Könyvbe írt tanítások - a Baksa házaspárnál jártunk

Adyvárosi lakótelepi panellakás kicsi szobájában üldögélve mesélt a Baksa tanár házaspár az életéről. Az apropó pedig, hogy Baksa Péter nyugalmazott tanár vehette át a „Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díj Közoktatási Tagozata” elismerését Németh Zoltántól, a megyei közgyűlés elnökétől.

A szoba polcain sorakoznak Baksa Péter önálló kötetei és más szerzőkkel közös kiadványai, felesége, Szalay Cecília pedig a szépen bekötött, évente elkészült naplókat mutatja. Jegyzetek, meghívók, újságkivágások, fényképek őrzik a házaspár munkásságát.

 

A  gyűjtőmunka eredményei

Már fiatalon egyértelmű volt számukra, hogy a tanári pályát választják, mindkét családban hagyományosan több pedagógus is volt. A tanár úr azt meséli, a szülei mellett a tanárai is beleoltották a könyv és a tudás szeretetét. 1945-ben szülőfalujában, Lovásziban a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) iskolát szervezett, kultúrházat épített, mozit nyitott, bevezette a zeneoktatást, sportlétesítményeket hozott létre, a tanárok Kodály Zoltán szellemében oktattak, az anyanyelv szeretetét tőlük tanulta. A Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban Korányi Szevérre emlékszik jó szívvel, aki Jedlik Ányos kísérleti eszközeivel büszkélkedett, Heckenast Kolosra, aki olyan költőkkel ismertette meg, mint Czuczor Gergely vagy Mécs László, akik nem szerepeltek az akkori tananyagban.

Baksa Péter pályáját általános iskolai tanárként kezdte, és a Jedlik Ányos Középiskola pedagógusaként fejezte be. Azt mondja, egyik legnagyobb pedagógiai öröme az volt, amikor egy diákja, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, első találkozásukkor így büszkélkedett: Tanár úr, van színházbérletem!

Baksa Péter és felesége Cecília asszony

Cecília asszony is végigtanította az életét, két tanári fizetésből nehezen éltek meg, de színházra, koncertre, könyvekre mindig jutott, hiszen „az ember nemcsak kenyérkereső és anyagi javakat gyűjtögető, biológiai lény, hanem annál több: lelki-szellemi igényei is vannak” – vallja a házaspár. Ennek szellemében tanítottak és nevelték gyermekeiket, akik szintén a tanári pályát választották hivatásuknak.

Baksa Péter hatvan éve részt vesz az ismeretterjesztésben is, 1959 óta tagja a TIT-nek. Feleségével számos tanulmányban, monográfiában, előadásban, iskolai rendhagyó órákon, vetélkedőkön mutatják be a régió költőit, íróit, nyelvészeit. Kiadványaik közül a legjelentősebb a „Szülőföldem szép határa” című megyei irodalmi olvasókönyv, a Lám Frigyesről, a dr. Kovács Pálról, a Wathay Ferencről, a Kis János és Kazinczy Ferenc barátságáról, a dr. Horváth Árpádról és a Radnóti Miklósról szóló könyvek.

 

A házaspár egymás szavába vágva sorolja, mennyi gyűjtőmunka, kutakodás, könyvtárakban, levéltárakban eltöltött idő van a hátuk mögött, melyek egy-egy újabb kiadvány elkészítéséhez kellettek. A gyűjtőmunkák egy része dossziéban várja, hogy valaki kiadja, megjelentesse azokat. Összegyűlt egy újabb kötetre való „Szülőföldem”-mű, egy kötetre való „szlovákiai” magyar irodalmi szemelvény, egy kisantológia a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola jeles tanáráról, Bajomi Miklós íróról, egy Pilinszky-breviárium, egy szemelvénygyűjtemény a megyéhez kapcsolódó nyelvészekről.

A megyei elismerés

A házaspár járja a nyugdíjasklubokat, vetélkedőket szerveznek a helyi irodalommal vagy egy-egy évfordulóval kapcsolatban. Tanár úr tartja az előadást, Cecília asszony pedig kiegészítve azt, énekel, verset mond, felolvas. Hangsúlyozzák, szeretnék elérni, hogy több helyi nagyságnak legyen emléktáblája és nagyobb kultusza.

A könyvek, az írás és a család mellett szenvedélyük a nyúli kert, ahol szívesen kertészkednek, élvezik a természet csodáit, hazafelé pedig, a jól végzett munka lezárásaként, elfogyasztanak egy-egy pohár cserszegit vagy rozét a Lengyel-pincében

 

Földvári Gabriella

Fotó: O. Jakócs Péter

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×