Most van az ortodox húsvét is

Az ortodox egyház az idén a nyugati keresztény egyházakkal egy időpontban, április 16-án ünnepli a húsvétot, a kereszténység legnagyobb ünnepét.

A Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására, ezzel együtt az emberiség megváltására emlékeztető húsvét úgynevezett változó idejű, azaz mozgó ünnep. Időpontja a 325-ben tartott niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget (amelynek dátumát március 21-ben határozták meg) követő holdtölte utáni első vasárnap. Ehhez igazodik az egyházi év minden más mozgó ünnepe is. A nyugati keresztények általában előbb ünneplik, de időről időre a két húsvét egybeesik.

A magyarázat egyszerre bonyolult és egyszerű. Az ortodox egyházak a mai napig kitartanak a Julián-naptár mellett, de a Kr.e. 46-ban bevezetett kalendárium hosszú távon pontatlan, 128 évenként egy felesleges nap keletkezik benne. Mivel a 16. századra már szinte áttekinthetetlen zavar uralkodott a húsvét kiszámításában, XIII. Gergely pápa elrendelte a naptár reformját. A fokozatosan bevezetett, ma már az egész világon használatos Gergely-naptár 1582-es életbe lépésekor október 4-ét október 15-e követte, a közbeeső - a Julián-naptár bevezetése óta felhalmozódott, felesleges - napok kimaradása volt az ára annak, hogy a naptárat összhangba hozzák a csillagászati megfigyelésekkel. A nyugati keresztény egyházakban azóta - a niceai zsinat döntésének megfelelően - húsvét időpontja március 22. és április 25. közé esik.

Keleten is hasonlóképp számolnak, de mivel a Julián-naptár már 13 napos lemaradásban van, ott a napéjegyenlőség időpontja április 3. Az ortodox egyház a nyugati kereszténységgel szemben ahhoz is ragaszkodik, hogy húsvét Jézus szenvedéstörténetének sorrendjét követve a zsidó pészah ünnep utáni időpontra essen. (Az evangéliumok szerint Jézus Krisztus utolsó vacsorája a pészahi széder este volt. A pészahot a zsidók mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdkor ünnepelték, erre tekintettel lett a keresztény húsvét is változó ünnep.)

A két húsvét között az eltérés minden évben más, akár öt hét is lehet - tavaly például a nyugati kereszténységben március 27-én, a keletiben viszont május 1-jén volt húsvét vasárnap. A két naptár közötti 13 napos különbségen kívül ugyanis figyelembe kell venni azt is, mikor van a telihold. A Julián-naptár a telihold bekövetkeztét az úgynevezett Metón-ciklus alapján számítja, amely szerint a holdfázisok minden tizenkilencedik évben ugyanarra az időpontra esnek. De ez a számítás sem pontos, és ezek az eltolódások is hozzáadódnak a két naptár közötti különbségekhez.

Ha viszont a napéjegyenlőség utáni telihold olyan későre esik, hogy a Julián-naptár szerint is az első teliholdnak számít, akkor a két húsvét dátuma egybeesik. Ez általában rendhagyó alkalom, de 2010-ben, 2011-ben, 2014-ben és az idén is együtt ünnepelnek a nyugati és a keleti keresztények, legközelebb 2025-ben és 2031-ben tehetik meg ezt.

A nyugati és a keleti egyházak között már folytak tárgyalások a sok hívő számára zavarba ejtően bonyolult kérdés rendezéséről. Többször felmerült, hogy a húsvét időpontja legyen egységes, sőt az is, hogy az ünnepet ne változó, hanem állandó időpontban, minden évben ugyanazon a tavaszi vasárnapon tartsák, de a megállapodás erről még távol van.

 

forrás: MTI

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×