Nádorváros Győr úri negyede

Nádorváros Győr úri negyede

Győrben az úri negyed kifejezés a 19. század végén a 20. század elején alakult ki, amikor a Baross híd átadásával összeköttetésbe került a Belváros Nádorvárossal, elkészült a Frigyes-laktanya és megkezdődött a városrész kiépítése.

Folytatódik az Életünk utcái, terei című helytörténeti előadás-sorozat a Kisfaludy Károly Könyvtárban. Szerdán Torma Attila helytörténész, Győr úri negyedéről mesélt.

A szakember felidézte, a Baross-híd mely összeköti a két városrészt 1893-ban épült, majd 1945-ben lebombázták és három évvel később építették újjá. A korábbi Hosszú, a mai Bartók Béla utcától keletre kezdték el először a mezőgazdasági területeket felparcellázni. A Vasútsoron, a mai Eszperantó utcában épült fel az első nívós polgári ház a Schlichter-villa, melyet a Bartók Béla utca 2. szám alatti Venesz-villa, és a 4. szám alatti Skoda-villa követett.

Nádorváros úri negyedében, a villákban a győri polgárok legvagyonosabbjai, az értelmiség, a műszaki értelmiség, valamint a város vezetői éltek – hangsúlyozta Torma Attila.

Schlichter-villa

A Zrínyi utca északi részén, az egykori Vörös Ökör vendéglő lebontását követően indult fejlődésnek a terület, a város itt bérházakat építtetett az 1920-as években. Ezek már megfeleltek az urbanizált polgári lakás komfort fokozatának, volt benne csatorna, vezetékes víz és áram, a fűtést pedig cserépkályhával oldották meg. A lakásokban fürdőszoba, mellékhelyiség, cselédlakás is helyet kapott.

Kálvária utca

A Bem tértől délre pedig felépült a tisztviselőtelep, a közalkalmazottak családi házas övezete. A középréteg magasföldszintes, szuterénes cselédlakásos, 3-4 szobás verandás házakba költözhetett. Ettől lett a városrész igazi úri negyed!

Kezdetben Limbeck Sándor vendéglős száz telket ajánlott fel parcellázásra, a tisztviselőtelep pedig öt holdon épült. Az 1930-as évekig 35 ház készült el, majd folyamatosan bővült a városrész, egy-egy új utca megnyitásával. Ez volt az első olyan településrész, ahol a családi házaknál már nem voltak istállók, ólak, nem volt állattartás – emelte ki a szakember.

 

Zrínyi utca 1932-ben

Torma Attila szerint ez a városrész azért alakulhatott ki, mert a modellváltás idején nagyszámú műszaki értelmiség települt a városba, akik többek mellett gyárakat, templomokat terveztek, építettek. Többek mellett az Ágyúgyár is így valósulhatott meg 1913-ban, melynél az esseni Krupp Művek és a pilseni Skoda Művek is közreműködtek. Tervezője pedig az a Schiel Vince volt, aki a gyárvárosi- és a Szent Imre-templom megálmodója is volt.

 

Zrínyi utca 38.

Az előadó mesélt a pilseni Lauer Richárd, az Ágyúgyár vezérigazgatójának feleségéréről is, Skoda Hermináról. A költőnő szerepet játszott városunk életében, nagy mecénás hírében állt, megtanult magyarul és elsősorban hazafias verseiről lett híres. Olyannyira magyarnak érezte és vallotta magát, hogy sem a háború előtt, sem a kitelepítéskor, sem pedig ’56-ban nem hagyta el az országot. Becsülendő, ahogy német ajkúként ilyen mértékben tudott integrálódni – hívta fel a hallgatóság figyelmét Torma Attila.

 

Földvári Gabriella

fotó: régigyor

 

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×