben a város struktúrájának szimbólumait is érzékelteti, felhasználja.

A művészet örök dilemmája a dualitás, vagyis a látható, valamint az elvonatkoztatott, szimbolikus jelek harmóniába hozása. Koppány Attila ezt a kettőt egymásba folyatja, művészete ezért is újszerű, izgalmas és fontos, állapította meg Rechnitzer professzor.

Koppány Attila tárlatát is Grászli Bernadett igazgató nyitotta meg. Szólt arról, hogy Koppány kompozíciói a geometrikus alapidomokra építő, törvényszerűségekből levezetett absztrakciók.

 

További fotókért kattints!


"Az alkotó egyes művein a város-idea festészeti megfogalmazását választotta a képi ábrázolás témájául. A szükségszerű forma és a statikus rend, nélkülözve a szigorú szimmetriát és a „tárgyilagosságra és célszerűségre irányuló” követelményeket a színek összetett játékában oldódik fel. Az elképzelt városok megfestett képei között találhatunk forma és színjátékra építő utcarészleteket és plasztikus erővel megformált toronyház variációkat egyaránt. Victor Vasarely a virághírű, magyar származású képzőművész egyfajta manifesztumként felfogható „Színes város” című könyvében összegezte az urbánus terek és képzőművészet összefüggő viszonyának kérdését" - elemezte a művészettörténész igazgató Koppány Attila művészetét. Grászli Bernadett szerint az építészként és festőművészként egyaránt dolgozó alkotó legújabb művei a  Város – Geometria című kiállításában is ezt az utat követik.

 

 

Szerző: Hajba Ferenc

Fotó: MekliZ fotóstúdió/Zselló Péter

Csatolt galéria: Két alkotó
Tovább a gyorplusz.hu-ra
×