Eddig 8276 orr- és szájgarat-mintavételen alapuló PCR-teszt eredményét értékelték ki az országos, reprezentatív vizsgálat keretében, ezek közül kettő volt pozitív. Ha ez lenne a teljes reprezentatív minta, akkor úgy lehetne becsülni, hogy a 14 éven felüli, nem idősotthonban vagy 20 főnél nagyobb intézményben élő magyar lakosok körében 243–7230 közötti az aktív fertőzöttek száma. Az átfertőzöttek számát a vérvételen alapuló antitest-vizsgálat mutatja ki; az első 1524 minta között 9 pozitív volt. Amennyiben ez lenne a teljes reprezentatív minta, akkor a fertőzésen már átesettek becsült számát 22.399 és 92.624 fő közé tehetnénk – derül ki a Semmelweis egyetem előzetes jelentéséből.

A sokakat meglepő eredmény hátteréről, s a várható jövőről Merkely Bélával, a Semmelweis Egyetem rektorával, a Klinikai Járványelemző Munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.

Az interjúban szó esik Olaszországról, a jó eséllyel nulladik magyarországi beteg megtalálásról, és az idei nyárra várható kilátásainkról is.

Rektor úr, meglepte-e a vizsgálat eddigi eredménye?

Egy kicsit igen.

Mennyi fertőzöttre számított?

Nagyjából ötször ennyi emberre. Azért azt fontos hangsúlyozni, hogy ez még csak részeredmény.

Viszont egy reprezentatív vizsgálat részeredménye.

Így van, ezért is gondolom, hogy csak kisebb változások lehetnek a végeredményben.

Ez a mostani eredmény azt jelenti, hogy elszunnyadt a fertőzés, vagy egy belobbanás előtti állapotban vagyunk?

Nem, nem, nem. Ez azt jelenti, hogy szépen lecsendesedett, a nullához közelít. Azt tudni kell, hogy a magánlakásokban élőket vizsgáltuk, s ebben nincsenek benne az idősotthonok, a hajléktalanházak. Azt akartuk lemérni, hogy a népességre hogyan hat a vírus, s az ellene hozott intézkedések sorozata.

Mekkora a veszélye annak, hogy a gazdaság, a turizmus, s a mindennapi élet visszatérésével fellángol a járvány?

A mindennapi élet teljesen azért nem lesz olyan, mint a vírus megjelenése előtt volt. Oda kell figyelni mindenkinek. Ez a mostani járványállapot leviszi a vírus reprodukciós képességét, nem fog úgy fellángolni, mint amikor óvatlanok voltunk. A vírus már nem tud az éjszaka leple alatt megtámadni minket.

Minek köszönhető, hogy az új koronavírus ennyire kevés embert fertőzött meg eddig Magyarországon, miközben például Olaszországban katasztrofális helyzet alakult ki?

Olaszországot meglepte, ott az első bejelentések február 20-a környékén történtek, de nekem meggyőződésem, hogy karácsonykor már ott volt náluk a vírus. Nálunk az első betegek egyetemisták voltak, egyikük, egy iráni diák a Semmelweis Egyetem hallgatója. Tehát az elsők behurcolt esetek voltak. Tulajdonképpen a nulladik esetet sikerült elkapnunk, én azóta is hálás vagyok az egyetem foglalkozás-egészségügyi doktornőjének, aki ragaszkodott hozzá, hogy vizsgáljuk meg, nem koronavírusos-e az iráni hallgató. A srác február 22-én jött vissza Iránból, s éppen ezen a napon ismerte el az iráni kormány, hogy náluk már vannak fertőzöttek. A hallgató tehát az első orvosi találkozáskor fennakadt a szűrőn, s ez kinyitotta mindenkinek a szemét. Az enyémet is, én úgy keveredtem ebbe a történetbe, hogy mire feleszméltem, már benne is voltam.

A fertőzések behurcolásában az irániaknak mekkora szerepük volt?

