Nemzetközi szempontból is egyedülálló átfertőzöttségi vizsgálatba kezdett a négy magyar orvosegyetem. A reprezentatív kutatás keretében országosan 17 ezer 778 embernek ajánlották fel a lehetőséget, s kérik, hogy ők menjenek is el erre a vizsgálatra, ahol pontos képet kaphatnak arról, fertőzöttek-e a koronavírussal, esetleg átestek-e már ezen a fertőzésen, s egyéb labordiagnosztikai eljárásokkal felmérik általános egészségi állapotukat is.

Győr-Moson-Sopron megyében 25 településről összesen 1128 embert vizsgálnak meg szombaton, közülük 334-en győriek. A négy orvosképző egyetem között felosztották az országot. Az országos vizsgálatot dr. Merkely Béla professzor, a Semmelweis-egyetem rektora irányítja, a régiónkban folyó vizsgálatok szakmai vezetője pedig dr. Szabó Attila, a Semmelweis-egyetem klinikai rektorhelyettese. Vele beszélgettünk.

Professzor úr, mitől reprezentatív ez a vizsgálat, s kiket válogattak be azok közé, akiket vizsgálni fognak?

A vizsgálat nagyságrendje, reprezentativitása, valamint a kérdőíves felmérés és a kiegészítő vizsgálatok miatt is nemzetközileg egyedülálló. A Központi Statisztikai Hivatal segítségével, matematikusok, statisztikusok, járványügyi szakemberek választották ki az embereket. Ők korban, nemben és településrajzolatban is képviselik Magyarországot. Egy ilyen ember körülbelül 600 honfitársát reprezentálja.

Vizsgálnak-e olyanokat is, akikről már közismert, hogy most zajlik a fertőző betegségük?

Lehetséges, ez nem kizáró ok, de nem ez volt a szempontja a kiválasztásnak.

Az egyén számára milyen előnyökkel jár, ha részt vesz ebben az ingyenes a vizsgálatban?

Az egyén saját magáról kap szakszerű visszajelzést, megtudhatja, hogy koronavírussal fertőzött vagy nem, átesett-e már esetleg korábban és tünetmentesen egy ilyen fertőzésen. Ezt nagyon fontos tudni neki, a családjának, de még a munkahelyének is. A teszten túlmenőleg pedig egyéb laboratóriumi, biológiai paramétereket is nézünk.

Melyik tesztet alkalmazzák?

A vizsgálat két részből áll. Egyik része a kérdőív kitöltése, a másik pedig a mintavétel. Ez utóbbi is két részre oszlik, az egyiket szájból, garatból illetve orrból vesszük, ez az úgynevezett PCR vizsgálat. A másik pedig egy vérvétel, amiből azt tudjuk megmondani, átesett-e már valaki a fertőzésen vagy még nem, illetve adott esetben olyan, a fertőzéssel kapcsolatos biológiai paramétereket is mérni tudunk, amelyek segíthetik a védekezést a fertőzés ellen. Egyébként néhány hónap múlva tervezetten szeretnénk megismételni a vizsgálatot. A mostani ad egy keresztmetszeti képet, segít választ adni a kutatók kérdéseire. A megismételt vizsgálatban már a fertőzés dinamikájáról, időbeli alakulásáról is képet kapunk. A mostani csaknem 18 ezer emberből egy kiválasztott, szűkebb csoportot a későbbiekben is követni akarunk, akiket nem követünk, azok helyett újabb reprezentatív csoportokat vonunk be.

Hozzájárulhat ez az átfertőzöttségi kutatás hatásos gyógyszerek vagy vakcinák megtalálásához?

Azt tudjuk, hogy az idősebb korosztály esendőbb a vírussal szemben. Keveset tudunk viszont arról, hogy milyen egyéb biológiai eltérések játszhatnak szerepet abban, hogy valaki tünetekkel vagy tünetmentesen vészeli át a fertőzés időszakát. Vannak-e olyan faktorok, amelyek védhetnek a vírus ellen? E mellett a vizsgálat akár a megfelelő védőoltás megtalálásában is segíthet, ugyanúgy, mint a megalapozott döntések meghozatalában.

Ha kiszűrnek pozitív eseteket, ugyanaz lesz a protokoll, mintha másképp derült volna ki az adott személy betegsége?

Természetesen, mást nem is tudunk tenni, a járványügyi előírásoknak megfelelően járunk el. Ha valakit kiszűrünk, akkor nyilvánvalóan azonnal értesítjük róla. Ha tünet és panaszmentes, felmérjük az állapotát, s a hatóság elrendeli az otthoni karanént. Tünetek esetén helyben ellátják a kollégák, de az egyetemek azt is fölajánlották, hogy ha komolyabb probléma lenne, a klinikákon kezeljük őket.

Győr-Moson-Sopron megyében viszonylag sok a beteg. A felmérés előtt lehet sejteni, hogy miért van ez így?

Azt látjuk, hogy főleg a nagyvárosokban, az idősek között, az összezártabb közösségben gyakoribbak a fertőzések. A másik ok lehet a több találkozás, a nagyobb mozgás a mindennapi élet fenntartásában. Győr-Moson-Sopronra ez már csak a határ közelsége miatt is jellemző. A kérdésre azonban bizonyára pontosabb, részletesebb választ ad majd a mostani vizsgálat.