Tizenkét kamara elnök márványtábláját avatták fel Győrben

Szeptember 13-án Győrben, a megyei kereskedelmi és iparkamara bejáratánál felavatták azt a márványtáblát, amely a 121 éves kamara elnökei névsorát tartalmazza.

Az avató beszédet Dr. Kiss László a győri székhelyű kamara eddig leghosszabb ideig regnáló elnöke mondta. Mihalicz Antal jelenlegi elnök - aki már a második négyéves ciklusban tölti be ezt a tisztséget-, bevezetőjében elmondta, hogy a kamara jelenlegi vezetése a múlt értékeit megbecsüli és kamatoztatja azt. Megemlékezett arról, hogy a hirtelen elhunyt Halbritter Mátyás döbbentette rá arra, hogy amíg lehet, az elmúlt időszak élő elnökeinek ezzel a gesztussal is meg kell köszönni a kapott örökséget.

 

Dr. Kiss László, a győri székhelyű kamara eddig leghosszabb ideig regnáló elnöke avatóbeszédében ezt a gondolatot úgy erősítette meg, hogy sokkal fontosabb egy szál rózsa az élőnek, mint akár egy kocsiderék virág az elhunytnak.

 

Az eseményen részt vevő elnökök és a jelenlegi elnökség tagjai, meghatottan tapasztalták, hogy a Halbritter család több jeles képviselője is megtisztelte jelenlétével az avatást. Ez a család már két elnököt is adott a kamarának.

“A kőbe faragott emléktábla másolata annak a lenyomatnak, amelyet a rajta szereplők maguk után hagytak kortársaik és az utód generációk emlékezetében.”

 

 

Dr. Kiss László volt elnök, Kamarai Elnöki Emléktábla avató beszéde 2011. szeptember 13. Győr, kamarai székház, Szent István u. 10/a.

 

Életem elmúlt hat és fél évtizedében azt tapasztaltam, hogy a tehetséggel is megáldott nemes lelkű, jó szándékú emberek nem elégszenek meg azzal, hogy csak a saját életükre figyeljenek, hanem megvan bennük az igény arra, hogy önként és önzetlenül sorsközösséget vállaljanak a szűkebb és tágabb környezetükben élőkkel, leginkább különböző társadalmi és szakmai szervezeteken, szerveződéseken keresztül, azok munkájába bekapcsolódva.

 

Így tették ezt azok a személyiségek, volt és jelenlegi megyei kamarai elnökök is, akiknek a neve a hálás utódok jóakaratából felkerülhetett a ma felavatásra kerülő gyönyörű emléktáblára.

 

Persze a kőbe faragott emléktábla - még ha oly értékes is - legfeljebb csak másolat.

Hű másolata annak a lenyomatnak, amelyet a rajta szereplők maguk után hagytak kortársaik és az utód generációk emlékezetében.

 

Nyomot hagyni viszont - tudjuk - csak eredményes munkával, tisztes helytállással, karakteres, markáns személyiséggel lehet.

Jól szemlélteti ezt, hogy ha az évszázada a Kamaránk élén jeleskedő volt elnökök nevét - Csanaki Jerfy Antalét, Hlatky-Schlichter Lajosét, Halbritter Károlyét beütjük az internet keresőjébe, értelmes és érdemes válaszokat kapunk róluk, elért eredményeikről és példaadó tevékenységükről.

 

A példaadás és a családi hagyományok ereje, talán az országban is egyedülálló, szép és követendő mintát szolgáltatott nekünk.

Egy jó nevű és elismert győri család két elnököt is adott a kamarai közösségnek: Halbritter Mátyás, mindannyiunk által ismert és elismert barátunk elnök-nagyapjával együtt kerülhetett fel az emlékezés gránit táblájára.

Őszülő halántékkal már illene tudnom, hogy mindent nem érhet meg az ember az életében, a szívem mégis belesajdul, hogy Mátyás - szinte csak pár nap híján - nem örülhet ma itt velünk együtt.

