Már nem csak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra Pest megye a legvonzóbb, de a harmadik megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron – olvasható a Profession.hu saját adatbázisán alapuló elemzéséből.
Azt írták, egyértelműen erősödik a munkaerő országon belüli mobilitásának hajlandósága: Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében élők például 50 százalékban más régiókban működő társaságokhoz adják be pályázataikat. A változás kifutását azonban a jelenlegi ingatlanpiaci helyzet mérsékli. Ezzel párhuzamosan jól kivehető egy másik, a hazai gazdaság számára szintén kedvező fejlemény a munkaerőpiacon: a hazai munkaerő nemzetközi mobilitási hajlandósága ugyanis csökkent az elmúlt években.
A munkaerő, a humán erőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van szó. Ez olvasható ki ugyanis a Profession.hu adatbázisában beadott munkaügyi pályázatokból.
Hangsúlyozták, fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb tehetség-mágnes. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nem csak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A harmadik megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron (Profession.hu adatbázis, 2018). Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.
A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már egy ideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35 százalék, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százalék mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön), a legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, 66 százalék, mint az 57 százalékos globális átlag.
Forrás: profession.hu