Oláh Attila: Előbb-utóbb rájön az ember, csak egy élete van

Oláh Attila: Előbb-utóbb rájön az ember, csak egy élete van

Arra az egyszerű kérdésre, hová valósi vagy, Oláh Attila sokáig nem tudott mit válaszolni. Közellenségnek számító családban nőtt fel, baleseti sebész édesapjára ’56-ban sütötték rá az ellenforradalmár bélyeget. Hányódtak, orvosi szobákban laktak, Attila a nyíregyházi kórház folyosóján tanult meg járni.

A nyolc osztályt négy különböző iskolában végezte el, az érettségi bizonyítványt Siófokon, az orvosi diplomát Szegeden kapta kézhez. Úgy harminc évvel ezelőtt, Keszthelyről Győrbe érkezve találta meg a helyét, előbb a sebészeti osztály vezetőjévé, később a kórház orvos-igazgatójává nevezték ki. Azt tartják róla, csapatával feltette Győrt a világ sebészetének térképére. Orvos-igazgatóként is elérte, amit akart, a megyei intézmény a szervátültetés és a szívsebészet kivételével minden szakmában ugyanúgy teljesít, mint az egyetemi klinikák.

 

Az idő hozott még számtalan címet, rangot, tudományos sikert és nemzetközi elismerést, de prof. dr. Oláh Attila azt mondja, ne ezekről beszélgessünk. A szakmai előmenetel, a karrier fontos dolog, de ötvenen túl rájön az ember, hogy csak egy élete van. Hedonista vagyok, állítja magáról a korosodó sebészprofesszor, ami alatt azt kell értenünk, hogy szereti a jó társaságot, műveli a sportot, élvezi a művészeteket, s rendkívül elégedett a várossal, amely mindezt könnyedén, kényelmesen elérhetővé teszi számára. Arra a kérdésre, hogy tudós specialistaként miért nem próbált szerencsét gazdagabb helyeken, tételes választ ad. Külföldön az zavarná, hogy semmihez nincs köze. Idegenként szeretni se, utálni se lehet szívből. Ami meg Budapestet illeti, nem hisz abban, hogy a fővárosi lét minden karrier csúcsa, hogy a magyar vidék tudósa, művésze eleve másodrangú.

 

Valamikor régen, valahol Győr utcáin Oláh Attila közlekedési incidensbe keveredett. Leteremtett egy autóst, aki az ilyenkor elvárt és illendő anyázás helyett így szólt: bocsánat, doktor úr, nem tudtam, hogy ennyire siet. Elszégyellte magát, és rájött, sokkal többen ismerik, mint gondolná. Jó érzés, hogy ebben a városban számon tartják, szóba kerül, és talán sokan szeretik is. Az utcán ezrével jönnek szembe ismeretlenek, akik közül senki sem arctalan, személytelen. A város elég nagy ahhoz, hogy ne legyen provinciális, de elég kicsi ahhoz, hogy emberi léptékkel mérhető legyen.

 

Azt meg éppen a professzor sikerei illusztrálják, hogy szakterületén győriként is szabadon alkothat az ember. A Petz kórház adottságai az új szárnnyal, a minden osztályt összekötő fedett folyosókkal, a modern diagnosztikai egységgel, a helikopteres leszállóhellyel egyedülállóak. Itt ismeretlen a budapesti káosz, ahol mindennap más intézmény az ügyeletes, ahol fél évet kell várni egy daganatos beteg kivizsgálására.

 

A professzor Révfaluban lakik, tudományos közleményeit, könyveit, szakfolyóiratait esténként, a Damjanich utcai ház dolgozószobájának magányában írja, szerkeszti. A héten már a karácsonyra készül a család, tizenöt éves hagyomány, hogy a feleség és a férj szerettei, hozzátartozói is Győrben töltenek ilyentájt néhány napot. Az öcsém egyéves ikreivel meg a nyolcvanöt éves apósommal együtt huszonnégyen leszünk, a matracok mindent beborítanak, a férfiak hajnalig vörösboroznak, mondja Oláh Attila. Fárasztó, de valódi nagycsaládi együttlét, győri illetőségű tradíció, ami remélhetően sohasem szakad meg.

 

A tudósítás

 

A megyei Prima-díjat a magyar tudomány kategóriában idén dr. Oláh Attila sebészprofesszor, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház orvos-igazgatója vehette át. Beszédében hangsúlyozta, hogy a sebész munkáját nem kell misztifikálni, a mozdonyvezetőnek vagy a pilótának is hasonlóan felelősségteljes a munkája, az órásmester is ugyanolyan kézügyességgel bír. A díjért köszönetet mondott kollégáinak is: a sebészet minden eredménye, sikere mögött sok ember precíz, magas színvonalú munkája áll. A sebészet igazi csapatmunka.”

 

A specialista

 

A ’80-as évek végétől foglalkozik intenzíven a hasnyálmirigy és a máj sebészetével. A Budapesten eltöltött egyéni továbbképzéseket követően külföldön, többek között Németországban és Olaszországban tanult. A Nyugat-Dunántúlon elsőként kezdett el rutinszerűen végezni ilyen beavatkozásokat. Győrben az elmúlt tíz év során mindkét szakmai profil olyan regionális centrummá fejlődött, ahol az ország minden területéről érkező betegeket látnak el.

 

Gaál József

Fotó: O. Jakócs Péter

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×