A világban jelenleg zajló események nap mint nap kihívások elé állítanak minket. Nehéz a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni, és egy jól működő életvitel kialakítása is energiaigényes folyamat. Kövér Emese párkapcsolati tanácsadó karantén idejére adott tippeket, hogyan csökkentsük a bizonytalanság és a félelem okozta stresszt.

A huzamosabb idejű otthon tartózkodás hatására olyan tüneteket tapasztalhatunk magunkon, amelyekkel eddig lehet, hogy nem is találkoztunk. Fárasztó vagy idegesítő helyzetek is adódhatnak, ha hirtelen túl sok lett a szabadidő, de abban az esetben is, ha megsokszorozódtak a teendőink a munkahelyi „home office”, vagy a gyerekek digitális otthoni tanítása miatt. Már több mint egy hónapja össze vagyunk zárva egymással, hogy meggátoljuk a koronavírus elterjedését, hogy védjük saját, párunk, gyermekeink és idősebb hozzátartozóink egészségét.

Ez a helyzet mindenkinek nehéz. Az idős rokonainknak az életét fenyegeti a vírus, a fiatalabb generáció pedig még a gazdasági változások miatt is fokozott stressznek van kitéve. Mindannyiunkat érint a bizonytalanság, a félelem, stresszel jár a megváltozott körülményeinkhez való alkalmazkodás.

„Mint párkapcsolati tanácsadó, férjemmel és két kicsi gyerekünkkel – egy bölcsis és egy ovis – mi is átéljük az összezártság krízisét. Biztos vagyok benne, hogy azokat a párokat is fokozottan éri most fizikai és mentális stressz, akik eddig kiegyensúlyozottan éltek” – mondta Kövér Emese.

A felmérések szerint ezek a kiegyensúlyozottan élő párok 60-70 százalékban boldognak, elégedettnek mondják magukat. Nekik is vannak az életükben terheltebb időszakok, amikor a férfi vagy a nő szenved a körülményektől, és ezt az érzést néha kivetítik a párjukra is. Az elmúlt hónap során valószínűleg körükben már kialakult egyfajta hétköznapi rutin. Kövér Emese hangsúlyozta, hogy a napirend és hetirend következetes betartása segít abban, hogy ne folyjon ki az idő a kezünkből, lássuk a nap végén, mit valósítottunk meg a terveinkből. „Sokszor eszembe jut anyukám, aki rendszeresen idézte Galileit, amikor bizonytalan helyzetbe került a családunk” – emlékezett a párkapcsolati szakember: „Mutassatok egy fix pontot és kifordítom sarkából a világot!” Igaz ez a mondás az egész családra, hiszen ha a gyerekek hasonló időben kelnek és fekszenek úgy, mint régen az óvodába vagy iskolába járás idején, és délelőtt tanulás, délután pedig játék van, a szülők is jobban be tudják osztani a napjukat és munkájukat, főleg, ha mindketten otthonról dolgoznak. A pároknak azt tanácsolja, hogy a napi ritmusukat, elképzeléseiket és feladataikat egymással is egyeztessék. Ha például a férj a szobában megbeszélést tart a kollégáival, a feleség ne szaladgáljon be melltartóban az asztalon hagyott holmijáért, amiből akár kellemetlenségek is adódhatnak.

„A lehetne sokkal rosszabb hálaadó gyakorlat elsőre sovány vigasznak tűnhet, de engem már sokszor hozott ki a szomorúságból. Neurológiai kísérletekkel is igazolták, hogy nagyobb az örömérzet, ha arra ki vagyunk éhezve” – tanácsolta.

A gyakorlat pedig a következő: képzeljünk el egy, a miénknél is súlyosabb helyzetet. A képzeletjáték után gyorsan ugorjunk is vissza a jelenbe, hogy lássuk, jelenlegi állapotunk mennyivel jobb, mint a képzeletünkben lévő. (Például nincs mit ennünk, nincs ruhánk…)

A párkapcsolatban is van hullámzó dinamika. Ahhoz, hogy a másik hiányozhasson, el kell távolodnunk egymástól. A karantén alatt ezt fizikailag kivitelezni igazi kihívás. Szerencséjük van azoknak, akiknél van több szoba, erkély vagy kert. Ha ezek nincsenek, akkor is mindenképpen kerítsünk módot az elvonulásra a párunktól. Menjünk el futni vagy sétálni egyedül, de a bevásárlás is lehet a menekülési útvonal. Jól működhet a fürdőszobában az ellazulást segítő elvonulás este, amikor a gyerekek már alszanak. „Próbáljunk meg ne egymás agyára menni, és átbeszélni a problémánkat, tiszteletben tartani a párunk vagy gyermekünk igényét is az énidőre, mert bármennyire is tökéletes a kapcsolatunk, a jóból is megárthat a sok” – összegezte a párkapcsolati tanácsadó.