Új helyszínekkel gazdagodott az UNESCO világörökségi listája

Új helyszínekkel gazdagodott az UNESCO világörökségi listája

Idén eddig 8, köztük dán, francia, német, iráni, lengyel helyszínnel gazdagodott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája - tette közzé holnapján a szervezet vasárnap.

 

Az UNESCO július 9. óta ülésező világörökségi bizottságának 41. ülésén felvette a listára a németországi Sváb-Alb hegység hat barlangját, ahol az 1860-as években felfedezték a jégkori ember egyik legrégibb ismert kultúráját.

Felkerült a listára a 16. és 17. században épült velencei erődvonal 15 épülete, a lengyelországi Tarnowskie Góry (történelmi ezüst-, ólom- és cinkbányái és felszín alatti vizei miatt), az iráni Jazd település, amely "a sivatagi túléléshez szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló javak felhasználásának élő tanúja".

A japán Okonosima szent szigete szintén világörökségi helyszín lett. A szinte érintetlenül fennmaradt régészeti ásatási helyen látható, hogy változtak a szigeten végzett rituálék a 4. és a 9. század között.

A nyolc helyszín között szerepel a Francia Polinéziához tartozó Raiatea-szigeten fekvő Taputapuatea szentélye, Grönland Kujataa nevű területe, ahol az északi sarkvidéki földművelés első emlékei láthatók, valamint a Tatár Köztársaság Szvijazsszk szigetén álló katedrális.

A bizottság döntött korábban arról, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé került Bécs belvárosa és az Izrael által megszállt Hebron óvárosa, a Nagy-korallzátony azonban nem.

A július 12-ig tartó tanácskozáson hét természeti, 27 kulturális és egy vegyes helyszín nevezését vizsgálja meg a bizottság, emellett áttekinti a veszélyeztetett 55 világörökségi helyszín állapotát. Magyarország idén nem jelölt helyszínt a listára.

Fotó: UNESCO (A japán Okonosima szent szigete)

MTI

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×