Önkéntesség: ha egyszer elkezdted, nem tudsz vele leállni

Önkéntesség: ha egyszer elkezdted, nem tudsz vele leállni

Hamarosan véget ér az U19-es női kézilabda Európa bajnokság, a döntőt vasárnap Magyarország és Hollandia vívja. Ahogy az minden nagyobb sporteseménynél megszokott, itt is számos önkéntes segíti a szervezőket, sportolókat, szurkolókat és az újságírókat. Pulai Saci rutinos önkéntes, s ahogy fogalmazott: ezt nem lehet megunni.

Ismerősként köszöntjük egymást Sacival, hiszen találkoztunk már többek között az EYOF-on is. A sport szerelmese, a TV2 Akadémiáját is megjárta. Komolyan gondolja tehát, hogy a sport nélkül lehet élni, de nem sok értelme van. Főleg egy olyan városban, mint Győr, ahol számos lehetőség nyílik részt venni a rangosabbnál rangosabb eseményeken. Saci mégsem hazai pályán kezdte az önkéntes pályafutását, hanem Budapesten.

– Négy évvel ezelőtt, a Final4 volt az első olyan nemzetközi sportprogram, ahol önkéntesként dolgoztam – kezdte Pulai Saci, akivel a Magyarország-Oroszország elődöntő előtt beszélgettünk.

– Kolozsi Ildikó a tanárom volt a TV2 Akadémiáján, ahol a sportriporteri képzésre jártam. Neki rengeteget köszönhetek, mind a mai napig is. Azóta mindegyik Final4-on ott voltam, s talán mondanom sem kell, hogy külön öröm, ha magyar csapat győz, ráadásul az öröm dupla, ha éppenséggel még győri is! – a fiatal hölgy tehát már többször is testközelből érezhette át azt a frenetikus hangulatot, amely a Győri Audi ETO KC Bajnokok Ligája győzelmeit kíséri. Kezdjük megérteni, miért is csillog annyira a szeme...

 

 

– Az EYOF nagyszerű élmény volt, azért az semmivel össze nem hasonlítható – folytatta. – Annyi ember volt és olyan sok ismeretséget lehetett kötni. Egy holland önkéntes-társammal például mind a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Egyébként minden eseményen nagyon jó közösség jön össze, szabadidőnkben is találkozunk ilyenkor, közös programokat szervezünk, most a kézilabda EB-n sincs ez másként.

Talán nem meglepetés, hogy Sacit legfőként a média mellé osztják be: az újságíróknak segít eligazodni, összeállítást nyomtat ha kell, és társaival megoldja talán még a lehetetlen is. S állandóan mosolyog, mert jól érzi magát, imádja amit csinál.

– Az önkéntes lehetőségekről mindig interneten értesülünk, ott kell jelentkezni. Nagyon sokat segít ebben a Sport Önként Egyesület és az ő oldaluk, ahonnan informálódunk és ahol jelentkezünk. Minden esemény egy új kihívás, de ami biztos: klassz közösség, összetartó csapat alakul ki, a saját területünkön különösen, de a máshol segítő önkéntesekkel is.

 

 

Nem árt persze, ha egy nemzetközi sportesemény önkéntese beszél valamilyen nyelvet, s ez nem feltétlen kell, hogy az angol legyen. – A csapatok mellé kifejezetten jó, ha valaki az anyanyelvükön szólítja meg a játékosokat, ez mindenkinek jó érzés – fogalmazott.

Saci csak mesél, mert élményekkel teli egy hét telik le lassan. A szünnapokon is rendre volt valamilyen programjuk, csütörtökön például a különböző önkéntes területek tagjai egymás között jó hangulatú, izgalmas kézilabda meccseket játszottak. Egyébként Saciék, azaz a Média csapat győzött.

– Az önkéntességnek megvan még az a varázsa is, hogy ezt tényleg ingyen, örömmel és szívből tesszük. Jó látni, hogy a mai pénzcentrikus világban ilyen sokan vagyunk, akik önkéntes munkát vállalnak. Egyébként ez tényleg olyan, hogy ha egyszer elkezdted, akkor nem tudsz vele leállni. Folyton keresed az újabb lehetőségeket, vágysz a további élmények, ismeretségek után. Nincs két egyforma rendezvény, mindig új kihívások várják a jelentkezőket. Ráadásul ebből kinőni sem nagyon lehet. Az önkéntesség nem életkor függő – zárta mosolyogva Pulai Saci, majd udvariasan elnézést kért, hiszen már várták az újságíró kollégák az infópultnál. Azért annyit még visszaintegetett: – Vasárnap a döntőn találkozunk, gyere!

 

Havassy Anna Katalin
Fotó: O. Jakócs Péters

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×