Titkos sírhelyeket kutat

Titkos sírhelyeket kutat

Győrben született és ide kötődő hírességek után kutatja a fővárosi temetőket Tóth Vilmos, győri történész.

Középiskolás kora óta fotózza a síremlékeket, egyetemistaként pedig megjelent az első könyve a témában A Kerepesi úti temető címmel. Blaha Lujza, Xántus János és Radnóti Miklós mellett több mint százharminc győri név szerepel legújabb könyvében.

Most, közel húsz évvel később „Nemzeti nagylétünk nagy temetője” A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára címmel, a napokban mutatják be új kötetét. Tóth Vilmos 520 oldalas nagymonográfiája a legfontosabb magyarországi temetőről szól, összesen 5.900 név szerepel a kötetben, közöttük közel hatszáz győri kötődésű személy. A szerző azt mondja, nehéz dolga volt, de egyben izgalmas is a kutatás, hiszen legutoljára 1938-ban jelent meg könyv és térkép a temetőről. Eleinte e térkép alapján dolgozott, fotózta végig a síremlékeket, majd mérte fel a sírhelyeket és kutatta a háttér-dokumentációt a temető irattárában.

 

Tóth Vilmos győri történész


A hírességeket sorolva, elsőként Kisfaludy Károlyt (1788–1830) emelte ki, aki Győrben tanult, és nagy kultusza van városunkban, könyvtár, színház, kávéház névadója, szobra a város első világi témájú emlékműve. Érdekesség, hogy először a Váci úti temetőben temették el, majd 1859-ben helyezték át hamvait és az eredeti síremlékét a Kerepesi úti temetőbe. Itt nyugszik Czuczor Gergely is (1800–1866), a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium egykori tanára, névadója, aki 1845-ig élt és alkotott városunkban.

 

Deák Ferenc (1803–1876) mauzóleuma

 

Deák Ferenc (1803–1876) a nemzet halottjaként kapott mauzóleumot, ő a Győri Királyi Jogakadémián végzett és helyi rokonaival, többek között a Petz-családdal, az orvosdinasztiával élete végéig tartotta a kapcsolatot. A sírkertben található a Kossuth-mauzóleum, ahová Kossuth Lajos feleségét, a győri Meszlényi Teréziát (1809–1865) is eltemették, és akiknek városunkban közös emlékművet állítottak.

Xántus János (1825–1894) sírhelye is e sírkertben fedezhető fel. Ő az 1848–49-es szabadságharc után Amerikába emigrált, de a Győrben élő családjának küldte leveleit, amelyekből több kötet is megjelent, az egykori megyei múzeum és a győri állatkert névadója.

 

 

Kossuth Lajos feleségét, a győri Meszlényi Teréziát (1809–1865) a Kossuth mauzóleumban temették el

 

Győri polgármesterek is nyugszanak a fiumei úti sírkertben, Czech János (1798–1854) Győr főbírája volt, az első hazai lapidárium megalapítója, az első győri akadémikus volt. Tóth Vilmos egy másik győri polgármester nevét is megtalálta a dokumentációkban, akinek kilétét a sírhelyen nem tüntették fel. Zmeskál István Győr vármegye főjegyzője is volt egyben, hamvai, veje, Csukási József író, a Győri Közlöny szerkesztőjének sírjában találhatók. Győri polgárcsalád szülötte Kautz Gyula (1829–1909) közgazdász, országgyűlési képviselő, a mai győri egyetem közgazdasági karának névadója. Ő is egy másik család sírjában nyugodott évtizedekig, de Tóth Vilmos kezdeményezésére, ma már emléktábla őrzi a sírhelyét. Sólyom Andor (1866–1936) a győri ítélőtábla elnöke volt, ma nevét viseli a megyei bíróság díszterme. Az ő sírja is névtelen volt addig, amíg Tóth Vilmos fel nem fedezte.

 

Itt nyugszik Zmeskál István Győr egykori polgármestere

 

Két nagy matematikusunk, Kőnig Gyula (1849–1913) és Riesz Frigyes (1880–1956) is Győrben születtek és a fővárosban lettek eltemetve. Megtalálhatjuk Hübner Jenő (1863–1929) építész, a győri Városháza és a Zrínyi utcai kórház tervezőjének sírját is. A híres színésznő, Blaha Lujza (1850–1926) egykor Győrben tanult, és a győri színházban lépett fel életében először, az ő sírja is a Fiumei úti sírkertben fedezhető fel. Ott található még Alvinczi József báró (1735–1810), az 1809-es győri csatában a nemesi felkelők parancsnokának, valamint Hajnik Imre (1840–1902), a győri jogakadémia igazgatójának sírja.

 

 

Kisfaludy Károly sírhelye

 

Radnóti Miklós síremléke is ebben a temetőben áll, akit Győr határában végezték ki, és miután exhumálták, néhány hónapig Győrben volt eltemetve, majd a családja vitette a fővárosba.

A budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temetőben található Drucker Géza (1871–1948), a győri textilművek megalapítójának, igazgató-elnökének síremléke.

 

Alvinczi József báró (1735–1810) síremléke

 

És még egy érdekességet említett a kutató: eredetileg a Kerepesi úti temetőben nyugodott Giesswein Sándor (1856–1923) katolikus pap, győri kanonok, az első hazai keresztény munkásegylet megszervezője, akit 1958-ban áttemettek a győri székesegyház kriptájába.

Tóth Vilmos jelenleg a győri temetkezőhelyeket bemutató kötetén dolgozik, olyan könyvet szeretne, ami adattárszerűen mutatja be az összes győri temetkezőhely jelentősebb sírjait.

 

Szerző: Földvári Gabriella

Fotó: Tóth Vilmos

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×