Új módszereket vezettek be a demencia korai felfedezésében

Új módszereket vezettek be a demencia korai felfedezésében

Itthon százezer és félmillió közötti demenst tartanak számon, jellemzően a 65 év felettiek betegsége. A klinikai tünetek is e kor felett válnak a beteg és a környezet számára is láthatóvá, de a folyamatok valójában már 10–20 évvel korábban elindulhatnak. Ezért új diagnosztikai módszereket alkalmaznak a korai felismerésben.

 

A demencia biológiai folyamata évekkel a markáns klinikai jelenségek megjelenése előtt indul, valójában tünetegyüttes, amelyben a beteg folyamatosan veszíti el a megszerzett szellemi képességeit. Több formáját különítik el, amelyek között a leggyakoribb az Alzheimer-kór. Világszerte ötvenmillióra becsülik a demencia előfordulását, de – a várható életidő folyamatos növekedésével – harminc éven belül akár százmillióra is emelkedhet a betegek száma.

Magyarországon százezer és félmillió közötti beteget tartanak számon. A betegség kialakulását száznál is több betegség okozhatja, de mivel a legnagyobb kockázati tényező maga az életkor, jellemzően a 65 év feletti idősek betegsége. A klinikai tünetek is e kor felett válnak a beteg és a környezet számára is láthatóvá, de a folyamatok valójában már 10–20 évvel korábban elindulhatnak.

A kezdeti tüneteket, mint például a fáradékonyságot, ingerlékenységet, levertséget vagy depresszióra emlékeztető egyéb jelenségeket a betegek hajlamosak más problémának betudni, és jellemzően nem veszik komolyan, pedig ezek sok esetben már a demencia jelei – mondta Kálmán János, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai klinikájának vezetője, a Magyar Demencia Társaság elnöke a hirado.hu-nak.

Az érintettek ilyenkor már a teljesítményük felső határára jutnak el, a mindennapi életben való helytállás nehezedik, ez is ingerültté teszi őket. Az éjszakai alvás nem kielégítő, a személyek és a tárgyak neve sokszor nem jut eszükbe, apróbb hibák, például koccanásos balesetek jelezhetik a teljesítményváltozást.

Hazánkban általában akkor fordulnak szakemberhez (háziorvoshoz, pszichiáterhez vagy neurológushoz), amikor már nagy a baj, és a család számára is aggasztóvá, esetleg tolerálhatatlanná válik a beteg feledékenysége – és ebbe nemcsak az tartozik bele, hogy nem emlékszik a bevásárlólistára vagy a telefonszámokra, hanem az is, hogy adott esetben nem talál haza.

Rajna Péter, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanára, idősgyógyász hangsúlyozta: ha a család felismeri a jeleket, a beteg minden ellenkezése ellenére orvoshoz kell fordulni, és meg kell kezdeni a terápiát, ugyanis a demencia számos fajtája kezelhető, például agyvízlevezetési-zavar esetén egyszerű műtéttel gyógyítható.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Sokakat meglephet az a tény, hogy az idősödéssel járó érzékszervi gyengülések, például a hallásproblémák a demens beteg teljesítményét mennyire meghatározhatják. A romló látás, hallás tovább szűkíti a beteg mentális kapacitását. Kevesebb lesz a társas érintkezés, a beszélgetések, viták, közös gondolkodások által generált agymunka, ami tovább gyorsíthatja a leépülést. Rajna Péter ehhez még azt tette hozzá, hogy azok az idősek, akik társaságba járnak vagy akár társasjátékkal, vagy keresztrejtvénnyel rendszeresen tornáztatják az agyukat, kedvezőbb jövőkép elé néznek.

Azt javasolja, kezdetnek akár a napi szintű naplóírás is megfelel, amivel arra kényszerítjük magunkat, hogy este emlékezzünk vissza a történtekre, lehetőleg minél részletesebben.

Szerinte fontos a közösségi részvétel, az időseknek azt javasolja, a családi teendők koordinálása mellett akár keressenek egy kedvtelésüknek megfelelő nyugdíjasklubot, ahol hasznosnak érezhetik magukat. Rajna Péter kiemelte: mivel körülbelül negyvenéves korunkban tetőz a szellemi teljesítményünk, érdemes már akkor gondolkodni azon, hogy a rendszeres szellemi olajozást milyen formában képzeljük el idős korunkban.

Az agyi folyamatok időbeli felismerése fontos. Kálmán János azt mondja, oki terápia egyelőre nincs, az időben elkezdett életmódbeli változások azonban eredményesek lehetnek. A gyógyszerek csak a tünetek elmélyülését képesek lassítani, a gondolkodási és emlékezési funkciók átmenetileg akár javulhatnak is kissé. Sikereket inkább a megelőzésben lehet elérni, rendszeres fizikai és szellemi aktivitással, illetve az agyi keringés és anyagcsere javításával.

A Szegedi Tudományegyetemen is évek óta kutatják a korai felismerés lehetőségeit, egyik módszerüket már szabadalmaztatták. Nyelvészekkel, a mesterséges intelligenciára szakosodott szakemberekkel és pszichiáterekkel egy olyan, a spontán beszédet vizsgáló programot készítettek, amely rögzíti a beteg beszédét, elemzi, és az így elemzett mintáról már könnyen eldönthető, hogy hasonlít-e például az alzheimeres beszédmintára. A szabadalmat Magyarországon már sikeresen alkalmazzák, angol nyelven már működik, most a német nyelvterületen kísérleteznek.

Az egyetem másik módszere a könnyelemzésen alapszik: egy korábbi kutatásból ugyanis az derült ki, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek könnyösszetétele sajátos kémia tulajdonságokkal rendelkezik, így a beteg mintája alapján meghatározható a fokozott kockázat. Ez a módszer jelenleg szabadalmi eljárás alatt van.

A szakemberek szerint a kóros öregedési folyamatok kezelésében minden tudományterületnek hozzá kell tennie a maga megoldásait, és ebbe beletartozik a szociális terület is. A modern társadalmakban az idősek aránya a népességen belül folyamatosan nő, megkerülhetetlen, hogy olyan problémákkal kerüljünk szembe, amelyek eddig ismeretlenek voltak.

Fotó: Shutterstock

hirado.hu

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×