Thália színre lép

Thália színre lép

Ahol Thália hosszason időzött – Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből címmel Márfi Attila írt átfogó tanulmányt, mely a Könyvhétre jelent meg. Ez a közel száz év a legfontosabb korszaka Győr színjátszástörténetének.

Számos kísérletezés, művészeti stílus, el- és befogadás, látványos bukások és sikerek is jellemezték ezt a korszakot. Olyan nagy színészlegendák játszottak Győrben, mint Blaha Lujza, Jászai Mari, Fedák Sári, Tolnay Klári és Latabár Endre, a színészdinasztia alapítója.

A könyv a Győri Levéltár kiadásában jelent meg

 

Bana József, a Győri Levéltár igazgatója, a könyv kiadója elmondta, 2007-ben jelent meg a győri színház, a színjátszás történetét bemutató kötet, amely a szabadságharcig bezárólag dolgozta fel a korszakot. A most megjelent kiadvány hosszú évek gyűjtőmunkájából született meg, levéltári források, a korabeli sajtó nyomán. Szerencsére fotók is rendelkezésre álltak, valamint a műsorok plakátjai is fellelhetők a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, a könyvben ezekből is láthatunk ízelítőt.

 

Az egykori kőszínház a Radó-szigeten

 

Érdemes tudni, hogy Győrnek 1932-ig saját kőszínháza volt a Radó-szigeten, a mai I. világháborús emlékmű helyén. Miután lebontották a színházat, akkor a városi kultúrház lett a színház, a mai Vaskakas Művészeti Központ helyén. Érdekesség volt, hogy úgynevezett színpártoló egyesület működött, amelynek a feladata többek között a színészek, az előadások támogatása volt, de beleszóltak abba is, hogy ki legyen az igazgató.

 

Angyal Armand

 

Unikumnak számított például Angyal Armand, aki harminc évig városunk rendőrkapitánya volt, miközben nagy szerepet vállalt Győr kulturális életében, zenekari műveket szerzett, dalokat írt, az Ének- és Zene Egylet vezetője is volt. Vagy dr. Kovács Pál, aki orvosként író, drámaíró, publicista is volt, az 1830–1840-es évek polgárias szellemű magyar irodalmának jeles alakjai közé tartozott. Egy életen át tartó művelődésszervezői tevékenységével jelentős szerepet játszott városunk haladó szellemiségű és pezsgő kulturális életének kialakulásában.

A darabok eredeti kéziratai, szövegei sajnos nem maradtak fent, kevés volt akkoriban, amely nyomtatásban is megjelent, kivéve Angyal Armand esetében, ugyanis ő maga adta ki szerzeményeit.

 

Blaha Lujza

 

Az akkori színházi programokról kiderült, széles körű volt a repertoár, játszottak klasszikusokat, zenés darabokat és operát is. Voltak nagy bukások és nagy botrányok is, az igazgató a kánkán bemutatóját említette, amire Győrben két évet kellett várni a fővárosi premiert követően. Számos olyan előadás is volt, amely a győri közönségnek nem tetszett, az ország más színházaiban pedig óriási sikert aratott. További érdekesség, hogy az akkori kritikusok bizony nem kímélték a színészeket, kemény kritikákat fogalmaztak meg, ha nem tetszett nekik valami, és nemcsak a nagy lapokban, hanem a színház saját lapjában is.

Sajnálatos, de újabb kötet nem fog születni a témában, ugyanis az 1945 utáni anyag töredékes, hiányos, nem lehet a mostani könyvhöz hasonlót készíteni – árulta el Bana József.

A könyv a Győri Levéltárban szerezhető be.

 

Szerző: Földvári Gabriella

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×