Nagyra becsült elődeim és kortárs elnöktársaim nevében is szeretném megköszönni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - a mi kamaránk - Elnökségének, hogy mérlegre tette az elődök munkáját és úgy találta, hogy az, méltó fundamentuma a Kamarában napjainkban is folyó értékes munkának.

 

Az ilyen emlékezés mindig nagyon fontos, mert segít eligazodni a mindennapok kemény munkával és gondokkal teli, sokszor embert próbáló világában, biztosítja a folyamatosságot a generációk között, hozzájárul a rendhez és az értelemhez.

Erősíti az üzleti közösséget is , mert azt üzeni a ma és a jövő vállalkozóinak, vállalkozásainak, hogy nincs hatékony érdekérvényesítés összefogás és egyéni áldozatvállalás nélkül.

Segít felismerni, hogy hosszútávon az élenjáró nagyoknak sem mindegy, hogy milyen az üzleti élet többi szereplőjének közérzete és kitettsége, hiszen egyre nagyobb szükségük lesz egymásra.

 

Különösen igaz ez ma, amikor szinte biztosra vehető, hogy a világ trendforduló előtt áll, amikor egyre többen ismerik fel, hogy más értékek mentén kell szervezni az életünket s benne a gazdaságot is.

 

Egyre inkább felértékelődik a hagyományos értékekre, a helyi erőforrások és piacok elsőbbségére alapozó gazdaságpolitika, amely elképzelhetetlen az eddigieknél tudatosabb és markánsabb lokális és regionális együttműködés nélkül.

 

A gazdaság szereplőinek értékalapú összefogása, erős önkormányzatisága már régen volt olyan fontos és sürgető, mint napjainkban.

 

Meggyőződésem, hogy a stabil alapokkal, elkötelezett, tehetséges vezetőkkel és aktivistákkal rendelkező Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara ebben az új és kihívásokkal teli történelmi időszakban is képes lesz a változások élére állni és hasznára lenni a megye, de áttételesen az egész ország üzleti közösségének is.

 

Ehhez az embert próbáló, de izgalmas és szép feladathoz kívánok a kamara vezetőinek, tagságának és dolgozóinak a magam és jelenlévő elnöktársaim nevében is nagyon szép sikereket és jó egészséget!

 

Szívből kívánom, hogy a most felavatott emléktábla a rajta szereplő elődök példájával és sikereivel segítsen erőt adni a mostani és az eljövendő generációk számára, a kamarai munka és a gazdasági önkormányzati szellemiség töretlen továbbvitelére.

 

A velünk most itt együtt ünnepelni már nem tudó tisztelt elődeinkre, az ilyenkor szokásos egy perces néma emlékezés helyett fogadják szeretettel Hankiss János egy nagyon ideillő, szép “egypercesét”!

 

Győr, 2011. szeptember 13.

/Dr. Kiss László/

 

Záróidézet:

“Úgy élj, hogy visszanézhess. Ne haraggal, hanem örömmel forgathasd át emlékeidet, visszafelé. Nehogy sajnálkoznod kelljen... Okosan élj. De főleg: szépen. Gazdagon, ne a szó anyagi értelmében, hanem szellemeikben.

Ahogy a vonuló vadak hagynak nyomot maguk után, úgy hagyj te is. Hogy rád találjanak, ha keresnek. Hogy rád találhasson, aki keres. Hogy ne felejtsék el a vonulásodat. Jeleket hagyj a világban, téged jelzőket. Gondolatokat, amelyek rád mutatnak. Emlékeket, bármilyen, csak markáns legyen... akkor jól éltél. Akkor éltél helyesen.

Úgy élj, olyan megfontoltan, okosan és szépen, hogy még az elmúlás fájdalmát is eltakarja a jóleső emlékek felizzó melege. Úgy élj!”

/Hankiss János/

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×