A doktor, aki belénk lát

Fotó: O. Jakócs Péter
Hajba Ferenc
2019.09.22. 10:45

Halk szavú, megnyerő ember. Olyan orvos, akitől valószínűleg ultrahangvizsgálat közben is meg meri kérdezni a beteg, hogy doktor úr, lát-e valami rendellenességet a hasamban? Dr. Szabó Albert idén február óta a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház radiológiai osztályának megbízott vezető főorvosa.

Orgoványról Kecskeméten és Szegeden át vezetett az útja Győrig. A családjában nem volt orvos, ő a középiskola vége felé döntötte el, hogy gyógyító akar lenni.


– Tizennyolc éve dolgozik már a pályán, nem bánta meg az akkori döntését? – kérdezem tőle.
– Nem. Jól döntöttem. Érdeklődtem a természettudományi tárgyak, a biológia, s általában a technika iránt, meg aztán kihívásnak is éreztem az orvosegyetemet – avat be a motivációiba.

– Szereti a kihívásokat?
– Nem keresem mindenáron, de szeretem.

– Az osztályvezetés mekkora kihívás? – tudakolom.
– Váratlanul ért, gondolkodtam rajta, elfogadjam-e. A kollégáim is biztattak, tehát igent mondtam a megbízásra – válaszolja.

Dr. Szabó Albert

Az egyetem végén, az évezred elején kissé elbizonytalanodott, amikor tanárai lehangoltan beszéltek az orvosi hivatásról. Abban az időben sokan külföldön vállaltak munkát, s az orvosi szakma becsülete, tekintélye idehaza érzékelhetően csökkent. Dr. Szabó Albert az orvosegyetem mellett
programozó matematikus diplomát is szerzett, de végül az orvoslásnál kötött ki. Ez a tudása egyáltalán nem ment veszendőbe, hiszen a radiológiában is hasznosítani tudta. Győrbe Szegeden megismert felesége miatt került, aki győri származású. Választaniuk kellett tehát, hogy a Kecskeméten elhelyezkedő Szabó doktor vagy felesége városában telepedjenek le. Győrben mindketten kaptak állást, idejöttek, egy ideig a nővérszállón laktak, aztán sok hitellel lakást vettek.

A radiológiának különösen az intervenciós részét szerette meg. Ez minimál invazív beavatkozásokat jelent, ultrahang vagy röntgenkép segítségével szövetmintát vesznek a májból, tüdőből vagy más szervekből. Az intervenciós beavatkozások során gyakran nem csupán diagnosztizálnak, hanem terápiát is adnak, például ereket tágítanak, vagy közvetlenül a tumorba juttatnak gyógyszereket.

Fotó: O. Jakócs Péter

Szabó főorvos a hagyományos képalkotói vizsgálatokat is szívesen végzi.
– Mi csak részdiagnózist adunk – magyarázza –, a teljes kép a klinikai vizsgálatok, a panaszok alapján áll össze. Gyakori, hogy bonyolultabb esetben a klinikusokkal konzultálunk. Ismernünk kell saját szakmánk határait. Természetesen előfordulnak egyértelmű helyzetek, amikor látom, hogy nagy a baj.

– Vizsgálat közben megkérdezik a betegek, hogy mit lát?
– Gyakran megkérdezik.

– És megmondja?
Ez mindig dilemma, mert mint említettem, a pontos diagnózisnak csak egy része a képalkotói eljárás. De ha rendellenességet látok, természetesen megmondom, hogy valami nincs rendben, hozzáteszem, mi lehet az, amit a kép mutat. Az emberek nem szeretik, megérzik, ha becsapják őket, s joguk is van megismerni a saját egészségi állapotukat. Mindig örülök, ha időben felismerünk egy komoly elváltozást, mert akkor még gyógyítani lehet.

– Ha a CT-felvétel rákos daganatot diagnosztizál valakinél, miért van szükség a szövettani vizsgálatra is az operáció vagy más kezelés előtt?
– A CT alapján a daganat típusát nem lehet megmondani, arra pedig a hatékony kezeléshez szükség van – adja meg a szakmai feleletet.

– Mennyire felszerelt korszerű műszerekkel a győri radiológia?
– Legtöbb készülékünk 5-6 éven belüli. Két CT-t is használni tudunk, az egyik a kórházé, a másik az Affidea nevű magáncégé, velük szerződésben állunk. MR-készülék csak náluk van, de szüksége van rá a kórháznak is, mert nagy az indokolt igény rá. A tumorok vizsgálatához szükséges PET CT
nincs Győrben, viszont szükség esetén más intézményekbe küldik a betegeket ilyen vizsgálatra az onkológusok. Sajnos a radiológia drága dolog.

Évente 10-11 ezer CT-vizsgálatot végzünk el csak a kórház gépén, ez pedig több annál, mint amit az egészségbiztosító térít, ám például rákgyanús betegek esetében természetesen senkitől nem tagadjuk meg a lehetőséget.

– Miért kell sokat várni az ultrahangra vagy más képalkotó vizsgálatra? Kevés a gép, kevés az orvos?

– A legfőbb ok a finanszírozás.

Dr. Szabó Albert 42 éves, 2014 óta főorvos. Három gyerekük van, két fiú, egy lány, a legidősebb 15, a legkisebb 9 esztendős. Szabadidejében a családi kirándulásokon piheni ki magát. Rendszeresen jár hazai és külföldi konferenciákra, továbbképzésekre is. Azt mondja, a radiológiai munkához jó térlátás, szerteágazó klinikusi ismeret, s az a készség szükséges, hogy a fekete-fehér képekből rekonstruálni tudja az orvos az adott szerv eltéréseit. Szépségét pedig többek között az adja, hogy nap mint nap új, szakmai szempontból érdekes eseteket láthat.