Újvárosi mesék

Kíváncsi rá, miért nem Széchenyiről nevezték el Újváros főutcáját, vagy hogy hol található a Zichy család kápolnája?

Akkor érdemes meghallgatnia Dimény Gábor építész előadásait, aki Újváros önépüléséről, a városrész létrejöttéről, alakulásáról mesél, arról, milyen események befolyásolták a történetét, a szerkezetét, melyek azok a jellemző épületek, amelyek az egész városrész életét meghatározták, vagy arról, hogyan telepedett meg öt felekezet egy utcában. Ezekről mesélt a napokban a Kisfaludy Károly Könyvtárban teltház előtt az építész, melyet Kozma Endre, a Régi Győr FB csoport üzemeltetője illusztrált fotógyűjteményének régi darabjaival.

A Kossuth utca

Dimény Gábor kedvenc meséje szerint, a mai napig nem tisztázott, miért Kossuth Lajosról nevezték el Újváros főutcáját, hiszen az államférfi csupán csak keresztül hajtott a városon Buda és Bécs közötti utazási során. Azon kívül, hogy egy győri patikuslányt vett felségül, más történelmi cselekedet nem köti a településhez. Az építész szerint, az lett volna a helyénvaló, ha Széchenyi Istvánról nevezik el főutat, ugyanis a „legnagyobb magyar” Győrben lett katonatiszt 17 és fél évesen, részt vett Újváros erődépítésében, irányította a sáncépítéseket és elszámolt a napszámosokkal. Családjának Győrben palotája volt, ő mégis az Aranybárány fogadóban lakott, a katonahelyén. Élete utolsó magyarországi éjszakáját is az Aranybárányban töltötte. Amikor 1848. szeptember 4-én lemondott a miniszterségről, orvosa, Balogh Pál kíséretében a Bécs közelében fekvő Döblingi szanatóriumba utazott, és útközben az Aranybárányban szálltak meg, itt vett búcsút hazájától. A kezdet és vég csodálatos találkozása ez, a történetnek azonban semmiféle emléke nincs Újvárosban – hangsúlyozta az előadó.

Győr térképe 1893-ból

Dimény Gábornak kedvenc épülete is van Újvárosban, vagyis olyan, amely nincs is. Ez pedig a Zichy-kápolna, melyet 1695-ben Zichy István gróf építtetett, ahol a Zichy-család temetkezési helye volt és ez egyben valószínűleg Újváros legelső temploma is. Az építész elárulta, az altemplom a Róth Ede utcában, ferdén keresztben található a föld alatt, úgy, hogy az apszisa belelóg a zsinagóga udvarába. Amikor a közelmúltban felújították az utcát, csak egy kicsit kellett volna körültekintőbben feltárni a területet és rábukkantak volna az altemplomra. De jó lenne, ha erről is megemlékeznének, egy táblával, vagy akár egy felfestéssel – mondja az építész.

Újváros a Rábcával Sziget felől nézve

Az előadásokat rendszerint a Régi Győr fotóarchívumából válogatott illusztrációkkal színesítik. A Kossuth utcán szinte minden házról van emlék, minél régebbi egy fotó annál izgalmasabb – tájékoztat Kozma Endre, aki tíz éve gyűjti az emlékeket, mára már több mint 16 ezer fotót dolgozott fel és tett közzé a FB oldalán. Egy padlásról például nemrégiben több ezer, Győrt ábrázoló színes diakép és papírkép került elő, vannak olyan fotók is, amiről nem tudni hol készült, ilyenkor Kozma Endre megkérdezi követőit, hátha valaki felismeri az épületet, a helyszínt, így tárul elénk Újváros múltja is a képeken.

 

Szerző: Földvári Gabriella

Fotó: Régi Győr FB

 

Tovább a gyorplusz.hu-ra
×