Hirdetés
Győr+
2016.11.26. 17:11

Dr. Rákosfalvy Zoltán kaszinótulajdonosként is ügyvéd marad

Elegáns öltönyökben jár, jól választott nyakkendővel. Szivarzsebéből kikandikál a szépen összehajtott díszzsebkendő. Kinek öltözik? – kérdezem tőle. Önmagamnak, a szakmámnak, az ügyfeleimnek, a munkatársaimat is mindig arra ösztönzöm, úgy jelenjenek meg, hogy ha hirtelen kedvük támadna megesküdni, ne kelljen átöltözniük, válaszolja dr. Rákosfalvy Zoltán.

Hirdetés

Játékos ember. A szerencse kegyeltje. Ezt már ő mondja magáról, bár szerinte minden ember zsebében ott van a marsallbot. Szerencse azt éri, aki elébe megy, és nem tétlenül várja. Fölemlíti, hogy a jogi egyetemet egyetlen zakóban csinálta végig, amikor kikopott a könyökénél, édesanyja bőrfoltot varrt rá, ma nagyon divatos lenne, akkor inkább szegényes volt. Innen ívelt felfelé a pályája.

Szellemi háttere, kulturális indíttatása viszont erős volt. 1921-ben nagyapja Erdélyből repatriált (visszaköltözött a régi hazájába), felmenői tekintélyes orvosok, jogászok. Ő is szinte gyerekkora óta ügyvédnek készült, „kis atyai igazítással” ebbe az irányba vette az útját. Ügyvédbojtárnak bekerülni azonban akkoriban nem volt egyszerű, megyénként meghatározták a praktizáló ügyvédek számát, sokszor kihalásos alapon tudtak csak pályakezdő fiatalok erre a pályára lépni. Nagyapja szellemi örökségének részeként az egyik kamarai elnöktől, egy tatai ügyvédtől joghallgatóként azt az ajánlatot kapta: öcsém, ha színjelesen elvégzed az ELTE-t, ideveszlek magamhoz. Színjeles diplomával a hóna alatt Budapestről hazafelé Tatán leszállt a vonatról és jelentkezett nála. Másnap reggel munkába állt, tízkor már tárgyalt a tatabányai bíróságon egy traktorlopási ügyben.

Hirdetés

Traktorlopásokat már nem tárgyal. Milliárdos áfa-ügyekben vagy jogos önvédelemből elkövetett emberölések vádlottjainak védőjeként viszont sokszor jár el ő és az irodája.

S bár vállalkozásának teremtett egy másik lábat is, ma is mindenekelőtt ügyvédnek tartja magát. Nyolc ügyvédet foglalkoztató irodájában team-szerűen dolgoznak, azt mondja, ennyi ember ügyét még át tudja látni, közösen találnak megoldást az ügyfelek gondjaira, nem mindig a legelegánsabbat, de célravezetőt, a végső döntés és a felelősség az övé. Kevesebbet tárgyal, mint korábban, régebben sem szerettem villogni a tárgyalóteremben, ez nem színészi munka, viszont az ügyek előkészítésére legalább ugyanannyi gondot fordít és időt szán. Rengeteg állandó megbízásuk van, gyakorlatilag szinte minden Győrben működő, meghatározó nagyvállalatnak dolgoznak. Az önkormányzatot is Rákosfalvy doktor képviseli, mint ahogy az előző polgármesterek idején is megbízták az irodájukat egy-egy üggyel. Azt mondják róla a munkatársai: hatalmas munkabírású ember. Mindent a sportnak köszönhetek, mondja ő, a személyiségemet, a kitartásomat, a monotonitást tűrő képességemet.

Úszással kezdte, aztán válogatott búvárúszó lett, majd az egyetem mellett ipari búvárként dolgozott és ebből tartotta fenn magát. A víz alatt és a vízen egyaránt jól érzem magam, jegyzi meg. Szeret ott lenni, ahol „forr a víz”.

Víz alá azért nem gyakran került, sokkal inkább a felszínen vitorlázik. (Szó szerint is, hiszen ez a szenvedélye, már attól boldog vagyok, ha a kikötőben sikálhatom a vitorlásomat…) Megpendítem, nem kacérkodik-e a politikával, hiszen ismertsége és kapcsolatai is adottak hozzá. Ügyvédnek születtem, ügyvédként fogok meghalni is, jelenti ki, azt megtiszteltetésnek, kifejezetten elismerésnek érzem, ha valamelyik politikus a véleményemet kérdezi, teszi hozzá.

Az idén október óta kaszinója van, de nem kaszinózik. Az csak egy másik üzleti lába az életemnek, az operatív munkában egyáltalán nem veszek részt, még a beszámolókat is más szakemberekkel nézetem át, mondja. A kaszinóhoz akkor került közel, amikor a nagy ívű Eurovegas-tervek megálmodóinak a jogi útját egyengette. Az Eurovegas végül nem jött létre, viszont szert tett az ismeretek birtokában létrehozott, kedve szerinti, hangulatos, polgári kaszinóra Győrben. „A kaszinóról még sokakban az a kép él, hogy valamelyik füstös kocsmában kattog, villog két lestrapált gép, s a fröccsöző emberek ott szórják el a fizetésüket. Én angol klubnak képzelem el, ahol van társasági élet, hódolhat a homo ludens, a maga játékainak.”

Megrögzött lokálpatrióta, Győr az otthona. Ha máshol kellene élni, milyen országot választana, vetem föl neki. Országhoz és városhoz vagyok kötött, ez az otthonom, hárítja el még az elvi lehetőségét is a távozásnak.

S nem csak azért, mert itt is vízközelben van, bár a víz az egyik lételeme. A víz felszínén és a víz alatt, a cápák között is úszik, de nem fél, mert nem tudják bántani.

likeold
a fb oldalunkat