Tulajdonképpen semekkora, most vizsgálják, honnan jött hozzánk a vírus. Kiderült, hogy jórészt európai országokban tartózkodó magyarok, vagy onnan érkező külföldiek hozták magukkal. Március 11-én már kihirdette a kormány a távolságtartó intézkedéseket, rövidesen bezárták az iskolákat, az egyetemeket. Rettentő gyorsan léptek, így az előnyünk Olaszországgal szemben nagyjából tíz hét volt. Az persze kérdés, mekkora szerepet játszott az a tény, hogy a közép-kelet-európai oltási stratégia mindig sokkal szigorúbb volt, mint a dél-európai.

A magyarországi reprezentatív vizsgálatok keretében nemcsak teszteltek, hanem laborvizsgálatokat is végeztek. Annak mi a célja?

Egy cső vérből azt kutatjuk, mi segítheti elő a fertőzést.

Gondolom, ennek az értékeléséről még korai kérdeznem.

Korai. Most reggeltől estig 1500 nővér, szakdolgozó, rezidens, orvos járja az országot. Kapunk egy nevet, lakcímet, 40 százalékban telefonszámot is, és aki nem vette át a vizsgálatra felkérő levelet, vagy nem jelzett vissza, azt fel kell keresnünk, hogy minél rétegzettebb legyen az eredmény.

Most mint világhírű kardiológus professzort kérdezem: igaz-e, hogy egészséges embereknél a vírusfertőzés következtében szívizom-károsodás maradhat vissza?

Van ilyen, sőt hirtelen szívhalált is leírt a szakirodalom. Sajnos mi is találkoztunk hirtelen szívhalállal vírusfertőzött beteg esetében. Otthonában hunyt el egy viszonylag fiatal beteg, a mentő behozta hozzánk, de nem lehetett újraéleszteni. Szerencsére nem az ilyen esetek dominálnak, inkább az idős embereket apátiába, sokszervi elégtelenségbe vivő kórkép.

Mi a reális időpontja annak, hogy egy vakcina megszülessen?

Minden attól függ, hogy a most zajló klinikai vizsgálatok milyen eredménnyel zárulnak. A mai technológiai színvonalon nem kell, hogy tovább tartson novembernél a vakcina előállítása. Nagyon fognak sietni, hogy a télbe már ne kelljen oltás nélkül belefordulni.

Mennyi az esélye, hogy ősszel visszatér a vírus?

Ez a legvalószínűbb szcenárió. Igaz, volt már olyan, hogy egy vírus jött, aztán leszokott az emberről, és elment, ám ez a ritkább. Nagyon kell figyelni a nyarat is, zárt helyeken, idősotthonokban ugyanis meg tud telepedni a vírus, s állandó veszélyforrás lehet.

Ön azt is mondja, hogy a vírus a meleg nyarat valószínűleg nehezebben bírja. Ellenpéldaként Dubait szokták felhozni.

Csakhogy Dubaiban 50 fok van, és senki nincs kinn a levegőn, hanem zárt, kondicionált helyen tartózkodnak az emberek. Nálunk meg gyönyörű kontinentális az idő. Nagyon fontos a távolságtartás, de az otthon maradás egy bizonyos ponton már nem előny. Idős embereknek is kell mozogni. Az ember akkor hal meg, ha megáll a mozgásban, ezt nevezik biológiai órának. Vannak pacemakereink, amelyekbe be van építve olyan érzékelő, mely rögzíti, mennyit mozog a beteg. A halálozás legpontosabb előjelzője, ha valaki egyre kevesebbet mozog. A mozgás mellett kell a napfény is, ami a vírust gyötri, az emberi immunitást pedig erősíti.

Most akkor kicsit megnyugodhatunk?

A számok alapján igen. Nyaralhatunk is, de nem úgy, mint tavaly. Ésszel örüljünk a szabadabb mozgástérnek, és felelősen figyeljünk mindenkire.