A mesterséges intelligencia mellett a digitális ikrek és az ipari matematikai technológiák is az EU jövőre induló kutatási-innovációs programjának alappillérei közé kerülhetnek – derült ki azon a dr. Horváth Zoltán, a győri Széchenyi István Egyetem Matematika Tanszékének vezetője által szervezett konferencián, amelyen az érintett európai technológiai platformok és nagyvállalatok képviseltették magukat.

A kutató szerint a céljuk az, hogy a 100 milliárd eurós keretösszegből ipari matematikára, ezen belül Magyarországra is minél nagyobb hányad jusson.

Az Európai Ipari és Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (EU-MATHS-IN) Győrben tartotta volna konferenciáját, azonban a koronavírus-járvány felülírta a terveket. Az eseményt nemrégiben végül így is megrendezték, csak online formában. A tanácskozásba csaknem harminc munkacsoport-vezető kapcsolódott be, akik valamennyien európai topegyetemek professzorai, valamint olyan nagyvállalatok vezető fejlesztő kutatói, mint a Siemens, a Bosch vagy a Michelin.

Dr. Horváth Zoltán főszervező, az EU-MATHS-IN alelnöke, a Széchenyi István Egyetem Matematika Tanszékének vezetője kérdésünkre elmondta: a fő téma az volt, hogy milyen ipari matematikai kutatási feladatokat javasoljon a szervezet az EU Európai Horizont nevet viselő, a Horizont 2020 folytatásaként jövőre induló, 100 milliárd eurós kutatási és innovációs keretprogramjába.

„Azt, hogy milyen pályázatok lesznek, a technológiai platformok alakítják ki, köztük az EU-MATHS-IN” – hangsúlyozta a kutató, aki a szervezeten belül stratégiai kutatásért felelős koordinátorként összefogja ezt a munkát.

A videókonferencián másik két ilyen platform, a nagy adathalmazokkal foglalkozó szövetség, a Big Data Value Association (BDVA) és a szuperszámítógépekre fókuszáló ETP4HPC képviselői szintén ismertették elképzeléseiket. A programot május végéig kell véglegesíteni, ezért a járvány miatti korlátozások ellenére jelenleg is rendkívül intenzív tevékenység folyik. A mostani esemény folyományaként két fontos döntés született: az EU-MATHS-IN együttműködési megállapodást köt a BDVA-val, emellett pedig közös kutatási témákat javasol a szuperszámítógépes szervezettel.

Közülük a legfontosabbaknak a mesterséges intelligencia mellett az ipari matematikai technológiák és a digitális ikrek területe ígérkezik, amelyek az Európai Horizont alappillérei közé kerülhetnek.

Az előbbi a laikusok előtt is ismert, az utóbbi azonban kevésbé, noha a szimulációs módszertan rendkívül nagy jövőjű új generációját jelenti. Ebben nemcsak szimulálják a valóság egy fizikai egységét, mondjuk egy szélerőművet, hanem a rajta lévő szenzorok által szolgáltatott adatok révén folyamatosan újrakalibrálják a modellt. Ez a digitális leképezés óriási értéket képvisel, mert általa sokkal pontosabban előrejelezhetők a változások, például a meghibásodások.

„A korszerű ipari matematikai technológia a kutatás-fejlesztés hajtómotorja Európában, azonban erre a területre a Horizont 2020-as támogatásokból sajnos csak kis rész került. A célunk az, hogy a következő keretprogram százmilliárd eurójából nagyobb hányad jusson – fejtette ki dr. Horváth Zoltán.

– A kutatási projektek versenyében ez a közvetlenül brüsszeli finanszírozású program számít a Bajnokok Ligájának: a nyertesek kutatási és innovációs termékfejlesztésben vehetnek részt nemzetközi konzorciumban, ami azzal az előnnyel is járhat, hogy korszerű technológiák kerülhetnek az ipari matematika révén hazánkba is. Az EU-MATHS-IN hét hazai egyetemet és két kutatóintézetet összefogó magyarországi taghálózata, a HU-MATHS-IN ugyanezekért a célokért dolgozik.”

Mi az ipari matematika?

Az ipari matematika a matematikai kutatási eredmények (modellezés, szimuláció, optimalizáció, gépi tanulás) módszereinek ipari, gazdasági és különösen innovációs alkalmazását jelenti. Felhasználási területe rendkívül széleskörű: ugyanúgy tudja segíteni például valós idejű szimulációk elkészítését komplex járműrendszerekre vagy a mért orvosi jelek alapján a skizofrénia diagnosztizálását, mint a nagy járműflottával rendelkező vállalatok optimális útvonaltervezését, illetve azt, hogy az állatartók a tejelő tehenekre illesztett szenzorok adatainak modellezésével megalapozó információkat kapjanak döntéseikhez.

Szerző: Hancz Gábor, Széchenyi István Egyetem
Fotó: Májer Csaba József