Saját élményein alapuló könyvét mutatta be Bayer Ilona még a járvány kitörése előtt a Generációk Háza Művelődési Központban, amely a felkelő nap országának mindennapjait mutatja be.

Bayer Ilonát már sokan várták a rendezvény előtt, volt, aki korabeli fotókat dedikáltatott vele, volt aki, csak megölelni szerette volna. Neki pedig mindenkihez volt egy kedves szava, mosolya.

A magyar televíziózás történetének egyik meghatározó alakja számos hír- és portréműsorban dolgozott, emblematikus műsorokat szerkesztett, vezetett. A televíziós munkája mellett neves művészekről készített portréfilmeket, publicisztikái, művész portréi, interjúi magazinokban, és könyv formájában is megjelentek. Győrben Kerecsényi Éva költő beszélgetett vele.

A könyvbemutató előtt Bayer Ilona, az Anyós lettem Japánban című könyvének születéséről portálunknak elmondta, két éve egy szilveszter éji vacsorán vetette fel barátnője, hogy

a számtalan japánnal kapcsolatos sztoriját ne csak a társaságban mesélje el, hanem írja le, tegye közkinccsé.

Az ötletet tett követte, a könyv címe lett meg leghamarabb, majd két éven át vetette papírra élményeit, történeteit és kutatásait. Ilona azt mondja, a könyv egy bédekker, egy családtörténet, interjúkkal, kultúrtörténeti és társadalomismereti anyagokkal és fotókkal kiegészítve.

Lánya egy japán fiúhoz ment férjhez és költözött a felkelő nap országába, Ilona pedig évente egy hónapot tölt náluk, ma már egy három éves kisfiú nagymamájaként. Az év többi részében azonban skype-on tartják a kapcsolatot és ezek a Skype-történetek is a könyv részét képezik.

A szerző csodálja Japánt, szerinte a világ legélhetőbb országa, nagyon jól működik, rend, nyugalom, biztonság van és mély tisztelttel viseltetnek egymás iránt az emberek.

– Mivel nem vagyok japán székértő, olyan riportalanyokat válogattam, akik hitelesen beszélnek, érdekes adalékokkal szolgálnak az országról – mondta Ilona.

A 23 riportalany között olvashatunk például egy buddhista magyar tanítóról, aki egy évig élt egy zen kolostorban, egy teaceremónia-mestertől, a volt japán nagykövetről dr. Südi Zoltánról, egy tokiói tudósítóról,dr. Trom Andrásról, aki a rendszerváltáskor élt Tokióban.

Ilona egyedül a japán időjárással nem tudott megbarátkozni, hiszen a világ egyik leginkább katasztrófasúlytotta területe, ő maga is megélt kint egy tájfunt, a történelem harmadik legnagyobb földrengése pedig Kobéban volt 1975-ban, ahol a lánya él.

Bayer Ilona azt sajnálja legjobban, hogy nem egy nagy családban, testközelből láthatja felnőni unokáit, ugyanis a japán-magyar kisfiú mellett, még egy kettő és egy négy éves unokája is van, akik Ausztriában élnek.